Cserépfalvi Imre lánya megírta az 1944-es események történetét. Pontosabban egy budapesti kislány megmenekülésének a történetét írta le első szám első személyben. Cserépfalvi Katiét. Fontos primer forrás 1944-ből.
Cserépfalvi Kati
Klassz rajzokkal illusztrálva adták ki a könyvet 2003-ban. Régóta szerettem volna már kijegyzetelni, végre sikerült.
Úgy vagyok az olvasással, hogy ha jó a könyv, kiolvasom irtó hamar, ha nem jó, akkor nem olvasom ki. Ez egy kiolvastam típusú kötet.
A kis Mimikokóról mindig el szokták mondani, hogy Radnóti Miklós is írt egy verset hozzá, ezért ezt a sort én is leírtam. Meg is mutatom Radnóti Miklós kézzel írt versét. Ezzel kezdődik a könyv:
Cserépfalvi Katalin: Mimikoko illegális élete
Na de nézzük sorjában, mi is történt 1944-ben. Ez nem egy könyvkritika, hanem egy kijegyzetelés.
Szereplők:
Mimikoko: Cserépfalvi Katalin
Papa: Cserépfalvi Imre
Mama: Katalin anyukája
András: Katalin testvére
1944. március 19-én közölte Papa Mimikokoval, hogy kiküldetésbe fognak menni. Azt mondta Papa, hogy egy tanárhoz, Jenő bácsihoz mennek, mert András bukásra áll. Vághidi Ferenc, Nostradamus és Wellington életrajzírója, közölte a családdal, hogy:
„azonnal illegalitásba kell mennetek családostul”
Jenő bácsiéknál hamis papírokat csináltattak. Melyekből csak egyet lehet igazából hamis papírnak nevezni: Katalinét.
Papa lett Jenő bácsi,
Mama lett Jenő bácsi felesége,
András Iván lett,
Mimikoko pedig Ádám.
A család a hamis papírokkal elment Egerbe, Cserépfalvi Imre szüleihez.
Ott is tele volt a város németekkel.
Papa visszament Budapestre bujkálni, úgy érezte, ott biztonságosabb, jobban el lehet bújni egy férfinak.
Mama és a két gyermek Szarvaskőre mentek.
A szarvaskői részben kapunk egy jó leírást, hogyan jöttek be a zsidó rendeletek, hogyan tudták ezt meg falun. Kidobolták a zsidócsillag viselésére való felhívást, kidobolták, hogy nem mehetnek zsidó orvoshoz és a zsidókat szállító lovaskocsik hangját is leírta:
„A szekerek kerekének gördülése majdnem elviselhetetlenné vált. A párnát a fülemre tettem, de így is hallottam őket… Arra nem akartam gondolni, hogy kik lehetnek ezeken a szekereken, és milyen sors vár rájuk.”
Majd visszatértek Budapestre Jenő bácsiékhoz.
A lakás raktárából lefalaztak egy részt, ide el tudott bújni tíz ember akár. Egy titkos ajtón lehetett bejutni.
Mama és András külön laktak egy másik helyen.
Mimikoko elkerült Böskéhez, egy jogtanácsos házaspárhoz, itt nagyon féltek a lebukástól és Mimikoko visszaköltözött Jenő bácsiékhoz.
Mama ekkoriban már egyre nehezebben bírta a bujkálást, arra is gondolt, hogy feladja magát. Innen Zuglóba mentek újra hárman Böske nővéréhez.
Az egyik hajnalban jöttek a kémelhárítástól Mamáékat letartóztatni. Előre meg volt beszélve, hogy ilyenkor mi a teendő. Mimikoko elbújt, András gyorsan elszaladt, így csak Mamát vitték el.
Mimikoko egyedül maradt, egy Nyilas nevű ismeretlen férfi elvitte Szentes mellé egy tanyára Ilus húgához. Ott lakott majdnem egy hónapig. Ekkor már újabb hamis papírokkal Rápolthy Katalin néven hadiárvaként élt illegalitásban Mimikoko.
