Zsidóterror 1932-ben Debrecenben

A neves könyvkiadó, Cserépfalvi Imre testvérének, Miklósnak történetét már megírtuk, de most találtuk meg az Ujság 1932 novemberi számát, melyben az akkori debreceni kardozós esetet részletesen megírta: Az Ujság.

Annyit tudtunk eddig, hogy Cserépfalvi a rektor fiának odavert egyet a kardjával párbajban egy antiszemita megjegyzésért cserébe.

Az Ujság 1932. november 27-i számából kiderült a vágás oka.

Zsidóterror!!!

Az Ujság 1932. november 27.

Három esetről írnak a cikkben.

Volt olyan zsidó hallgató, aki nem volt hajlnadó beülni az utolsó padra, ahová csak zsidók ülhettek. Skandallum!

Egy másik eset arról szól, hogy képes volt egy zsidó, nemzsidó lánnyal sétálni! Őrület!

Jó hosszú a cikk, olvashatunk még a nyolcnapos zavargás után helyreálló rendről, még Szily Kámlán kultuszminisztériumi államtitkár is Debrecenbe érkezett, hogy megvizsgálja az esetet.

Na de a releváns rész, a cikk középső része szól a Cserépfaluban született Cserépfalvi “Deutsch” Miklós kardpárbajáról.

Az eset hónapok előtt történt. Egy villamoskocsin helyet foglalt Cserépfalvi Miklós orvosszigorló, aki a hóna alatt egy aktatáskát szorongatott. Ezt a tás­kát tulajdonosa párisi utján vásárolta. A táskát akkoriban nemesi címer és ötágú aranyozott fémből készült korona díszítette. A zsidó diák a koronát és a címert levé­tette ugyan a táskájáról, de annak a bőrben maradt nyomait nem tudta eltüntetni.

A villamoskocsiban egy nagyobb társa­sággal utazott ifj. Rugonfalvi Kiss István is, aki a táskát szorongató zsidó hallgatót meg­pillantva, igen hangosan megjegyzéseket tett, s többek között a következőket mondotta:

– Határtalan merészség, hogy mi, akik joggal viselhetnénk nemesi címert és öt­ágú koronát, ezt a jogunkat nem fitogtatjuk, ez a zsidó pedig még az aktatáskájára is­ ötágú koronát nyomat.

Perceken keresztül tartott ez az előadás anélkül, hogy az aposztrofált diák egyetlen szót szólt volna. Amikor azután ifj. Rugon­falvi Kiss István leszállt a villamosról Cserépfalvi követte, átadta a névjegyét és elkérte a rektor fiáét. Az ügy lovagias útra terelődött, a megbízottak kardpárbajban állapodtak meg, s ebben Cserépfalvi Miklós olyan vágást mért Rugonfalvi Kiss István arcára, hogy azóta is látszik a hatcentiméteres vá­gásnak a helye, állítólag annak nyomán a rektor fia még ma is beszédhibában szenved.

Itt le lehet tölteni a kétoldalas cikket.

dr. Abonyi Istvánok

Dr. Abonyi István történetét múltkor úgy kezdtük el, hogy nem értettük, hogyan kérték vissza őt a kövesdi betegellátásba 1944-ben a munkaszolgálatból, amikor Abonyi István ügyvéd volt. Majd a poszt végére kiderült, hogy két Abonyi István élt Mezőkövesden, és valóban orvosdoki volt egyikőjük.

A Semmelweis Egyetemen végzett 1921-ben:

Távozási bizonyítványok, Semmelweis Egyetem 1920-21

Ott bal oldalt látjuk Abonyi Istvánt.

A cfáti emlékmúzeum munkaszolgálatos adatbázisában is ott van Abonyi doktor.

Munkaszolgálatosok adatbázisa Cfat

A 106/2 I. szakaszról azt is tudjuk Prepuk Anikó kutatásából, hogy a Don-kanyarban szinte teljesen megsemmisült:

A debreceni munkaszolgálatos századok száma elérte a tízet, többségét 1942-ben a 2. magyar hadsereggel a Donhoz vezényelték, ahol 1942-43 telén szinte teljesen megsemmisült a 106/2. és a 106/3. számú alakulat. Olvass tovább: História 2004/02-03 sz.

