„Mezőkövesd és Eger környéki falvak utolsó zsidó lakosa”

Méghozzá elég sokáig, ha a második világháború irányából nézzük. Mutatjuk az Új élet 1962-es évfolyamát.

A Magyar Izraeliták Országos Képviselete 1962. június 24-én megtekintette, az akkor még álló mezőkövesdi zsinagógát, a cikkben azt is olvashatjuk, hogy a bogácsi szórvány is ide tartozik, tehát 1962-ben még volt zsidó Bogácson.

Tovább olvasva az Új Élet magazint, az 1966-ban elhunyt Kohn Gizelláról olvashatunk híradást.

Személyében a „Mezőkövesd és Eger környéki falvak utolsó zsidó lakosa hunyt el.”

Egy kunmadarasi Kohn Gizellát találtunk ami Karcag mellett van, ahol szintén éltek Kohnok, de nekik nem volt Gizella nevű lányuk.

Majd kiderítjük ezt is.

Ha már Bogács, ott élt Kovács Sándorné, született Groszmann Gizella, a cserépi Groszmann „Bánatos” Jóska lánya, aki az egyetlen cserépi hazatért túlélő, Groszmann Miklós testvére volt.

Mimikoko illegális élete

Cserépfalvi Imre lánya megírta az 1944-es események történetét. Pontosabban egy budapesti kislány megmenekülésének a történetét írta le első szám első személyben. Cserépfalvi Katiét. Fontos primer forrás 1944-ből.

Cserépfalvi Kati

Klassz rajzokkal illusztrálva adták ki a könyvet 2003-ban. Régóta szerettem volna már kijegyzetelni, végre sikerült.

Úgy vagyok az olvasással, hogy ha jó a könyv, kiolvasom irtó hamar, ha nem jó, akkor nem olvasom ki. Ez egy kiolvastam típusú kötet.

A kis Mimikokóról mindig el szokták mondani, hogy Radnóti Miklós is írt egy verset hozzá, ezért ezt a sort én is leírtam. Meg is mutatom Radnóti Miklós kézzel írt versét. Ezzel kezdődik a könyv:

Cserépfalvi Katalin: Mimikoko illegális élete

Na de nézzük sorjában, mi is történt 1944-ben. Ez nem egy könyvkritika, hanem egy kijegyzetelés.

Szereplők:

  • Mimikoko: Cserépfalvi Katalin
  • Papa: Cserépfalvi Imre
  • Mama: Katalin anyukája
  • András: Katalin testvére

1944. március 19-én közölte Papa Mimikokoval, hogy kiküldetésbe fognak menni. Azt mondta Papa, hogy egy tanárhoz, Jenő bácsihoz mennek, mert András bukásra áll. Vághidi Ferenc, Nostradamus és Wellington életrajzírója, közölte a családdal, hogy:

„azonnal illegalitásba kell mennetek családostul”

Jenő bácsiéknál hamis papírokat csináltattak. Melyekből csak egyet lehet igazából hamis papírnak nevezni: Katalinét.

  • Papa lett Jenő bácsi,
  • Mama lett Jenő bácsi felesége,
  • András Iván lett,
  • Mimikoko pedig Ádám.

A család a hamis papírokkal elment Egerbe, Cserépfalvi Imre szüleihez.
Ott is tele volt a város németekkel.

Papa visszament Budapestre bujkálni, úgy érezte, ott biztonságosabb, jobban el lehet bújni egy férfinak.

Mama és a két gyermek Szarvaskőre mentek.

A szarvaskői részben kapunk egy jó leírást, hogyan jöttek be a zsidó rendeletek, hogyan tudták ezt meg falun. Kidobolták a zsidócsillag viselésére való felhívást, kidobolták, hogy nem mehetnek zsidó orvoshoz és a zsidókat szállító lovaskocsik hangját is leírta:

„A szekerek kerekének gördülése majdnem elviselhetetlenné vált. A párnát a fülemre tettem, de így is hallottam őket… Arra nem akartam gondolni, hogy kik lehetnek ezeken a szekereken, és milyen sors vár rájuk.”

