Szerző: Tóth Péter

9. Groszmann Lili séta

2022-ben is elmentünk gyalog Noémivel Mezőkövesdre az egykori gettóhoz, a Hársfa és a Diófa utca sarkára, ahová 1944 májusában a Schwartz és a Groszmann család lovaskocsival érkezett, majd Diósgyőr és Auschwitz volt a végállomás.

Noha csinálok mindig eventet és szólok is pár embernek, hogy lesz ez az emlékezés, rajtam, és Noémin kívül ez a séta mást nem érdekel. Ezt azért írom le mert bánt a dolog. 2020 óta 5 ember vett részt a sétán, ebből én vagyok 3 🙂

Persze bánatomban nem ugrok be Groszmannék kútjába, ahol mint tudjuk egy csomó petróleumot hagyott 1944-ben a falura Bánatos Jóska, azaz Groszmann Jószef. 🙂

A Mezőkövesden 4 éve elhelyezett emlékkövet valaki azóta elvitte, lett helyette egy csomó féldecis pálinkásüveg. Majd pótoljuk hamarosan a követ, sőt lesz egy igazi emlékkő is ott. Szkárosi Endrével kezdtük ezt az emlékkő projektet, sajnos már nélküle fogom befejezni.

Május 22-e helyett, ezúttal május 29-én gyalogoltunk, nem tudtam kilogisztikázni a fiam délutáni focimeccse miatt, ezért halasztottam el egy héttel a sétát. Másik változás, hogy reggel nyolckor indultunk tíz óra helyett, a tavalyi eső most is majdnem lecsapott, de legalább nem égtünk meg a melegben.

Jövőre május 21-én tizedik jubileumi alkalom lesz, gyertek!

Amikor visszaérkeztünk a busszal Cserépfaluba, várt egy üzenet a házam tornácán, hogy Groszmann Lili miatt keresnek, de erről majd a galéria után.

KÉPGALÉRIA:

CSERÉPFALU
KÖNYVMEGÁLLÓ, CSERÉPFALVI EMLÉKSZOBA, GROSZMANN HÁZ, EMLÉKTÁBLA, SCHWARTZ HÁZ, TÚRAKEZDET

BOGÁCS, MEZŐKÖVESD, EMLÉKTÁBLA, TAUBER HÁZ, HÁRSFA-DIÓFA SARKA. VIASZGYERTYA, KŐ NÉLKÜLI EMLÉKHELY

Meghalt Szkárosi Endre

Sajnos megint szavak vannak. Egymás után alany és állítmány. A kutatás nagy barátja, segítője, a cserépfalusi Szkárosi Endre meghalt. Ezt az írást 2015-ban adta nekem. Hogy olvasson mindenki. Jó utat kedves szomszéd.

Nyelvelések
Cserépfalvi.3

Nemrégiben az alvégen összefutottam Méreg Zsókával, aki kedvesen felhívta a figyelmemet arra – ami különben időközben már nekem is eszembe jutott -, hogy a „cserépfalusi” versus „cserépfalvi”, netán „cserépfalui” kifejezés vonatkozásában mily bölcs a nép nyelvérzéke:
egyszerűen cserépinek nevezi a falu lakosait, ahogy a bükkzsércieket zsércinek, a cserépvárljaiakat váraljinak és így tovább. Valóban, valóban, a nyelv változásai általában az egyszerűbb megoldások felé haladnak – és miért is bántjuk mi az sms-nyelvet, amikor szerintem helyett sztem-et mond, vagy netán kétkedés helyett 2kedést?
Van viszont egy gond, amely még a „cserépiek” kifejezéssel sem megoldható. Ez pedig a hivatalos nyelv, amely nemcsak szórakozásból vagy „parasztvakításból” körülményes, hanem azért is, mert félreérthetetlennek, egyértelműnek kell lennie. Például aki nincs beavatva, az nem tudhatja, hogy a cserépi az Cserépfaluban vagy Cserépváralján lakik. A váraljiról nem tudhatja, hogy Cserépváralján vagy Boldogkőváralján lakik-e. Ha tehát azt mondanánk, hogy Méreg Zsóka cserépi lakos, egy idegen, neadjisten egy „közeg” zavarba jönne, nem tudná biztosan, ez milyen „illetőséget” jelent. Akkor viszont marad a „cserépfalui”, vagy „cserépfalvi” vagy „cserépfalusi” lakos.
Olyan ez, mint a péknél: minél nagyobb a választék, annál jobban zavarban vagyunk.
Vasárnap szerencsére már nincs ilyen problémánk.