Szinte teljesen? Ez azt is jelentheti, hogy megmenekült Abonyi István?

1946-ban Abonyi Istvánné feladott egy hirdetést a Pápai Kisgazda Újságban:

Pápai Független Kisgazda 1946

Mit is ír Abonyi Istvánné?

  • Hazajött egy hadifogoly Oroszországból
  • Talán pápai lakos a hazatérő, ezért is hirdet pápai újságban Abonyi doktor felesége
  • Leningrád környéki hadifogolytáborban lehet 1946-ban Abonyi István?
    Innen folytatjuk.

Egy kis kitérő a poszt végére.

Az Abonyi-poszt egy névazonosságból indult. A kutatásban az is izgalmas, hogy egy névazonosság mennyire meg tudja kavarni a felállított teóriákat.

Menjünk vissza 1934-be!

Abonyi István kioperálta egy tigris benőtt körmét az állatkertben!

Nézzük csak:

Pesti Napló 1934. július 8.

Sőt. Abonyi József fogorvos fiát is Abonyi Istvánnak hívták, aki neves sakkozó volt.

Matt.

Szomszédunk volt Abonyi doktor? Vagy Abonyi ügyvéd úr?

Egy egyszerű, “találtam egy dokumentumot a neten és megmutatom” típusú posztból most valami egészen más lett. Egy zsidó dokit megpróbálnak kimenteni a biztos halálból 1944-ben, mert különben veszélybe kerülhet az egészségügyi ellátás a városban. Banális? És mi van ha a doki amúgy ügyvéd? És akkor mi van, ha mégis doktor a doktor? A poszt írása közben eszméltem rá mi is történt. Átírhattam volna az egészet. De nem. Maradjon így realtime-ban.

Itt kezdődik.

A tavalyelőtti kerek évforduló egyik projektje volt a Magyar Nemzeti Levéltár Szomszédaink voltak című online kiállítása. Volt Facebook is hozzá, de a lényeg:

Látogatóink a Magyar Nemzeti Levéltárban és tagintézményeiben fellelhető, a holokausztra, illetve az egész vészkorszakra vonatkozó dokumentumokból láthatnak hét témakörbe rendezett online kiállítást. Olvass Tovább MNL.HU

A Magyar Elektronikus Könyvtárban frissen felkerült Szomszédaink-kötet kapcsán került elő az MNL oldala.

Rákerestem a közzétett dokumentumra, és találtam is egy mezőkövesdi levelet. Vagyis kettőt.

A Kifosztás, gettósítás, élet a gettóban rovatba került be dr. Abonyi István tüdőbeteg szakorvosról szóló két dokumentum 1944-ből. Ezt írják:

A kiemelkedően közérdekű munkakört betöltő zsidó vallású szakemberek sem mentesültek a munkaszolgálat alól, többnyire eredménytelenül próbált a foglalkoztatójuk nélkülözhetetlenségükkel érvelve segíteni az érintetteken.

Az első dokumentumot 1944. június 6-án írta meg az alispán a Honvéd Kerületi Parancsnokságnak. Dr. Abonyi Istvánt a munkahelyére kérik vissza a jolsvai munkatáborból, mert veszélyben van a betegellátás Mezőkövesden.

1944. június 5-én számolták fel a mezőkövesdi gettót, és vitték az ottaniakat Miskolcra, majd Auschwitzba. Bár dr. Abonyi István a jolsvai táborban volt ekkor, mindenképpen furcsa, hogy Mezőkövesd “zsidótlanításának” másnapján írták a levelet.

A választ majdnem két hónap múlva, 1944. július 22-én a Belügyminisztérium küldte. Ebben azt írják, hogy a Honvédelmi miniszter arról értesítette Dr. Kolozsváry miniszteri osztályfőnököt, hogy a

a kérelmet nem találta teljesíthetőnek

V/3. 7 tema IV. 810-b. 11966-1944. -b

Ennek oka nagyon triviális: a mezőkövesdi doktort időközben megölték.