Cserépfalvi Katalin: Mimikoko illegális élete
Majd Mama eljött Mimikokóért.
Mimiokoko nevelőnőjének a papírjaival bujkált ekkoriban a Mama.
Mama ekkor mesélte el, hogyan szökött meg. Amikor elvitték a kémelhárítók, elmebeteg öngyilkosnak tettette magát és bevitték a kórházba. Itt egy Cserépfalvi könyvüzletéből ismerős orvos segített neki a szökésben.
Jöttek a hírek a brutális oroszokról, Mama félt, újra az utazás mellett döntött.
Visszatértek Budapestre Jenő bácsiékhoz.
Papa egy szobrásznak adta ki magát, szakállt növesztett, Rápolthy Lajos műtermében bujkált a Várbazárban.
Ekkor már 1944 októbere volt, a Lovas utcai Vöröskereszt épületében bujkáltak 1945 januárjáig. Az egyik alkalommal úgy úszták meg az ellenőrzést, hogy kiírták: járványveszély.
A Duna jegén történt átkelés is izgalmas, a könyv Papa szétdúlt Váci utcai könyvüzltében ér véget. Plusz egy epilógus Szarvaskőn.
Tessenek olvasni!
Cserépfalvi Katalin: Mimikoko illegális élete
A könyv nem volt meg az Országos Széchényi Könyvtárnak. Vettem egy másik példányt és átadtam a feldolgozó kollégáknak. Egy lesz muzeális példány, egyet pedig szolgáltatunk.
Hogy ne éljünk tudatlanságban.
A könyv Budapesten nyolc könyvtárban, Egerben, Győrben, Szegeden is olvasható, a Rukkolán, a Molyon, a WorldCat adatbázisában és persze Csepelen is megvan.
Cserépfalvi-Galligan Katalin jelenleg az egyetlen cserépi leszármazott, akivel kapcsolatban vagyunk. A Cserépfalvi (Deutsch) családról posztolt sorozatunk megjelenését követően, múlt csütörtökön beszéltünk utoljára telefonon. Készítettem egy összefoglalót.
Az egyik Deutsch Kossuth katonája volt!
Cserépfaluról szinte semmit sem hallott Katalin, nem beszéltek otthon arról, hogy ott mi történt régen.
Cserépfalvi édesanyja Cecilia nem az oktatás gyenge minősége miatt vitte el a 4 testvért Cserépfaluból, hanem azért, mert a férjét Deutsch Sámuelt nem tartotta elég ambíciózusnak.
Sámuel egy rendkívül csendes, szelíd, jámbor ember volt. A nap jó részét imádkozással töltötte. Nagyon szép szerelmes leveleket irt jövendőbeli feleségéhez.
Tehát Selinger Cecília elhagyta Deutsch Sámuelt.
Majd a négy gyermekkel lelépett a szüleihez Abaújszántóra.
Ott Cecília apja azt mondta, hogy “neked lányom a férjednél van a helyed”.
Később szereztek egy lakást Egerben és újra együtt élt Cecília Sámuellel, ahol a gyermekek szépen kijárták az iskolákat.
Cserépfalvi Elza, Katalin nagynénje orvosként végzett, gyerekorvos volt. Sámuel, az apja kísérte el a betegekhez.
Azért lett később fogorvos, hogy otthon rendelhessen. Itt aztán az anyja Selinger Cecília vette kézbe a dolgokat és a recepciós szerepet töltötte be. 1944-ben elvitték, a koncentrációs táborban az egészségügyi személyzet egyik tagjaként dolgoztatták. Elza mesélt Mengeléről, a hírhedt dokiról. Jó reggelt doktornővel köszöntötte Elzát, aztán elküldte sepregetni.
