Címke: Groszmann Lili

Gyerekkel kutatni nem lehet

Hétvégén Cserépfaluban kutattam. Vittem a majdnem hatéves gyermekem is. Gyerekkel kutatni nem lehet. Ezt is megtanultam. A kutatás nagyon egoista műfaj, nincs alkalmazkodás, nincs kompromisszum, csak megy előre az ember az információk kézzel írott szupersztrádáján. Mert olyan is van. Ilyen például a születési anyakönyv.

Megnéztem az anyakönyvet a hivatalban. Farmosi Zoltán jegyző úr készségesen mutogatta az 1895-től vezetett könyvet. Az egyház végezte előtte a melót, ezért van csak 1895-től.

Két könyvbe írták be a neveket. Az egyikbe névsor szerint vezették, a másikba pedig kronológikusan egy csomó adattal. Na ezeken fogok majd végigmenni ha több lesz az időm, vagy elhozom magammal a csajom/anyukám/anyósom, hogy felügyelje a fiam.

Megkerestem Lilit az anyakönyvben. Kiderült, hogy nem Lili volt hanem Lilla. De mindenki Lilinek nevezte, ezért maradjon csak Lili a továbbiakban is. Édesanyja Spernáth Kornélia, édesapja Groszmann Miklós szatócs. Az egyik könyvben Grossmann-nak, a másik könyvben Grosszmannak látom a vezetéknevet. Vajon ilyenkor mit mond a kutató?

Két kép jön. Köszönöm a Cserépfalui Közös Önkormányzati Hivatal segítségét.

Háromperces interjúkat is készítettem két cserépi nénivel magnó nélkül. A két családra mindketten emlékeztek, Lili rossz lábára is, de szerintük nem volt túlélő. Pedig más forrás azt mondja, hogy volt.

Az is kiderült, hogy Schwarcz Évike nem hároméves volt, hanem hét. Folytatom.

Klára néni

Megvolt az első döbbenet.

Marha egyszerű írkálni olyanokat, hogy deportálás, megölték, holokauszt, gettó, náci. De amikor már a történetet kezdem felfogni, onnantól nehéz írni.

Tegnap csapott belém először ez az egész sztori.

És akkor írom is tovább.

A 88 éves cserépi Klára néni Groszmann Lili barátnője volt. 17-18 évesek lehettek 1944-ben. Klára néni látta ahogy Lilli családja két – a falutól kapott – lovaskocsival távozik Mezőkövesdre, a gettóba. Sokan kint álltak az utcán és döbbenten nézték, hogy mi történik ’44 májusának végén. Szerették a családot. Groszmann Lilinek rossz volt a lába ezért járássegítőt használt. Klára néni azt is elmondta, hogy miután Groszmannékat elvitték, üresen állt a ház, nem költözött oda senki, nem költöztettek oda senkit.

Új infó az is, hogy Groszmann György visszajött a háborúból. Egyedüliként a családból. Túlélte. Később eladta a házat és külföldre ment. Így tudja Klára néni. Lesz vele interjú is. Majd.

Nehéz.

Kutatási napló alapinfók

  • Az 1941-es népszámláskor 9 izraelita vallású személyt írtak fel a cserépi listára
  • Az Oszlai tájházban zsidó deportáltak voltak a háború alatt.
  • A Groszmann-bolt a katolikus templom mögött volt kettővel. Most is lakják.
  • Schwartzék a mostani Coop-bolt utáni sarkon laktak. Nem lakik most ott senki, eladó a sarki ház.
  • 1944. május 19-én Péterffy Béla utasításba adta, hogy az 1941-es népszámlálási adatok szerinti 9 cserépi zsidó származású ember május 22-ig költözzön a kövesdi gettóba.
  • 1944. június 5-én a kövesdi gettóból a miskolci táglagyár területén kialakított gettóba vitták a cserépieket. Majd indultak a vonatok Auschwitzba.
  • A budapesti Holokauszt Emlékközpont 8 áldozatról tud. Ők Cserépben laktak mind.
  • A jeruzsálemi Yad Vashem központ további 16 Cserépben született áldozatot tart nyilván. Legalábbis ennyit raktam össze az információkból.
  • Itt van a mostani névsor:
  • Grosz Miskha (1877-1944, Auschwitz),
    Groszmann Kornélia (1893-1944, Auschwitz),
    Grosz Miklós (1899-eltűnt),
    Groszmann Lili (1944 Auschwitz),
    Groszmann Pál (1944 Auschwitz),
    Groszmann Zoltán (1907-1945, Csernovic),
    Gutmann Sámuel (1872-1944, Auschwitz),
    Kardos Ervin (1926-1944, Sopronbánfalva),
    Kohn Regina (1910- eltűnt),
    Groszmann Gizella (1893-1944, Auschwitz),
    Schwartz Leni (1880-1944, Auschwitz),
    Reich Desider (1907-1944, Leitmeritz),
    Schwarcz Imre Ottó (1933-1944, Auschwitz),
    Klein Irén (1907-1944, Auschwitz),
    Schwarcz Ernő (1906-1945, Mathausen),
    Schwarcz György (1944, Auschwitz),
    Schwarcz Évi, (1944, Auschwitz)
    Spernát Dezső dr., (1883-eltűnt)
    Spernat Menyhért, (1883-1944, Miskolc)
    Frank Fanni (1870-1944, Auschwitz),
    Klein Menyhért (1902-1944, Pozsonyliget),
    Klein Adolf (1894-eltűnt),
    Schwarcz Terézia (1888-eltűnt)
    Klein Károly Ármin (1899-1945, Sopronbánfalva)
  • Ők Cserépfaluban születtek és mindannyian a holokauszt áldozatai.
    Na jó.
    Schwarcz Ernő Tiszafüreden született, de Cserépben élt a II. világháborúban.

Nem élhetünk tudatlanságban, ha egyszer tudunk

Május 25-én 10 órakor gyalogosan vagy gyalogszerrel általmegyek Mezőkövesdre a Hársfa és a Diófa utca kereszteződéséig. Hetven éve a Groszmann és a Schwarcz család is megtette ezt a távot. Ezután Miskolcra vitték, majd Auschwitzba deportálták őket. Meghaltak.

Kérdezheted. Miért érdekel ez az egész. Egyrészt minden érdekel ami Cserépfalu, másrészt pedig vannak dolgok amiket nem magyarázunk.

Nem élhetünk tudatlanságban, ha egyszer tudunk.

Nézzük akkor mit tudok most.

A kutatásban az a szép, hogy bármikor bármiről bármi kiderülhet.

De nincsenek kérdőjelek.