Címke: Deutsch Sámuel

A cserépbe házasodó Deutsch Adolf

Még mielőtt megmutatnánk a magyarországi zsidó temetőkről szóló oldalunkat, adatbázisunkat és a többi, addig, most Deutsch Adolfról lesz szó, Cserépfalvi Imre nagybátyjáról.

Sokszor kérdezgetjük az anyakönyvektől, hogy miért jöttek Cserépfaluba pl. Deutschék? Itt egy felvetés:

Cserépfalvi Imre apja azért jött Cserépbe, mert a testvére odaházasodott.

Megint van egy csomó házassági anyakönyvünk, melyeket kutatói adatbázisunkba dolgozunk bele, természetesen elsőre a Cserépfalu szűrőt engedtük rá, ahol rá is találtunk az ároktői születésű Deutsch Adolf, és a Bükkábrányon született Schwartz Rozália házassági anyakönyvi bejegyzésére.

Schwartz Rozália és Deutsch Adolf házassági anyakönyv, részlet

Mezőkövesden 1888. október 11-én házasodtak, Rozália 23 éves, Adolf 21 éves volt, és ami a lényeg, hogy Rozália Cserépfaluban élt ekkor. Nem Ábrányban, hanem Mezőkövesden jegyezték be a házasságkötést, ezért biztos, hogy Cserépfaluban éltek tovább.

Miért izgalmas ez? Na jó, ez csak egy konteó, teória, elképzelés, kinek mi tetszik.

Menjünk vissza század elejére Ároktőre. Ott született ugyanis Deutsch Leopold, innen Cserépfaluba költözött, ott megszületett Deutsch Fábián. Majd Deutschék elmentek Cserépből és Ároktőn született Deutsch Sámuel, Cserépfalvi Imre apja, és Deutsch Adolf is, mai szereplőnk.

Tudom bonyolult, de hát olvasni és értelmezni jó. Kétszer is.

Szóval az a konteónk, hogy a Schwartz Rozáliával élő Deutsch Adolf, elmesélte testvérének Sámuelnek, hogy Cserépfalu klassz hely, talán azt is mondta, hogy gyertek ide, majd ezután költözött Cserépfalvi Imre apja Deutsch Sámuel és Selinger Cecília Cserépfaluba.

Így néz ki az Ároktő–Cserépfalu tengely Deutschéknál:

Dédapa: Ároktő. Nagyapa: Cserépfalu. Apa: Ároktő. Cserépfalvi Imre: Cserépfalu.

Na itt az anyakönyv részlete, kattintásra nagyul.

Schwartz Rozália és Deutsch Adolf házassági anyakönyv

Anyakönyvek

Kettőnk közül Péter a mozgékonyabb, én elkényelmesedett vagyok, szeretem bújni a különféle adatbázisokat a jó meleg szobában, így kezdtem el az Ábrányi anyakönyvi kerülethez tartozó anyakönyvekkel foglalkozni. Egy Mezőkövesdet érintő Facebook-bejegyzésben azt olvastam, hogy a Mezőkövesd környéki községekben csak egy-két zsidó család élt. Ez nem fedi teljesen a valóságot. 1941-45 közötti időszakra érvényes lehet ez a megjegyzés, de nézzünk kicsit vissza az időben.

1895-1905 közötti adatok Cserépfaluról, csak a családfőket sorolom:

József Farkas, Klein Salamon, Groszmann József, Deutsch Adolf, Deutsch Sámuel, Abrahamovitz Sámuel, Spernáth Ignác, Spernáth Alajos, Reich Ábrahám, Müller Ábrahám, Kohn Bernát, Brieger Sámuel, Schwarcz Jakab, Schwarcz Fábián, Blumberger Sámuel, Schulmeister Dávid és a Czukker, Róth, Braun, Kohn családok.

Ez eddig 20 családot jelent, és az eddig fellelt anyakönyvek alapján 67 személyt.

Feldolgozva Ábrány, Mezőkeresztes, Cserépfalu, Vatta, 500 feletti anyakönyvezett zsidó lakossal a fent is említett 1895-1905 közötti időszakban.

Folytatás? A többi, az ábrányi anyakönyvi kerülethez tartozó község anyakönyvei, és a többi időszak, különös tekintettel az 1895 előtti időkre. Szerencsések vagyunk, hiszen nagyon sok utólagos bejegyzés is található az anyakönyvekben, illetve fellelhető az ábrányi anyakönyvek egy része, erről Péter írt is korábban.