Szkárosi Endre
2015. január 11.

A kép 2015. március 15-én készült Cserépfaluban.

Groszmann József háza 1980-ból

A Herman Ottó Múzeum digitalizálta be az 1980-ban készült fotót Groszmann Józsefék házáról.

A fotó innen is elérhető.
Lakóház, Petőfi út 5. sz., Cserépfalu. Fotó /kasírozva/. Népi építészeti emlékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, a Herman Ottó Múzeum anyagából, másolat.

Távolabbról:

Közelebbről:

Legközelebb készítek egy friss fotót is.

Kulisszás poszt

Megint meló van, ez már a második nagy blogköltözés, és ki tudja hány lesz még 🙂

Feladatok:

  • Pótolni a 2016 januári első költözés utáni posztokat a mentésből
  • Rendbe kell tenni a címkefelhőt – helyesírás.
  • A 2016 előtti képeket áthozni erre a szerverre, mert a bloghun vannak, illetve a mentésben
  • És a 2019-es bloglockdown utáni ide-ode elhelyezett, vagy el nem helyezett tartalmakat is ki kell posztolni, például az emléksétákat, jövőre már a 8. lesz!

Arra is jó lesz ez a téli meló, hogy felfrissítsem a memóriát.
Mert nem felejtünk.

Cserépfaluban közben a zsidó emlékház projektnek annyi, mert a házat eladta a haverom másnak, sajnos meghalt Klára néni, egyik fontos interjúalanyom, és egy templomtakarításon a lelkésznővel beszélgettem a temetőről, talán itt is elindulhat valami. A református temetőt körbekerítették, ennek sarkában van a cserépi zsidó temető.

Orosházi zsidó temető

A kutatásból lett a zstm.hu, a weboldal a hazai zsidó temetőket mutatja meg térképen. Olyan temetőket is találhatunk az adatbázisban, ahol ma már semmi sem utal arra, hogy valaha temetkeztek izraeliták.

Utunk során megnézzük a temetőket, november 10-én Orosházán jártunk, ahol egy gondozott temetőt fotóztunk. Fura, hogy a neten szinte semmi infót nem találtam a temetőről, de Buzai Csaba kiváló könyvtáros majd segít.

Galériára klikk és nagyul.

Az 1820-as évek végétől telepedtek le Orosházán az első házaló, gabona-, bőr és gyapjúkereskedelemmel foglalkozó izraeliták. A hitközség neológ (kongresszusi) alapon működött, a szegedi 22. községkerület részeként. Az 1920-as évek végén lélekszáma 810, 1941-ben 579 izraelita vallású lakost (az összlakosság két százaléka) tüntetett fel a népszámlálás.

1944 tavaszán Orosházáról 37 „megbízhatatlan zsidót” internáltak. Május 10-én további személyeket vittek el. Az orosházi gettót május 10-én állították fel a Dérfatelep két telephelyén, június 10-ig a községi közigazgatás látta el az elkülönítettek őrzését. Attól kezdve a magyar csendőrség, így engedély nélkül már tilos volt a gettóból kijárni.

Az orosházi gettó lakóit június 20-án szállították át a békéscsabai gyűjtőtáborba. Az Auschwitzba irányított transzport kétszáz orosházi deportáltja közül tizenhárman maradtak életben. 1944-45-ben munkaszolgálat teljesítése közben 42, útközben, illetve a gázkamrákban 146 orosházi zsidó halt meg.

A háborút követően 1945-ben 60 családdal, 381 taggal alakult újjá a hitközség. A mártírhalált halt zsidók emléktábláját 1946 őszén leplezték le. 

A hitközség 1957-ben Guttmann Zsigmond rabbi irányításával még fennállt. 1967-ben a zsinagógát eladták a városnak. A kis létszámú közösség ezután egy kis imaházban gyakorolta a vallást. 1981-ben, amikor már nem volt meg a rendszeres közösségi imádkozáshoz „szükséges” 10 férfi (minján), az egyházat felszámolták. Forrás: Jön a Gólem