Dr. Abonyi István 1885-ben született Füzesabonyban, neve szerepel a Mezőkövesdi zsidó hitközség áldozatai elnevezésű kiadványban, a Yad Vashemben is több emléklapon ott a neve, 1944 júniusában ölték meg Auschwitzban. Még az is lehet, hogy Abonyi doktor nem is doki volt, hanem jogász. Mert a Yad Vashem adataiban többször kerül elő a lawyer szó. A Yewishgen-oldal két Istvánt is említ, egy dokit és egy ügyvédet.

A Yad Vashem adatbázisát amúgy irtó nagy forráskritikával kell kezelni.

Abonyi István eredetileg Róth István volt, édesapját Róth Dezsőnek vagy Sámulnek említik a Yad Vashem adatbázisában. dr. Róth Dezső ügyvéd szerepel egy egri újságcikkben.

Mivel Füzesabonyban született Róth István, ezért változtatta a születési helynévre utaló Abonyira a nevét. A névváltoztatásokról pont most készül egy nagyobb poszt.

Na de mit találtam az Arcanum digitális tárban? Abonyi István ügyvédet!

Ez egy öszeollózott kép, a Budapesti Közlöny 1920-as és 1944-es kiadványaiból.

Abonyik a Budapesti Közlönyökben

Dr. Abonyi László és dr. Abonyi István mezőkövesdi ügyvédeket törölte a névjegyékből a Miskolci Ügyvédi Kamara. Dátum: 1944. május 25. A gettósítások 1944. május 17-én kezdődtek meg a megyében! Tehát.

Azt gondolom, hogy Abonyi ügyvéd urat orvosdokinak hazudta be az alispán, hogy megmentse a haláltól.

Rosszul gondolod Péter!

István kutatótársam küldte azt a dokumentumot, mely szerint mégis volt Abonyi Istán nevű doki Mezőkövesden.

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára 1931.

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára 1931

Tehát

  • Abonyi István ügyvéd
  • Abonyi István orvos
  • Abonyi László ügyvéd

Az iraton említett István testvére is ügyvéd volt. Na de melyik Istváné?

A posztot folytatnunk kell a három mezőkövesdi Abonyi történetével.

Még Lászlóról annyit, hogy a Yad Vashem szerint Dr. Abonyi László 1902-ben született, a mezőkövesdi zsidó ingatlanokról szóló adatbázisunk szerint a mostani városi rendelőintézet helyén volt a lakásuk. Szintén a Yad Vashem szerint Lászlót 1945 május 22-én ölték meg egy ausztriai táborban.

Egy fotót is feltöltött valaki az adatbázisba Abonyi Lászlóról:

dr. Abonyi László 1902-1945

Nem élhetünk tudatlanságban.

Ezért is.

Deutsch József és Kósik István Cserépfaluból

Kényelmes nyári elfoglaltság a fülledt szobában az Arcanum digitális tárában keresgélni. A keresésben az a legjobb, hogy nem jönnek egyből elő a tartalmak, kellenek kis trükkök, hogy meglegyen az, ami. Aztán örülünk, ha megtaláljuk, amit keresünk. Pontosan nem is tudjuk, hogy mit keresünk, de ha megvan, máris tudjuk, hogy azt kerestük.

A nyomkeresés egyik fontos része a kutatásnak, azoknak a Mezőkövesd-környéki zsidóság nyomainak a megtalálása, melyek ottmaradtak bárhol leírva.

Deutsch Józsefről lesz most szó.

Mizser Lajos a hetvenes évektől kezdve sokszor publikált a cserépi nevekről, egész pontosan a ragadványnevekről. Az egyik dolgozatában említett egy Deutsch nevű zsidó boltost, akinek Lopd Teli volt a gúnyvneve. Az 1878-es- Központi Értesítőben már ott van Deutsch József vegyeskereskedő neve. Az 1885-ös Magyarország Iparosai című kiadványban is benne van, de korábbi adattal, mert a kereskedést a Miskolci Törbényszék 1884 májusában törölte a nyilvántartásból.

Cserépfalvi Imre apjának, Deutsch Sámuelnek volt egy József nevű testvére, de ő még nem lehetett kereskedő a nyolcvanas években.