Elzáról azt tudjuk, hogy három hétig volt csak Auschwitzban, utána Lichtenauba vitték tovább. A történetre újra rákérdeztünk.
A sepregetős story úgy van, hogy miközben söprögetett, akkor köszönet Neki a Mengele.
Így. Ezzel akarta megalázni, hogy orvosként ilyen munkát kell végeznie.
Ezt a storyt sokszor elmondta Elza, és meg azt is hozzátette, hogy milyen jó megjelenésű volt Mengele, ami aztán igen zavarta azokat, akik ezt hallották….
Nagyon különbözőn alakult Katalin nagyapjának és a nagyapa két testvérének az élete. Deutsch Aladár prágai főrabbi lett, József egy igazi bonvivan, szoknyavadász és raconteur volt, Sámuel pedig a csendes imádkozó mészégető Cserépben.
Hogy lehettek ennyire mások?
Cserépfalvi Imre nagybátyja, Deutsch József Budapesten, a Vígszínház mögött lakott. A házban sokan összegyűltek 1944-ben. Cserépfalvi Imre szerzett menleveleket, amit odaadott Józseféknek, de nem értette, hogy miért kell ez ennyire. Józsefék leléptek a házból, másnap a házból kiterelték az embereket, és mindannyiójukat a Dunába lőtték.
1918-ban Deutsch Imre felvette a Cserépfalvi nevet, mely aktust mindhárom testvére követte. Elza fogorvos lett a háború előtt, megjárta a koncentrációs tábort, majd Budapesten praktizált, László mérnöknek tanult, francia autókat árult Pesten, amikor jöttek szép sorban a zsidótörvények, ekkor úgy döntött, hogy ennyi elég volt. Nevét Falveyra változtatta és Amerikában csinált nagy autós üzeletet. Miklós, a harmadik testvér is fogorvos lett, elsőként foglalkozott fogátültetéssel majd 1956-ban disszidált Washingtonba. Cserépfalvi Imrét pedig ugye jól ismerjük, mint a magyar könyvkiadás egyik haladó szellemiségű képviselőjét.
Négy cserépi élet Deutsch Imre, Deutsch Elza, Deutsch László és Deutsch Miklós.
Ez egy irtó hosszú poszt lesz. Érdemes a dátumot is megjegyezni, mert még nagyon sok mindent meg fogunk tudni. Ma ennyi van.
Na de menjünk vissza Deutsch Sámuelhez, Ároktőre a a 19. századba. Sőt Deutsch Fábiánhoz Cserépfaluba. Na de még visszább Tiszadadára.
Ott született ugyanis 1806-ben Deutsch Leopold, a dédapa, talán az első zsidók között lehetett akik Cserépfaluba érkeztek az 1820-as években. Leopold 1871-ben halt meg Cserépfaluban. Felesége Braun Betti gyöngyösi volt Tiszaörsön halt meg 1893-ban. Leopoldéknak hat gyermekük született, az első még Vattán, a többi Cserépben Fábián volt a harmadik gyermek, Cserépfalvi nagyapja.
Deutsch Fábián 1838 körül született Cserépfaluban 3 felesége is volt, Schweiger Regina, Deutsch Betti és Gross Sára. Hat gyermeke született Ferdinánd, Irma, Adolf, Aladár, József és Sámuel a cserépfalvik apja.
Aladár, Adolf és Sámuel Ároktőn születtek. Édesanyjuk Starck Betti azaz Deutsch Betti, az édesapjuk középső felesége.
Deutsch Aladár prágai főrabbi volt, róla majd készítünk egy részletesebb posztot.
Deutsch Sámuel 1869-ben született, Selinger Cecília pedig Abaújszántón. Mégis valahogyan Cserépfaluba visszahozta őket a sors, itt születtek a cserépfalvi testvérek.