Katalin telefonja Amerikából

Cserépfalvi-Galligan Katalin jelenleg az egyetlen cserépi leszármazott, akivel kapcsolatban vagyunk. A Cserépfalvi (Deutsch) családról posztolt sorozatunk megjelenését követően, múlt csütörtökön beszéltünk utoljára telefonon. Készítettem egy összefoglalót.

Az egyik Deutsch Kossuth katonája volt!

Cserépfaluról szinte semmit sem hallott Katalin, nem beszéltek otthon arról, hogy ott mi történt régen.

Cserépfalvi édesanyja Cecilia nem az oktatás gyenge minősége miatt vitte el a 4 testvért Cserépfaluból, hanem azért, mert a férjét Deutsch Sámuelt nem tartotta elég ambíciózusnak.

Sámuel egy rendkívül csendes, szelíd, jámbor ember volt. A nap jó részét imádkozással töltötte. Nagyon szép szerelmes leveleket irt jövendőbeli feleségéhez.

Tehát Selinger Cecília elhagyta Deutsch Sámuelt.
Majd a négy gyermekkel lelépett a szüleihez Abaújszántóra.
Ott Cecília apja azt mondta, hogy “neked lányom a férjednél van a helyed”.

Később szereztek egy lakást Egerben és újra együtt élt Cecília Sámuellel, ahol a gyermekek szépen kijárták az iskolákat.

1944-ben elvitték a szülőket Auschwitzba, Ők is a holokauszt áldozatai.

Cserépfalvi Elza, Katalin nagynénje orvosként végzett, gyerekorvos volt. Sámuel, az apja kísérte el a betegekhez.

Azért lett később fogorvos, hogy otthon rendelhessen. Itt aztán az anyja Selinger Cecília vette kézbe a dolgokat és a recepciós szerepet töltötte be. 1944-ben elvitték, a koncentrációs táborban az egészségügyi személyzet egyik tagjaként dolgoztatták. Elza mesélt Mengeléről, a hírhedt dokiról. Jó reggelt doktornővel köszöntötte Elzát, aztán elküldte sepregetni.

Elzáról azt tudjuk, hogy három hétig volt csak Auschwitzban, utána Lichtenauba vitték tovább. A történetre újra rákérdeztünk.

A sepregetős story úgy van, hogy miközben söprögetett, akkor köszönet Neki a Mengele.
Így. Ezzel akarta megalázni, hogy orvosként ilyen munkát kell végeznie.
Ezt a storyt sokszor elmondta Elza, és meg azt is hozzátette, hogy milyen jó megjelenésű volt Mengele, ami aztán igen zavarta azokat, akik ezt hallották….

Nagyon különbözőn alakult Katalin nagyapjának és a nagyapa két testvérének az élete. Deutsch Aladár prágai főrabbi lett, József egy igazi bonvivan, szoknyavadász és raconteur volt, Sámuel pedig a csendes imádkozó mészégető Cserépben.

Hogy lehettek ennyire mások?

Cserépfalvi Imre nagybátyja, Deutsch József Budapesten, a Vígszínház mögött lakott. A házban sokan összegyűltek 1944-ben. Cserépfalvi Imre szerzett menleveleket, amit odaadott Józseféknek, de nem értette, hogy miért kell ez ennyire. Józsefék leléptek a házból, másnap a házból kiterelték az embereket, és mindannyiójukat a Dunába lőtték.

Cserépfalvi Imre születési bejegyzése a cserépi anyakönyvben

Folytatom az újraközlést. Majdnem két éve szkenneltem homályosan az alábbi iratot a cserépi hivatalban. Majd lesz rendes szkennelés is, ha szintet lépünk eszközileg.

Az extrahíres költőproducer és könyvkiadó Cserépfalvi Imre, azaz Deutsch Imre születési anyakönyve következik háromba vágva.

Cserépfalvi Imre 1900. július 28-án délután négy órakor született, édasanyja Selinger Czeczília, édesapja Deutsch Sámuel kereskedő. Vallása: izraelita.

A szülőket mostanában gyüttmentnek mondanák, ugyanis egyikük sem Cserépben született, az édesapa ároktői. Hamar tovább is költöztek Cserépből Egerbe.

Deutsch Imre 1918-ban változtatta meg a nevét, amit precízen beírtak az anyakönyvbe. Persze elszúrták, először Cserépfalvait írtak, aztán korrigálták Cserépfalvinak.

Halálát 1991-ben jegyezte be Farmosi Zoltán úr behivatkozva a budapesti hivatal folyószámát. A pontos dátumot is rögzítsük, ha már az anyakönyvbe nem került bele. 1991. június 21.

Köszönöm a Cserépfalui Közös Önkormányzati Hivatal segítségét.

Az eredeti írás 2014. május 20-án jelent meg a FLAU blogban.