dr. Abonyi Istvánok

Dr. Abonyi István történetét múltkor úgy kezdtük el, hogy nem értettük, hogyan kérték vissza őt a kövesdi betegellátásba 1944-ben a munkaszolgálatból, amikor Abonyi István ügyvéd volt. Majd a poszt végére kiderült, hogy két Abonyi István élt Mezőkövesden, és valóban orvosdoki volt egyikőjük.

A Semmelweis Egyetemen végzett 1921-ben:

Távozási bizonyítványok, Semmelweis Egyetem 1920-21

Ott bal oldalt látjuk Abonyi Istvánt.

A cfáti emlékmúzeum munkaszolgálatos adatbázisában is ott van Abonyi doktor.

Munkaszolgálatosok adatbázisa Cfat

A 106/2 I. szakaszról azt is tudjuk Prepuk Anikó kutatásából, hogy a Don-kanyarban szinte teljesen megsemmisült:

A debreceni munkaszolgálatos századok száma elérte a tízet, többségét 1942-ben a 2. magyar hadsereggel a Donhoz vezényelték, ahol 1942-43 telén szinte teljesen megsemmisült a 106/2. és a 106/3. számú alakulat. Olvass tovább: História 2004/02-03 sz.

Szinte teljesen? Ez azt is jelentheti, hogy megmenekült Abonyi István?

1946-ban Abonyi Istvánné feladott egy hirdetést a Pápai Kisgazda Újságban:

Pápai Független Kisgazda 1946

Mit is ír Abonyi Istvánné?

  • Hazajött egy hadifogoly Oroszországból
  • Talán pápai lakos a hazatérő, ezért is hirdet pápai újságban Abonyi doktor felesége
  • Leningrád környéki hadifogolytáborban lehet 1946-ban Abonyi István?
    Innen folytatjuk.

Egy kis kitérő a poszt végére.

Az Abonyi-poszt egy névazonosságból indult. A kutatásban az is izgalmas, hogy egy névazonosság mennyire meg tudja kavarni a felállított teóriákat.

Menjünk vissza 1934-be!

Abonyi István kioperálta egy tigris benőtt körmét az állatkertben!

Nézzük csak:

Pesti Napló 1934. július 8.

Sőt. Abonyi József fogorvos fiát is Abonyi Istvánnak hívták, aki neves sakkozó volt.

Matt.

Munkaszolgálatosok az Oszlai-tájházban

Az oszlai tájházba zsidókat deportáltak a második világháborúban, írja a Museum.hu is. Erről eddig nem találtunk semmit. Eddig. Az Erdészeti Lapok archívumában, egy 2010-es dolgozatban ezt olvashatjuk

Az Oszlába érkező faanyagot Büssing típusú tehergépkocsikra rakták, és az akkor már meglévõ makadám úton szállították többnyire a mezõkövesdi MÁV-rakodóra. Az oszlai végállomáson a rakodói munkákat az ottani épületekben elhelyezett munkaszolgálatosokkal végeztették.

Ez azt jelenti, hogy munkaszolgálatosok voltak a tájházban. Ami persze akkor még nem volt tájház. Hogy kik voltak Ők? Honnan és meddig és mikor? Couburg herceg lábon eladta az erdőt, amikor látta, hogy Hitlernek annyi. Újabb nyom. Még az is lehet, hogy azért nem találjuk a cserépieket a miskolci gettó listáján, mert a kövesdi gettóból elvitték őket a tájházba munkaszolgálatra.

Így néz ki most a tájház túrázókkal:

Fotó: Villabridge