Találkozás Mimikokóval és a Budakeszi úti ház

Egy izgalmas városi túrán tekinthetünk be egy 1956 után emigrációra kényszerült lány családjának életébe, a harmincas-negyvenes évek Budapestjének világába. Cserépfalvi Katalin, az egykori neves könyvkiadó gyermeke édesapjáról, életéről és kutatásairól mesél május 13-án a Mimikokó illegális élete című séta keretében.

Olvashattuk az interneten sok helyen május elején a felhívást.

Május 13-án részt vettem a felhívás okozta túrán, ahol természetesen izgatottan vártam a találkozást Katalinnal, Cserépfalvi Imre lányával.

A Miénk a ház csoport szervezte a sétát, a kettes villamos Eötvös téri megállójából indultunk neki.

Mimikoko illegális élete. Eötvös tér, Budapest 2017

Az első megálló az Apáczai Csere János utca 5. szám volt. Itt élt Cserépfalvi Imre, mely ház egy jókora kőhajításnyira volt a Váci utcai könyvesbolttól. A szecessziós épület első emeletén, a bejáratnak háttal állva a bal oldalon volt a lakásuk. Az emelet többi részét a könyvkiadó, és a Szép szó szerkesztősége foglalta el.

Apáczai Csere János utcai ház

A Váci utca 10-es szám alatt volt a híres könyvesbolt. Most így néz ki külseje, a hátsó ajtó még hasonlít a harmincas évekbeli kijárathoz.

A turisták sétálóutcájában, az egykori üzlet mellett, egy gyermek szemmagasságában található a Cserépfalvi emléktábla.

Mimikoko illegális élete séta 2017. Váci utcai emléktábla és a régi könyvesbolt

Innen a Szervita tér 4-es szám alá mentünk. Itt kaptak Cserépfalviék portugál útlevelet, és itt is bujkáltak egy ideig.


Majd megérkeztünk a Rózsavölgyi szalonba, ahol közönségtalálkoztunk Cserépfalvi Katalinnal.

Dr. Farkas Éva újságíró kérdezte Katalint, a téma kezdésként Albert Göring, a náci Hermann Göring testvére volt. Katalin az édesapja után kutatva, angol tikosszolgálati jelentések között látta Albert Göring nevét, akinek élete több ponton is találkozott a Cserépfalvikkal. Fizikailag is szinte szomszédok voltak, Albert Göring az Apáczai Csere János utcai házuk közelében lakott egy szállodában, egy fotóshoz jártak és még sok egybeesés volt. Egymástól függetlenül, Cserépfalvi Imre és Albert Göring is a náci hatalom ellen küzdöttek. Mintha lett volna valamiféle kötödés. Ami nagyon úgy néz ki, hogy 2017-ben lezárult. Úgy fogalmazott Katalin, hogy most jött el az a pillanat, hogy elengedi Albert Göringet, bár még lehetnek nem ismert információk, de le tudja zárni a történetet.

Katalinnal a kutatásom kezdete óta kapcsoltban vagyunk emailen, telefonon, több posztomban írtam már a családról, de még személyesen nem találkoztunk. Mindig éreztem egy kis fenntartást, bizalmatlanságot, amit itt is megtapasztaltam. Tényleg rohadt nehéz azt elmagyarázni, hogy nem akarok Cserépfalvi Imréből senkit sem faragni, pláne nem akarok egy csúcsdíszként tekinteni Cserépfalu és a helyi zsidóság karácsonyfáján a Papára.

Katalin a beszélgetés zárszavában elmondta, hogy mindenkinek van valamiféle célja itt a Földön, talán küldetése, de egyáltalán nem kell nagy dolgokra gondolni. Említette még az ősöket is, vannak olyanok, akiknek sötét múltú ősök jutottak, talán ők még jobban szeretnének tenni a világért, hogy helyrehozzák az ősök hibáit.

Klassz volt a rendezvény. A Miénk a Ház csoport rendezte, köszönöm szépen nekik.

A beszélgetésen és a sétán is elhangzott, hogy május 17-én Cserépfalvi Imre egykori Budakeszi úti házán emléktáblát fognak avatni.

És máris május 17-e van.

Katalin addig nem hirdette a házat eladásra, amíg meg nem érezte, hogy jön a megfelelő vevő. Perceken belül a hirdetés megjelenése után jött az a vevő, akinek szintén nagyon fontos Cserépfalvi Imre. Ezért közösen a ház bejáratára egy táblát helyeztek ki az alábbi szöveggel:

Ebben a házban élt és dolgozott Cserépfalvi Imre a Kiadó, állatbarát és méhész.

Így néz ki a tábla:

Emléktábla avatása a Budakeszi út 47/c-ben

A ház udvarán klassz hűvösben beszéltek a beszélők.

Cserépfalvi Katalin és Léderer Pál az új tulajdonossal

Léderer Pál beszédével kezdtünk, majd Katalin és az új tulajdonos mondta el, amit gondoltak a papáról és az életről. Majd lelepleztük az emléktáblát. Katalin megkérdezte, hogy elégedett vagyok-e. Azt válaszoltam, hogy igen.

Az új tulajdonos hölgy elmondta, hogy a helynek van egy varázsa, amit megéreztem én is. Ebből az érzésből van még Cserépfaluban is pár löket. Aki teheti menjen el Cserépfaluba is Cserépfalvi Imre táblájához, a Váci utca 10-be, és a Budakeszi út 47/c-be is Cserépfalvi Imre utolsó alkotóhelyéhez, ahol a mézzel is hasonlóan bánt, mint a harmincas években a József Attila kötettel.

Még pár fotót mutatok a rendezvényről.

Hermann Göring öccse

Vissza egy tavalyi posztra, Albert Göringet kutatja Cserépfalvi Imre lánya, egy Nők lapjás cikket szemléztem. Sajnos a BBC letiltotta a videót a Youtube-ról.

Cserépfalvi-Galiigan Katallin a Goerings Last Secret : Revealed 2011 című dokumentumfilmben.

A múlt heti Nők lapjában hiperhíres könyvkiadónk, Cserépfalvi Imre lányának szuper kutatásáról írtak egy összefoglalót.

A történet annyi röviden, hogy Hitler jobbkezének, a szemétnáci Hermann Göringnek, volt egy öccse, aki sok zsidónak segített életben maradni. Nem úgy mint Schindler, aki egy szar vállalkozóként kihasználta a zsidókat, belőle csak Spielberg csinált hőst a moziban.

A tavalyi Nők Lapja cikk részlete

Albert Göring csak úgy simán volt jó ember. Igaznak is szokták mondani.

Megmentette például a későbbi osztrák kancellárt a Gestapótól és még sok minden jót tett. Cserépfalvi-Galligan Katalin majdnem húsz éve kutatja a témát, az édesapjáról keresett az angol levéltárakban anyagot, nos ekkor bukkant egy dossziéra Albertről.

Göring 1966-ban halt meg elszegényedve nem tudta magáról lemosni bátyja nevét.

Egy filmet is csináltak róla, ott is nyilatkozott Katalin. A képkivágásom onnan is van és persze a Nők lapjából.

Köszönet Katalin!

A poszt a FLAU blogban jelent meg 2015. január 28-án

A Youtube-on sajnos már nem érhető el a film.