Mutatok két cikket az Észak Magyarország archívumából. Az elsőben a Cserépfalvi-emléktábla avatásáról olvashatnak, a másodikban Pauer Gyula szobrának átadó ünnepségéről szólt a tudósítás.
Észak: 1992. december 15.
Észak: 2000. július 31.
Címke: Kósik István
Megújult a Cserépfalvi Emlékszoba
Amikor egyszer jó régen lefelé jőve a Suba-Lyukból megtudtam, hogy Cserépfalvi Imre Cserépfaluban született, nagyon örvendtem. Büszke voltam. A választott falumban született a KÖNYVKIADÓ! Kósik István, Cserépfalu polgármestere megértette a helyzetet, és lett egy emlékszoba a kultúr oldalában az ezredfordulón, ami egy polc és egy kis tárló volt, nehezen lehetett múzeumnak nevezni. Emlékszoba. Emlékszobácska.
Ilyen volt a külseje:
Cserépfalvi Emlékszoba 2013
Ilyen lett a külseje 2017-ben, mert megújult!
Cserépfalvi Imre 18 éves korában felvette szülőfaluja nevét, később Párizsban találkozott József Attilával. Nézte Attilát, amint egy könyvet elképesztő szeretettel forgat, ekkor eldöntötte, hogy könyvekkel fog foglalkozni. Hazajött, nyomtatta a műveket, elsőként egy szakácskönyvet, kiadta a Szép Szót, a falukutatók könyveit, Attila Nagyon Fáj-át és még estig írhatnám mennyi mindent, ha reggel lenne most. Fantasztikus életművet hozott létre Cserépfalvi Imre. Ahogy a Cserépfalvi Könyvmegállóban is írtuk, egy haladó szellemiség melója volt ebben az életben. Máshogy nem lehetett ezt csinálni. Most sem.
Ilyen volt az emlékszoba belseje:
Cserépfalvi Emlékszoba 2013
Ilyen lett az emlékszoba belseje, mert megújult!
Cserépfalvi Emlékszoba 2017
Pár éve a cserépi kultúrt elkezdték felújítani, akkor jött az ötlet, hogy egy másik helyiségben kapjon helyet az emlékszoba, melynek helyszíne azért is különleges, mert a kultúr helyén volt Cserépfalvi szülőháza. Sok-sok meló után 2017. november 11-én a tervből valóság lett, és megnyílt a kettes verziójú Cserépfalvi Emlékszoba. Köszönet érte a Társulás Cserépfaluért Egyesületnek és még sokan másoknak. Csendes Péter, Cserépfalu polgármestere bólintott, Tokaji Nagy Erzsébet, az OSZK főkönyvtárosa összefogta a szakmai oldalt, Rónai Zsuzsanna, Boros Géza és Szkárosi Endre pénzt szereztek, logisztikáztak és menedzseltek, egri főiskolások kreatívkodtak. És még sokan mások, ahogy már írtam.
Cerva Csaba barátom értő és gondoskodó segítségével csináltunk egy érintőképernyős digitális Cserépfalvi-oldalt, szövegekkel, képekkel, hangzó anyagokkal és videókkal, elég klassz lett a kiállítás audiovizuális sarka. Olvasható a gépen a Lili-blog egyik írása is.
Új infokat a kutatásunknak is adott a kiállítás, majd erről külön posztban fogok beszámolni. Cserépfalvi apjának cserépi italkimérési engedélyét sem ismertem még, számos információ és szuper fotó is újdonság volt. Az egyik kedvencem egy Cserépfalu közlekedési táblás szelfi Cserépfalvi Imréről.
Meg kell nézni a kiállítást. Na.
Kaláka koncerttel, József Attila, Radnóti és a Szabó Zoltán szövegekkel, szép és unalmas beszédekkel, francia salátával, fasírozottal és borokkal, majd a végén pálinkákkal nyílt meg újra az emlékszoba múlt szombaton.
A Groszmann Lili testvérblogja, Cserépfalu realtime történelemkönyve, a FLAU BLOG közvetítette élőben az eseményt, megnyitóstól egészen az estéig, amikor már lelazulva jártuk be újra az emlékszobát.
