Zsidó temetkezési helyek

A cserépfalui képviselők október 11-én ültek össze, melyen a Református Egyházközség bejelentkezett a zsidó temetőért!

Pontosabban az egykori zsidó temető most az önkormányzat tulajdonában van, tehát a képviselőkön múlik a deal.

Mutatom a jegyzőkönyv releváns részét, melyet ma tettek ki a Cserepfalu.hu-ra.

Cserépfalu Testületi ülés 2016.10.11.

Írtunk emailt, és beszéltünk telefonon az illetékesekkel.

A Cserépfalu Református Gyülekezet gondnokát Karcaginé Arankát, az esperes urat: Szilágyi Zoltánt és Csendes Péter polgármester urat is tájékoztattuk.

Az 1999. évi XLIII. temetkezési törvény idevágó részéről a 2015. évi CLV. törvény 2. §.-a rendelkezik, ami 2015. X. 22-től hatályos:

Egyes lezárt temetőkre vonatkozó különös szabályok121
40/I. §122 (1) Ha a temető lezárásától vagy az utolsó temetkezéstől számítva több mint 50 év eltelt, ezen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A temetőben a 9. § (1) bekezdés e) és h) pontjában meghatározott temetői létesítményeket kell biztosítani.

(3) Nem áll fenn a 18. § (1)-(4) bekezdése szerinti nyilvántartási kötelezettség, ha a temető tulajdonosának, fenntartójának vagy üzemeltetőjének fel nem róható okból a temetkezésekről vezetett korábbi nyilvántartások megsemmisültek.

(4) A temetőszabályzatnak – a temetőhasználat általános szabályain, a kegyeletgyakorlás rendjének a temetőlátogatók tájékoztatásához szükséges mértékű ismertetésén és a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjén túlmenően – csak a temető jellege és a vallási előírások alapján szükséges előírásokat kell tartalmaznia.

(5) Amennyiben a temetési hely szerinti temető, temetőrész, sírhelytábla jelenlegi tulajdonosa, illetve 1920. június 4-én vagy azt követő időpontban a tulajdonos, fenntartó vagy üzemeltető olyan vallási közösség volt, amelynek belső szabálya tiltja a temető vagy a temetési hely megszüntetését, és a temető tulajdonosának rendelkezésére álló nyilvántartások alapján az eltemettető vagy az eltemettető közeli hozzátartozójának személye nem állapítható meg, tartózkodási helye ismeretlen vagy az eltemettető és az eltemettető közeli hozzátartozója elhunyt, a temetési hely felett a vallási közösség rendelkezik. A rendelkezési jog időtartama ebben az esetben nem korlátozható.

Mit állítunk:

Vannak élő hozzátartozók (Spernáth család Izraelben, a Cserépfalviak, és Balázs István.

A temető státusza nem rendezett, hiszen nagy valószínűséggel azt a helyi hitközség megvásárolta, így jelen pillanatban az önkormányzati tulajdon is kétséges.

Megyünk tovább az úton, mely út kövekkel van kikövezve.

A cserépi zsidó temetőről itt olvasható térképes posztunk, a hétvégén készítettem ezt a képet az egyik sírkőről.

Sírkő a cserépi temetőből

Tiszteljük a reformátusok segíteni akarását, de ragaszkodunk a temetőhöz, a halottainkhoz és a hagyományainkhoz. Bármi áron.

A cserépi képviselő-testületi ülés november 9-én lesz, azon nem hozhatnak döntést bármiféle elidegenítésről.

Egy újságcikk továbbgondolása

Az Egység 2016 augusztusi számában jelent meg egy cikk „Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak” címmel. A cikk lényege az elhagyott, feladott, nem használt zsidó temetők felújításával foglalkozik, pár gondolatot, vagy inkább kérdést fűznék a leírtakhoz.

Mi lesz azokkal a temetőkkel, amik hivatalosan nincsenek is. Nem tud róluk a Mazsihisz, nem tudott róla a helyi önkormányzat, nem lelhető fel sehol a temető előélete – nincs például kataszteri térképen, illetve nem szerepel semmilyen földnyilvántartásban.

Jelen esetben a cserépi zsidó temetőről szól a kérdés. Megtaláltuk véletlenül egy térképen jelölve a zsidó temetőt, tudjuk, hogy temettek is oda, hiszen cserépben az eddig fellelt anyakönyvek szerint 20 feletti temetés történt. A temető jelenleg hasznosítás alól kivont terület, felhagyott temető. Gazdája nincs.

Cserépfalu község belterületének és zártkertjének ideiglenes nyilvántartási térképe 1966

Főbb írásaink a cserépi zsidó temetőről:

2016. március 4. Térképeken a cserépi zsidó temető
2016. március 3. Magyarországi Zsidó Temetőkért Alapítvány
2016. február 29. Friss képek a temetőből
2016. február 19. Zsidó temető Cserépfaluban
2015. május 20. Cserépfalui zsidó temető

Következő bökkenő: Tard. A helyzet ugyanez. Mazsihisz nem tud semmit, helyrajzi száma nincs, helyiek nem tudnak róla, említése van, hogy a zsidóknak a temetőárokban jelöltek ki helyet. Anyakönyvek szerint 10 körüli temetés lehetett Tardon.