Jöjjön a Selinger vonal. Cecília édesanyja Róth Rozália kassai születésű, édesapja Selinger Martin pedig bózsvai. Neki is három felesége volt. Cecília nagyapja Selinger Mózes szintén felvidék, mégpedig Trebisov, nagymamája pedig borsodi.
MIért jöttek Cserépbe? Nyilván azért, mert itt volt munka. Deutsch Sámuel szénégető és kereskedő volt, de a cserépbe elsőként érkező Leopold is talán kereskedéssel foglalkozott. Ismert a cserépi monográfiából, hogy Jókor gyüttnek csúfoltak egy zsidót, mert akkoriban nem volt bolt, és aztán lett.
Akkor összefoglalom. Cserépfalvi Imre dédapja Leopold 1820 körül érkezett Cserépbe. Már itt született 1838-ban Fábián nevű nagyapja. A nagypapa ellköltözött Ároktőre, ahol megszületett fia Sámuel, Cserépfalvi imre apja, aki pedig visszaköltözött Cserépbe.
Miért vette fel Deutsch Imre a Cserépfalvi nevet? Azt is tudjuk, hogy mindössze két osztályt járt Cserépfalvi Imre a cserépi iskolába. Az édesanyja Cecília nem volt megelégedve az oktatás színvonalával, ezért Abaújszántóra vitte a gyermekeket. Innen továbbmentek Egerbe és végül itt végezték el az iskolákat. Imre csak nyolc évet töltött Cserépben mégis ragaszkodott a kis faluhoz.
Nézzük csak a már egyszer megosztott videót:
Itt beszél az Ő kis falucskájáról Cserépfaluról.
A dédapjától kezdve a nagyapja és az apa is cserépi volt, talán ez lehet az oka. Többgenerációs cserépiek, ezért is ragaszkodott annyira szeretett falujához. Egy időben arról is szó volt hogy újratemetik Cserépben, de aztán ez nem történt meg.
Itt az anyakönyvi bejegyzés a névváltoztatásról. Először Cserépfalvai 1918 februárjában, majd Cserépfalvi 1918 szeptemberében.
Na menjünk tovább.
Nézzük a négy testvért születési sorrendben. Mindannyian Cserépfaluban születtek.
Deutsch Elza 1898.02.28
Deutsch Imre 1900.07.28.
Deutsch László Ferenc 1903
Deutsch Miklós 1905
Tehát az édesanya 1908-ban négy kis lurkóval hagyta el Cserépfalut, Miklós csak három éves volt. És itt a cserépi történetük véget is ért. Imérvel már sokat foglalkoztunk, a három testvérről jelenleg ezt tudjuk.
Deutsch Elza
Elza 1898. február 28-án született 1917-ben érettségizett, majd orvosi diplomát szerzett és Egerben kezdett el dolgozni.
Majd deportálták, túlélte a lichtenuai tábort, ahol Groszmann Erzsivel, Groszmannn Miklós 1911-ben született lányával volt együtt. Elza a táborban is egészségügyi szolgálatot látott el.
Az USHMM adatbázisában találtam egy 1903-as születésű bejegyzést, ami nyilván hibás.
Egy 1949-es jegyzőkönyvben is megtaláltuk Cserépfalvi Elzát. Bal oldalon középtájon. Az irat arról tanúskodik, hogy Elza praktizálhat.
Budapest főváros törvényhatósági bizottsága 1949-es jegyzőkönyv – Hungaricana
Tehát Elza miután a táborból megmenekült Budapestre költözött és itthon folytatta praxisát.
Deutsch László Ferenc
Deutsch László 1903-ban született, 1923-ban érettségizett Egerben. Egy 1939-es dokumentumot fotóztam ki, ezen látszódik a három fiútestvér. Elza még Deutschként érettségizett (1917), a fiúk már Cserépfalviként.
Dobó István Gimnázium évkönyve az 1939-40-es iskolai évről. 1940. – Hungaricana
Majd László mérnöki diplomát szerzett. Franciaautó képviselete volt Pesten. A Graham-Paige és Peugeot kocsikat árulta a Zápolya utca 26-ban a harmincas évek végén.