Majd visszatértek Budapestre Jenő bácsiékhoz.
A lakás raktárából lefalaztak egy részt, ide el tudott bújni tíz ember akár. Egy titkos ajtón lehetett bejutni.
Mama és András külön laktak egy másik helyen.

Mimikoko elkerült Böskéhez, egy jogtanácsos házaspárhoz, itt nagyon féltek a lebukástól és Mimikoko visszaköltözött Jenő bácsiékhoz.
Mama ekkoriban már egyre nehezebben bírta a bujkálást, arra is gondolt, hogy feladja magát. Innen Zuglóba mentek újra hárman Böske nővéréhez.

Az egyik hajnalban jöttek a kémelhárítástól Mamáékat letartóztatni. Előre meg volt beszélve, hogy ilyenkor mi a teendő. Mimikoko elbújt, András gyorsan elszaladt, így csak Mamát vitték el.

Mimikoko egyedül maradt, egy Nyilas nevű ismeretlen férfi elvitte Szentes mellé egy tanyára Ilus húgához. Ott lakott majdnem egy hónapig. Ekkor már újabb hamis papírokkal Rápolthy Katalin néven hadiárvaként élt illegalitásban Mimikoko.

Cserépfalvi Katalin: Mimikoko illegális élete

Majd Mama eljött Mimikokóért.
Mimiokoko nevelőnőjének a papírjaival bujkált ekkoriban a Mama.

Mama ekkor mesélte el, hogyan szökött meg. Amikor elvitték a kémelhárítók, elmebeteg öngyilkosnak tettette magát és bevitték a kórházba. Itt egy Cserépfalvi könyvüzletéből ismerős orvos segített neki a szökésben.

Jöttek a hírek a brutális oroszokról, Mama félt, újra az utazás mellett döntött.
Visszatértek Budapestre Jenő bácsiékhoz.

Papa egy szobrásznak adta ki magát, szakállt növesztett, Rápolthy Lajos műtermében bujkált a Várbazárban.
Ekkor már 1944 októbere volt, a Lovas utcai Vöröskereszt épületében bujkáltak 1945 januárjáig. Az egyik alkalommal úgy úszták meg az ellenőrzést, hogy kiírták: járványveszély.
A Duna jegén történt átkelés is izgalmas, a könyv Papa szétdúlt Váci utcai könyvüzltében ér véget. Plusz egy epilógus Szarvaskőn.

Tessenek olvasni!

Cserépfalvi Katalin: Mimikoko illegális élete

A könyv nem volt meg az Országos Széchényi Könyvtárnak. Vettem egy másik példányt és átadtam a feldolgozó kollégáknak. Egy lesz muzeális példány, egyet pedig szolgáltatunk.

Hogy ne éljünk tudatlanságban.

A könyv Budapesten nyolc könyvtárban, Egerben, Győrben, Szegeden is olvasható, a Rukkolán, a Molyon, a WorldCat adatbázisában és persze Csepelen is megvan.

Érdekli Önt zsidóktól elvett föld?

Három plakátot mutatok az OSZK Plakát- Kisnyomtatványtárából. Köszönöm szépen, hogy itt lehetnek a blogban. Miskolc Eger és Miskolc.

1939. november 10-én a miskolci polgármester arra kérte a „földbirtok szerzési képességgel bíró” miskolciakat, hogy jelenjenek meg a városházán, ha őket érdeklik a zsidóktól elvett földek. Ez történhetett Cserépben is, amikor Groszmann Jószef földjeit elvették.

A miskolci főjegyző is plakátolt egyet 1939 novemberében. Közli a néppel, hogy 1738 „zsidónak tekinthető személy”-nek van érvényes iparigazolványa. Ami az összes iparűző 43 százaléka.

Harmadikként pedig megyünk Egerbe. 1944 szeptemberében a polgi arra kéri a „NEMZSIDÓ” személyeket, hogy ha be tudják azt bizonyítani, hogy zsidók lezárt üzletében ingóságaik vannak, akkor jelentkezzenek.

A cserépi Groszmann-boltban vagy Schwartz-boltban is lehetttek hasonló sztorik. Kiderül.