Az eseményről a Magyar Nemzet, az Észak Magyarország és a TV Eger is beszámolt.
Itt az MNO.hu ugróhivatkozása, ilyen egy papíros cikk:
Észak Magyarország 2017. november 13.
Innen elérhető a TV EGER videója.
És még egy videó a megnyitóról:
Tessenek elmenni megnézni, mert függetlenül attól, hogy nagyon informatív, még szép is a kiállítás. Évente mindig lesz egy ideiglenes része, most Szabó Zoltánról szól a tárlat negyede. Ahogy a közhelyesek mondanák, méltó környezetbe került Cserépfalvi Imre elképesztően klassz, méhészkedéssel is megtoldott élete.
A községi könyvtárba kell bekopogni, és Halász Jutka könyvtáros megmutatja a kiállítást. Mindenkinek.
A blogunkban külön kategória Cserépfalvi Imre. Ide is érdemes kattintgatni.
Deutsch József és Kósik István Cserépfaluból
Kényelmes nyári elfoglaltság a fülledt szobában az Arcanum digitális tárában keresgélni. A keresésben az a legjobb, hogy nem jönnek egyből elő a tartalmak, kellenek kis trükkök, hogy meglegyen az, ami. Aztán örülünk, ha megtaláljuk, amit keresünk. Pontosan nem is tudjuk, hogy mit keresünk, de ha megvan, máris tudjuk, hogy azt kerestük.
A nyomkeresés egyik fontos része a kutatásnak, azoknak a Mezőkövesd-környéki zsidóság nyomainak a megtalálása, melyek ottmaradtak bárhol leírva.
Deutsch Józsefről lesz most szó.
Mizser Lajos a hetvenes évektől kezdve sokszor publikált a cserépi nevekről, egész pontosan a ragadványnevekről. Az egyik dolgozatában említett egy Deutsch nevű zsidó boltost, akinek Lopd Teli volt a gúnyvneve. Az 1878-es- Központi Értesítőben már ott van Deutsch József vegyeskereskedő neve. Az 1885-ös Magyarország Iparosai című kiadványban is benne van, de korábbi adattal, mert a kereskedést a Miskolci Törbényszék 1884 májusában törölte a nyilvántartásból.
Cserépfalvi Imre apjának, Deutsch Sámuelnek volt egy József nevű testvére, de ő még nem lehetett kereskedő a nyolcvanas években.
Na de menjünk vissza 1884 hideg telébe.
1884. január 14-én jelent meg ez a cikk a Budapesti Hírlapban:
Budapesti Hírlap 1884.01.14.
Egy ártalmatlan betöréses lopás dokumentálása Cserépfaluban. Megesett akkoriban az ilyesmi, de sehol sincs a cikkben a posztunknak releváns tartalom.
Viszont.
A Budapesti Hírlap megjelenése után helyreigazításra kötelezték a lapot Cserépfaluból!
Nézzük a január 21-i jóval részletesebb cikket.
Budapesti Hírlap 1884.01.21.
Az részletkérdés, hogy a nem is Pista, hanem Mihály bácsis volt az eredeti cikk, amire reflektált.
A lényeg.
- A gaz támadók megtámadtak egy szekeret is
- Feltörtek pár pincét a rosszak, hogy kedvet csináljanak a vakmerő betörésekhez,
- Többen látták őket, de nem tűnt fel a cserépi jóknak.
Na és a lényeg:
- Deutsch József kereskedését is kirabolták a kirablók,
még a pénzesfiókot is elvitték. - Kósik István a fiával szaladt a rablók után.
- Kósik pisztolya besült.
- A rosszak erőszakot alkalmaztak
- Kapott a derék Kósik egy nagyot.
- Azóta is ütik a nyomukat.
Az esemény után pár hónappal bezárt a Deutsch-kereskedés, hogy ehhez volt-e köze a nagy cserépi rablótámadásnak? Tudja az ördög.
Vagyis, majd kiderítjük.
Kutatni jó 🙂