Itt egy érdekes cikk 1930-ból. A Budapesti Hírlapban azt olvashatjuk, hogy Cserépfalvi László karosszéria-szépségversenyen vett részt egy Douglas típusú motorral.
Amikor újabb zsidótörvény jött a háború kitörése előtt, Cserépfalvi László kivándorolt. Újra megváltoztatta a nevet Falveyra es milliomos lett az európai autóimport képviselete által.
A Falvey Motors profilja mostanára kissé megváltozott. Eredetileg nem képviselt amerikai autókat. De továbbra is működik a cserépfalui Falveys.
Miklós a legfiatalabb, 1905-ben született és 1925-ben érettségizett Egerben. Először orvosi diplomát szerzett, majd fogorvosit. Tehetséges vívó volt, volt több balhéja is, Cserépfalvi Katalin úgy tudja, hogy egy antiszemita megjegyzést torolt meg annak idején Miklós.
Az egyetemi diákság körében egyre erősödött az antiszemitizmus. A debreceni egyetem zsidó diákjai például éppen az erősödő zsidóellenességre válaszul létrehozták Makabea név alatt egyesületüket. Tevékenységük kétirányú volt. Egyrészt kulturális tevékenységet folytattak, másrészt, tagjaik rendszeresen kardpárbajra hívták ki az őket sértegető antiszemita egyetemi hallgatókat. A városban nagy megdöbbenést váltott ki, mikor az egyesület legügyesebb vívója, Cserépfalvi Miklós párbajban végigvágta Rugonfalvi Kiss István rektor orvostanhallgató fiának arcát.
Miklós a 30-eas években odatette magát a debreceni kulturális életbe is.
Egyre nagyobb számban tértek haza Európa különböző egyetemeiről azok a hallgatók, akik honosítani akarták diplomájukat. A Bécsből érkezettek „Makabea” név alatt tömörülve folytatták a zsidó ifjúsági diákhagyományokat. Tevékenységük, melynek központja a Piac utcai diák menza helyisége volt, előadások és színvonalas, a modern zsidó irodalom, képzőművészet eredményeinek terjesztésére irányult. Vezetője Cserépfalvi Miklós, a bécsi Kadima elveinek megfelelően folytatta a szervezést.
Miklóst felkapott divatos doktornak mondja Cserépfalvi Imre lánya, Katalin. Cserépfalvi Miklós foglalkozott itthon először fogátültetéssel. Túlélte a holokausztot, 1956-ban emigrált, Washingtonban telepedett le, ahol rendkívül sikeres praxisa volt.
A szegedi ekönyvtárban találtam róla egy 1963-as cikket:
Dr. Cserépfalvi Miklós magyar orvos nagy sikere. – Ekönyvtár Szeged
Miklósnak szoros zsidó kapcsolatai voltak. Baráti köre gazdag zsidókból állt, ebből a szempontból teljesen más volt a környezete mint Cserépfalvi Imréé.
A poszt elkészültéhez nagyon köszönöm Cserépfalvi-Galligan Katalin segítségét.
Hát így történt meg az élet ezzel a klassz cserépi családdal. És még mennyi mindent nem tudunk. Amit majd jól kiderítünk és megírunk 🙂
A végére még, de nem utolsósorban jöjjön pár gondolat Imre bácsi lányától.
Papa sohase tagadta, de nem is kultiválta a zsidó kapcsolatokat. Az újraszületett Cserépfalvi kiadó vonala igen megtévesztő. Amikor beindult, Papa azért fogadta örömmel es lelkesedéssel, mert azt hitte, hogy egy jó darabig csak régi kiadványainak reprintje fog megjelenni. Csalódottan halt meg, mert ez más vagányra került… Ezen sokat szomorkodtak.