Na de menjünk vissza 1884 hideg telébe.

1884. január 14-én jelent meg ez a cikk a Budapesti Hírlapban:

Budapesti Hírlap 1884.01.14.

Egy ártalmatlan betöréses lopás dokumentálása Cserépfaluban. Megesett akkoriban az ilyesmi, de sehol sincs a cikkben a posztunknak releváns tartalom.

Viszont.

A Budapesti Hírlap megjelenése után helyreigazításra kötelezték a lapot Cserépfaluból!

Nézzük a január 21-i jóval részletesebb cikket.

Budapesti Hírlap 1884.01.21.

Az részletkérdés, hogy a nem is Pista, hanem Mihály bácsis volt az eredeti cikk, amire reflektált.

A lényeg.

  • A gaz támadók megtámadtak egy szekeret is
  • Feltörtek pár pincét a rosszak, hogy kedvet csináljanak a vakmerő betörésekhez,
  • Többen látták őket, de nem tűnt fel a cserépi jóknak.

Na és a lényeg:

  • Deutsch József kereskedését is kirabolták a kirablók,
    még a pénzesfiókot is elvitték.
  • Kósik István a fiával szaladt a rablók után.
  • Kósik pisztolya besült.
  • A rosszak erőszakot alkalmaztak
  • Kapott a derék Kósik egy nagyot.
  • Azóta is ütik a nyomukat.

Az esemény után pár hónappal bezárt a Deutsch-kereskedés, hogy ehhez volt-e köze a nagy cserépi rablótámadásnak? Tudja az ördög.

Vagyis, majd kiderítjük.

Kutatni jó 🙂

Eccer egy zsidó, min gondolkozik

Vikár Béla magához vett egy korabeli diktafont, fonográfot a 20. század fordulóján és rögzítette a nép dalait hangban és szövegben. Mezőkövesden is járt.

Idén népzenekutatásunk négy legfontosabb szereplője, Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla és Lajtha László gyűjtőhelyei közül Mezőkövesd, Mohács, Felsőireg és Bogyiszló kapta a megtisztelő címet, az azzal járó emléktáblát és egy-egy DVD-t, mely az MTA BTK Zenetudományi Intézet és a Néprajzi Múzeum népzenei gyűjteményében őrzött, az adott településről gyűjtött, tudományosan ellenőrzött és válogatott dallamok felvételeit valamint a hozzájuk tartozó dokumentációt tartalmazza. OLVASS Tovább: ZTI.HU

A szenzációs népzenei gyűjtést átnéztem, két releváns találatot kaptam. Két dal szólt a zsidókról.

Hogyan dolgozott a népzenei gyűjtő:

Vikár a hangfelvételek megkezdése előtt általában alaposan kikérdezte a szóbajöhető adatközlőket, egyúttal gyorsírással rögzítve a hallottakat. Anyagválogatáskor meglehetősen nyitott volt: minden olyan dallamot fölvett, amelyen a folklorisztikus variálódás jeleit fölfedezte. A dalok rögzítésén túl fontos háttérinformációk begyűjtésére is törekedett: az adatközlők adatai mellett az énekek, szokások funkciójára, eredetére is kiváncsi volt. OLVASS TOVÁBB: Sebő Ferenc: Vikár Béla népzenei gyűjtései

Most megmutatok két dalt és meg is lehet hallgatni azokat. 1899-ben vagyunk. Ekkoriban Mezőkövesden több mint 500 zsidó élt, a teljes lakosság kábé 15.000 fő volt.

Egyszer egy zsidó, min gondolkozik Néprajzi Múzeum 1899. Mezőkövesd.
Gyűjt: Vikár Bélla. Ének: Vámos Péterné Csirmaz Terézia

A Vett a zsidó két libát, két libát kezdetű népdalt szintén Vikár Béla gyűjtötte Mezőkövesden.

Vett a zsidó két libát, két libát – Néprajzi Múzeum 1899. Mezőkövesd. Gyűjt.: Vikár Béla.
Ének: Marton János

1899-ben egy laza “ugyan bazd meg te zsidó az anyád” Mezőkövesden.