Deutsch József és Kósik István Cserépfaluból

Kényelmes nyári elfoglaltság a fülledt szobában az Arcanum digitális tárában keresgélni. A keresésben az a legjobb, hogy nem jönnek egyből elő a tartalmak, kellenek kis trükkök, hogy meglegyen az, ami. Aztán örülünk, ha megtaláljuk, amit keresünk. Pontosan nem is tudjuk, hogy mit keresünk, de ha megvan, máris tudjuk, hogy azt kerestük.

A nyomkeresés egyik fontos része a kutatásnak, azoknak a Mezőkövesd-környéki zsidóság nyomainak a megtalálása, melyek ottmaradtak bárhol leírva.

Deutsch Józsefről lesz most szó.

Mizser Lajos a hetvenes évektől kezdve sokszor publikált a cserépi nevekről, egész pontosan a ragadványnevekről. Az egyik dolgozatában említett egy Deutsch nevű zsidó boltost, akinek Lopd Teli volt a gúnyvneve. Az 1878-es- Központi Értesítőben már ott van Deutsch József vegyeskereskedő neve. Az 1885-ös Magyarország Iparosai című kiadványban is benne van, de korábbi adattal, mert a kereskedést a Miskolci Törbényszék 1884 májusában törölte a nyilvántartásból.

Cserépfalvi Imre apjának, Deutsch Sámuelnek volt egy József nevű testvére, de ő még nem lehetett kereskedő a nyolcvanas években.

Na de menjünk vissza 1884 hideg telébe.

1884. január 14-én jelent meg ez a cikk a Budapesti Hírlapban:

Budapesti Hírlap 1884.01.14.

Egy ártalmatlan betöréses lopás dokumentálása Cserépfaluban. Megesett akkoriban az ilyesmi, de sehol sincs a cikkben a posztunknak releváns tartalom.

Viszont.

A Budapesti Hírlap megjelenése után helyreigazításra kötelezték a lapot Cserépfaluból!

Nézzük a január 21-i jóval részletesebb cikket.

Budapesti Hírlap 1884.01.21.

Az részletkérdés, hogy a nem is Pista, hanem Mihály bácsis volt az eredeti cikk, amire reflektált.

A lényeg.

  • A gaz támadók megtámadtak egy szekeret is
  • Feltörtek pár pincét a rosszak, hogy kedvet csináljanak a vakmerő betörésekhez,
  • Többen látták őket, de nem tűnt fel a cserépi jóknak.

Na és a lényeg:

  • Deutsch József kereskedését is kirabolták a kirablók,
    még a pénzesfiókot is elvitték.
  • Kósik István a fiával szaladt a rablók után.
  • Kósik pisztolya besült.
  • A rosszak erőszakot alkalmaztak
  • Kapott a derék Kósik egy nagyot.
  • Azóta is ütik a nyomukat.

Az esemény után pár hónappal bezárt a Deutsch-kereskedés, hogy ehhez volt-e köze a nagy cserépi rablótámadásnak? Tudja az ördög.

Vagyis, majd kiderítjük.

Kutatni jó 🙂

Katalin telefonja Amerikából

Cserépfalvi-Galligan Katalin jelenleg az egyetlen cserépi leszármazott, akivel kapcsolatban vagyunk. A Cserépfalvi (Deutsch) családról posztolt sorozatunk megjelenését követően, múlt csütörtökön beszéltünk utoljára telefonon. Készítettem egy összefoglalót.

Az egyik Deutsch Kossuth katonája volt!

Cserépfaluról szinte semmit sem hallott Katalin, nem beszéltek otthon arról, hogy ott mi történt régen.

Cserépfalvi édesanyja Cecilia nem az oktatás gyenge minősége miatt vitte el a 4 testvért Cserépfaluból, hanem azért, mert a férjét Deutsch Sámuelt nem tartotta elég ambíciózusnak.

Sámuel egy rendkívül csendes, szelíd, jámbor ember volt. A nap jó részét imádkozással töltötte. Nagyon szép szerelmes leveleket irt jövendőbeli feleségéhez.

Tehát Selinger Cecília elhagyta Deutsch Sámuelt.
Majd a négy gyermekkel lelépett a szüleihez Abaújszántóra.
Ott Cecília apja azt mondta, hogy “neked lányom a férjednél van a helyed”.

Később szereztek egy lakást Egerben és újra együtt élt Cecília Sámuellel, ahol a gyermekek szépen kijárták az iskolákat.

1944-ben elvitték a szülőket Auschwitzba, Ők is a holokauszt áldozatai.

Cserépfalvi Elza, Katalin nagynénje orvosként végzett, gyerekorvos volt. Sámuel, az apja kísérte el a betegekhez.

Azért lett később fogorvos, hogy otthon rendelhessen. Itt aztán az anyja Selinger Cecília vette kézbe a dolgokat és a recepciós szerepet töltötte be. 1944-ben elvitték, a koncentrációs táborban az egészségügyi személyzet egyik tagjaként dolgoztatták. Elza mesélt Mengeléről, a hírhedt dokiról. Jó reggelt doktornővel köszöntötte Elzát, aztán elküldte sepregetni.

Elzáról azt tudjuk, hogy három hétig volt csak Auschwitzban, utána Lichtenauba vitték tovább. A történetre újra rákérdeztünk.

A sepregetős story úgy van, hogy miközben söprögetett, akkor köszönet Neki a Mengele.
Így. Ezzel akarta megalázni, hogy orvosként ilyen munkát kell végeznie.
Ezt a storyt sokszor elmondta Elza, és meg azt is hozzátette, hogy milyen jó megjelenésű volt Mengele, ami aztán igen zavarta azokat, akik ezt hallották….

Nagyon különbözőn alakult Katalin nagyapjának és a nagyapa két testvérének az élete. Deutsch Aladár prágai főrabbi lett, József egy igazi bonvivan, szoknyavadász és raconteur volt, Sámuel pedig a csendes imádkozó mészégető Cserépben.

Hogy lehettek ennyire mások?

Cserépfalvi Imre nagybátyja, Deutsch József Budapesten, a Vígszínház mögött lakott. A házban sokan összegyűltek 1944-ben. Cserépfalvi Imre szerzett menleveleket, amit odaadott Józseféknek, de nem értette, hogy miért kell ez ennyire. Józsefék leléptek a házból, másnap a házból kiterelték az embereket, és mindannyiójukat a Dunába lőtték.

Magyarország iparosai

Megnéztem a Magyarország iparosainak és kereskedőinek czim- és lakjegyzéke 1885. című kiadványt. Ebben a kötetben a legutóbbi ipartestületi fölvételek hivatalos adatai alapján van egy lista.

A 19. században vagyunk Cserépfaluban.

  • Korcsmáros: Schwarcz Adolf
  • Fűszerkereskedő: Schvarcz József, Schwarcz Adolf
  • Mészáros: Schwarz József, Spernáth Ignácz, Schwarcz Adolf
  • Szatócs: Schwarcz Adolf
  • Vegyeskereskedő: Flauk József, Deutsch József, Spernáth Ignácz

Spernáth Ignácz a lenti listában lévő Spernáth Dezső és Menyhért édesapja.
Flauk Jószef pedig valószínű, hogy Flauk Fanni édesapja. Vagy itt, vagy ott el lett írva a neve. A Spernáth-Sperváth is guzmis. Groszmannék sehol.

Forrás: Országos Széchényi Könyvtár