Párizsban Gábor Pál grafikus, végen azzal vigasztalta, hogy tulajdonképpen Cserépfalvi nem lehet Cserépfalvi Cserépfalvi nélkül…
Vissza egy tavalyi posztra, Albert Göringet kutatja Cserépfalvi Imre lánya, egy Nők lapjás cikket szemléztem. Sajnos a BBC letiltotta a videót a Youtube-ról.
Cserépfalvi-Galiigan Katallin a Goerings Last Secret : Revealed 2011 című dokumentumfilmben.
A múlt heti Nők lapjában hiperhíres könyvkiadónk, Cserépfalvi Imre lányának szuper kutatásáról írtak egy összefoglalót.
A történet annyi röviden, hogy Hitler jobbkezének, a szemétnáci Hermann Göringnek, volt egy öccse, aki sok zsidónak segített életben maradni. Nem úgy mint Schindler, aki egy szar vállalkozóként kihasználta a zsidókat, belőle csak Spielberg csinált hőst a moziban.
A tavalyi Nők Lapja cikk részlete
Albert Göring csak úgy simán volt jó ember. Igaznak is szokták mondani.
Megmentette például a későbbi osztrák kancellárt a Gestapótól és még sok minden jót tett. Cserépfalvi-Galligan Katalin majdnem húsz éve kutatja a témát, az édesapjáról keresett az angol levéltárakban anyagot, nos ekkor bukkant egy dossziéra Albertről.
Göring 1966-ban halt meg elszegényedve nem tudta magáról lemosni bátyja nevét.
Egy filmet is csináltak róla, ott is nyilatkozott Katalin. A képkivágásom onnan is van és persze a Nők lapjából.
Bokor Imre 1981-es Cserépfalvi Imre-interjújának részletét ismétlem. Ha újra megnyílik a cserépi Cserépfalvi emlékszoba, akkor teljes egélszében meg lehet majd nézni a beszélgetést. 2014. május 6. FLAUBLOG.
De mi is ez a fenti videó? Még tavaly megtaláltam az Országos Széchényi Könyvtárban egy Cserépfalvi-interjú szöveges leiratát.
Azonnal megnéztem mit mesélt 1981-ben Imre bácsi Cserépfaluról.
Nem sokat.
Cserépfalu csak egyszer lett megemlítve az interjúban, amikor a riporter megkérdezi Cserépfalvi Imrétől, hogy a faluba menekült? Erre Imre bácsi azt mondja, hogy cserépfalusi vagyok, a falu mellé mentünk Egerbe.
Ez az infó csak most állt össze bennem, eddig azt hittem, hogy 1944-ben Cserépfaluba jött, ahol Kati lánya kapott egy hamis papírt és utána menekültek tovább. Nem hallottam meg a falu mellé szót mert rossz a fülem. És persze annyira klasszul hangzott, hogy Cserépfalvi Cserépbe menekült.
De nem.
Az az igazság, hogy Cserépfalvi Imre nem Cserépbe menekült Pestről, hanem Egerbe, majd onnan Szarvaskőre vitte Cserépfalvi Katit. Már Pesten megkapta a hamis doksit, az interjúban is hallható Czartoryski Jenő fiának a papírját írták át vegytintával.
Erről a sztoriról is írt Cserépfalvi Katalin a Mimikoko illegális élete című könyvében. Kötelező olvasmány.
Na és akkor vissza a videóra. Írtam egy levelet a Történeti Interjúk Tárának, kértem engedélyt a közlésre. Megkaptam, kivágtam a fenti részt és feltöltöttem a Youtube-ra.
Tessenek megnézni. 1.56-tól a hiba nem az Ön Youtube-jában van.
Cserépfalvi Kati
Cserépfalvi Katalin: Mimikoko illegális élete
Cserépfalvi Katalin: Mimikoko illegális élete
Cserépfalvi Katalin: Mimikoko illegális élete
