Vissza Cserépbe.
Így néz ki most a Schwarcz ház: (eladó)
Így néz ki a Groszmann ház: (nem eladó)
PS: a ház bal széle látszódik, a kép jobb oldalán
Groszmann Lili – a cserépi zsidóság története
Nem élhetünk tudatlanságban
Groszmann Lilit Lillának anyakönyvezték! 1926. május 6-án született.
A nyolc meghalt cserépi listáját egy kéziraton is megtaláltam.
A Yad Vashem dokumentumos archívumának szkennelték be Lang Jakab és Eisler Mihály Mártírok Könyve című kéziratát. A második oldalt nem tettem be ide, ezen az olvasható, hogy mindannyian Auschwitzban haltak meg.
Egy másik forrás szerint Schwartz Ernő Mathausenban hunyt el. De a Yad Vashem adatbázisában van egy másik Schwarcz Ernő aki Auschwitzban halt meg. Lehet, hogy két Schwartz Ernő élt Cserépfaluban 1944-ben?
Innen: Yad Vashem
List of Jews from Mezokovesd and the Mezokovesd vicinity who perished during the Holocaust, and list of survivors who contributed toward the establishment of the local monument
Megvolt az első döbbenet.
Marha egyszerű írkálni olyanokat, hogy deportálás, megölték, holokauszt, gettó, náci. De amikor már a történetet kezdem felfogni, onnantól nehéz írni.
Tegnap csapott belém először ez az egész sztori.
És akkor írom is tovább.
A 88 éves cserépi Klára néni Groszmann Lili barátnője volt. 17-18 évesek lehettek 1944-ben. Klára néni látta ahogy Lilli családja két – a falutól kapott – lovaskocsival távozik Mezőkövesdre, a gettóba. Sokan kint álltak az utcán és döbbenten nézték, hogy mi történik ’44 májusának végén. Szerették a családot. Groszmann Lilinek rossz volt a lába ezért járássegítőt használt. Klára néni azt is elmondta, hogy miután Groszmannékat elvitték, üresen állt a ház, nem költözött oda senki, nem költöztettek oda senkit.
Új infó az is, hogy Groszmann György visszajött a háborúból. Egyedüliként a családból. Túlélte. Később eladta a házat és külföldre ment. Így tudja Klára néni. Lesz vele interjú is. Majd.
Nehéz.
A kutatásomban különböző forrásokból rakom össze a holokauszt cserépi áldozatainak történeteit.
A személyes beszélgetésekben az az izgalmas, hogy néha rosszul emlékszik az emlékező. Elsőként majdnem megbántottam egy fals infó miatt Dr. Tóth Károlyt, akinek az édesapja boltos volt. Azt mesélték, hogy a Groszmann-bolt volt az a bolt, ahol Tóthék laktak a háború után, de ez egy nagy nemigaz.
A Groszmann-bolt a katolikus templom mögött volt kettővel.
Levéltári források, születési anyakönyvek mellett persze a közösségi webet is használom. A Facebookon keresek és írkálok hasonló vezetéknevű felhasználóknak.
Eddig nem kaptam sok releváns infót. Felvidéki Groszmannok írtak, de kaptam választ egy olyan Groszmanntól akinek a dédapja – bár a másik ági – dolgozott Cserépfaluban a múlt században.
Plakát is készül az emléksétához. Mert plakát az kell. Ilyesmin gondolkodom. A Yad Vashem központtól kölcsönöztem a plakát hátterét.