Péterffy Béla jobb lett volna filmszínésznek

Péterffy Béla mezőkövesdi szolgabíróról 1929-ban írt az EST, ő volt akkoriban a legérdekesebb ember, tulajdonképpen egy igazi celebként tengette életét a kihágási büntetőbíró.

Egy pesti színház hívta Péterffyt bonvivánnak, de nem ment, majd egy amerikai filmes produkció is hívta sztárnak, mert markáns volt a megjelenése. Sőt, maga Zukor Adolf, magyar származású producer, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója is megerősítette az ajánlatot.

Péterffy sokat vacillált az ajánlaton, még az özvegy édesanyjára gondolt, hogy de jó lenne sok-sok pénzt keresni.

Sajnos, mégsem ment el, de jó iparosként tevékenyen részt vett majdnem ezer Mezőkövesd-környéki zsidó meggyilkolását 1944 májusában és júniusában.

2

Az EST 1929-02-27 / 48. szám

Mezőkövesd gettóját Péterffy Béla szolgabíró május 19-i, 3380/1944. sz. utasítása alapján hozták létre az Arany János, a Diófa, a Hársfa, a Kőrisfa és a Szegfű utcák kijelölt házaiban. A járás 931 zsidóját május 21-22-én gyűjtötték össze. Péterffy június 5-én oszlatta fel a Zsidó Tanácsot (3641/3.-1944.), miután a zsidókat deportálásra Miskolcra szállították át.

Borsod vármegye 1944-ben

Nem sikerült vasárnap Cserépben az anyakönyves kutatás. Majd jövő hétvégén. Viszont az elektronikusan is elérhető Braham, Randolph L.: A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon című könyvben ezt olvasom:

Mezőkövesd gettóját Péterffy Béla szolgabíró május 19-i, 3380/1944. sz. utasítása alapján hozták létre az Arany János, a Diófa, a Hársfa, a Kőrisfa és a Szegfű utcák kijelölt házaiban. A járás 931 zsidóját május 21-22-én gyűjtötték össze. Közülük 818 volt helyi illetőségű, 14 érkezett Andornaktályáról, 17 Borsodszemeréről, 13 Gömbösfalvárói, a többi pedig kisebb falvakból. A Péterffy által május 17-én kinevezett (3282/1944.) Zsidó Tanács Abonyi Lászlóból, Braun Andorból, Forgács Ignác-ból, Jungreisz Andor rabbiból, Neumann Sándorból és Schwarcz Gyulából állott. Péterffy június 5-én oszlatta fel a Zsidó Tanácsot (3641/3.-1944.), miután a zsidókat deportálásra Miskolcra szállították át.

A kisebb falvakban vannak a cserépiek, talán ezen a vonalon járva kiderül pontosan, hogy hány főt deportáltak Cserépfaluból. Kilencről tudok ma.

Közben felvettem a kapcsolatot a mezőkövesdi könyvtárral is, ott megvannak, (ráadásul be is vannak scannelve!) a 44-es helyi újságok.

Ez a térkép a Borsod Vármegye térképe
Innen: Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiájából, I. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 616-634

Kutatási napló alapinfók

  • Az 1941-es népszámláskor 9 izraelita vallású személyt írtak fel a cserépi listára
  • Az Oszlai tájházban zsidó deportáltak voltak a háború alatt.
  • A Groszmann-bolt a katolikus templom mögött volt kettővel. Most is lakják.
  • Schwartzék a mostani Coop-bolt utáni sarkon laktak. Nem lakik most ott senki, eladó a sarki ház.
  • 1944. május 19-én Péterffy Béla utasításba adta, hogy az 1941-es népszámlálási adatok szerinti 9 cserépi zsidó származású ember május 22-ig költözzön a kövesdi gettóba.
  • 1944. június 5-én a kövesdi gettóból a miskolci táglagyár területén kialakított gettóba vitták a cserépieket. Majd indultak a vonatok Auschwitzba.
  • A budapesti Holokauszt Emlékközpont 8 áldozatról tud. Ők Cserépben laktak mind.
  • A jeruzsálemi Yad Vashem központ további 16 Cserépben született áldozatot tart nyilván. Legalábbis ennyit raktam össze az információkból.
  • Itt van a mostani névsor:
  • Grosz Miskha (1877-1944, Auschwitz),
    Groszmann Kornélia (1893-1944, Auschwitz),
    Grosz Miklós (1899-eltűnt),
    Groszmann Lili (1944 Auschwitz),
    Groszmann Pál (1944 Auschwitz),
    Groszmann Zoltán (1907-1945, Csernovic),
    Gutmann Sámuel (1872-1944, Auschwitz),
    Kardos Ervin (1926-1944, Sopronbánfalva),
    Kohn Regina (1910- eltűnt),
    Groszmann Gizella (1893-1944, Auschwitz),
    Schwartz Leni (1880-1944, Auschwitz),
    Reich Desider (1907-1944, Leitmeritz),
    Schwarcz Imre Ottó (1933-1944, Auschwitz),
    Klein Irén (1907-1944, Auschwitz),
    Schwarcz Ernő (1906-1945, Mathausen),
    Schwarcz György (1944, Auschwitz),
    Schwarcz Évi, (1944, Auschwitz)
    Spernát Dezső dr., (1883-eltűnt)
    Spernat Menyhért, (1883-1944, Miskolc)
    Frank Fanni (1870-1944, Auschwitz),
    Klein Menyhért (1902-1944, Pozsonyliget),
    Klein Adolf (1894-eltűnt),
    Schwarcz Terézia (1888-eltűnt)
    Klein Károly Ármin (1899-1945, Sopronbánfalva)
  • Ők Cserépfaluban születtek és mindannyian a holokauszt áldozatai.
    Na jó.
    Schwarcz Ernő Tiszafüreden született, de Cserépben élt a II. világháborúban.