Noszvaj. Szintén nem tud senki semmit.

Cserépváralja. A temető végében 5-6 éve még állt egy zsidó sír.

Halkan jegyzem meg, ezeknek az adatoknak az összeszedése, kutatása nem pénz kérdése, a nagy KÖZÖSBŐL semmit nem fogyasztottunk, jóformán saját zsebből fedezzük a költségeket. Nem lehet, hogy ezt a nagy állami költést azzal kellene kezdeni, hogy végre lenne egy teljes adatbázis a temetőkről? Így csak azok a temetők kerülnek látókörbe, amik 1945 után az akkori zsidó szervezet tulajdonába kerültek az ingatlanokkal együtt. Szerencsére Cserépben nem volt zsinagóga, mert ma már nem lenne – jóformán csak erre van példa – és fájhatna a szívünk.

Még valami.

Márciusban voltunk a Magyarországi Zsidó Temetőkért Alapítvány képviselőjénél Szalai Kálmánnál, ott is fut egy cserépi szál. A szál persze nem tud futni, de nagyon várjuk a fejleményeket.

Egerlövő zsidó temető

Egerlövő klassz kis község az Alföld és a Bükkalja találkozásánál, bár lehet, hogy kicsit fentebb kezdődik a Bükk hegységnek az alja. A törökök elpusztították a helyet, sokáig lakatlan volt, majd újra benépesült. Az itt élő zsidók a mezőkövesdi anyakönyvi kerülethez tartoztak. 11 km-re van Mezőkövesdtől.

A Yad Vashem adatbázisa négy egerlövői áldozatot mutat. Első, gyors kutatói keresésre nem sok mindent találtam az itteni közösségről. Szinte semmit.

A népszámlálási adatokból másoltam ki egy táblázatot. Mikor és hányan éltek Egerlövőn.

A zsidó népesseg száma településenként 1840–1941 – Hungaricana

Vasárnap, útban Cserépfaluba megálltam Egerlövőn. A temető elején egy emlékkő emlékezteti az erre járókat a zsidóságra.

Emlékkő Egerlövő

De nem itt van a zsidó temető.

A falu keleti végében kellett a szántások között kicsit autózni és egy kis dombon megtaláltam a temetőt.

A cserépi temetős posztunkban Szabó Tünde Judit említette, hogy Egerlövőn is használtak építkezésekre zsidó sírköveket. Meglepően sok, több mint tíz kő is megmaradt. Pedig Egerlövőn jóval kevesebben éltek mint Cserépben, ahol csak kettő kő maradt meg. Amiről tudunk persze.

Készítettem egy videót, alatta pedig 17 képet mutatok az egerlövői temetőről. Jön már a természet, a vizes fűben fotóztam.

17 felvétel:.

További temetős posztjaink:

Cserépfalu
Mezőkövesd
Taliándörögd
Tiszaigar

Térképeken a cserépi zsidó temető

Cserépi zsidó temető, újabb epizód.

Az Országos Széchényi Könyvtárban talált térképek releváns részét nem lehetett csak úgy megmutatnunk a blogban. Két engedélyes kör után a Földművelésügyi Minisztérim Földügyi Főosztálya adta meg a zöldet. Engedélyszám: FF/240/1/2016

Köszönjük szépen!

Kezdjük a korábbival.

Cserépfalu (birtoktérkép) (1888)
Kartográfiai adatok: [1:2800] 1 bécsi hüvelyk = 40 öl
Megjelenés: Budapest : M. k. Államnyomda, 1893

Borsod megye, Cserépfalu nagyközség, 1888

Nézzük meg közelebbről:

Borsod megye, Cserépfalu nagyközség, 1888

A temető tetején a 120.0 felirat fölött nem kereszteket látunk. Hanem mást.

A következő térkép frissebb.

Cserépfalu község belterületének és zártkertjének ideiglenes nyilvántartási térképe 1964
Kartográfiai adatok: 1:2880
Megjelenés: [Budapest] : ÁFTH Kartorgráfiai Vállalata, 1966

Kábé ugyanonnan látjuk a temetőket, mint az 1888-ason.

Cserépfalu község belterületének és zártkertjének ideiglenes nyilvántartási térképe, 1964

Közelítsünk:

Cserépfalu község belterületének és zártkertjének ideiglenes nyilvántartási térképe, 1964

Igen. Ott a bal szélen: 482. Izr. tem.:

Cserépfalu község belterületének és zártkertjének ideiglenes nyilvántartási térképe, 1964

Köszönjük szépen az engedélyt.

Engedély