Hónap: 2017 május

Tiszaszentimrei zsidó temető

Az áprilisi temetős sorozat második része: Tiszaszentimre. A tiszaszőlősi állapotok után, itt annyi a pozitívum, hogy legalább a zsidó temető területe megtalálható. A falu déli végén, a temető sarkában van egy L alakú árok, emögött a tövises susnyásban ott a zsidó temető. Majdnem 2500 nm, nem kis terület.

A Google Mapsra rátettem a temetőt:

Google Maps

Pár méterre lehet szkafander nélkül bemenni a nagy dzsumbujba, két sírkövet tudtam megközelíteni.


Múlt héten a Facebookon beszélgettünk a temetőről, állítólag kilenc évvel ezelőtt kitisztították. Ezek szerint így néz ki egy tízéves elhanyagolt temető.

Írtam levelet a tiszaszentimrei hivatalnak, sajnos nem válaszoltak két hét alatt. Újra megismételtem tegnap, ha érkezik válasz frissítem a posztot.

Még 16 db felvétel:

Braham könyvében ezt írja a tiszaszentimrei zsidóságról:

”
A helyi zsidóságról első adatunk 1840-bő származik (13 fő), az ortodox hitközség feltehetőleg az 1850-es évek elején alakult meg, a zsinagóga is ekkoriban épült. 1880-ra arányszámát tekintve a vármegye egyik legjelentősebb hitközségévé vált (165 fő, 5,8 százalék), ettől kezdve azonban fokozatosan hanyatlott. A harmincas évek közepén itt 50 főnél kisebb, de intenzív karitatív tevékenységet folytató hitközség működött. A helyi zsidókat a karcagi gettóba vitték, orvosuk dr. Balogh Zsigmond volt. Az 1949-es összeírás szerint öt izraelita vallású lakos maradt a községben.

Egy videót is mutatok a 2017-es tiszaszentimrei temetőről:

Tiszaszőlősi zsidó temető

Vagyis annak a helye, nem igazán tudtam meg április 15-én, hogy mi maradt mára a zsidó temetőből, mert akkora susványos volt, hogy egy durva tövis után kifordultam a tiszaszőlősi pusztából.

István hatalmas melóval készíti a temetői térképes országos adatbázist, közben arra gondoltam, hogy megnézek pár temetőt a húsvéti családi körutamon április közepén. Win-win szituáció, és még a kaszinó tojás is megmaradt. Tiszafüred, Cserépfalu viszonylatban járom az utam, ezért Tiszaszőlős, Tiszaszentimre, Kunmadaras, Poroszló és Négyes nevű községek temetőit néztem meg.

Elsőként Tiszaszőlős lett az útirányba esés.

Ott középen, a nagy zöld terület egy részén volt a zsidó temető.

Elképesztően elhanyagolt a temető. A jegyzőnek írtam levelet, azt írta, hogy a református egyházé a terület, de a falu szokta lekaszálni minden tavasszal.

Április közepén még nem volt tavaszi vágás.

Képek:

Próbáltam bentebb menni, de nem sikerült, talán majd legközelebb.

Beszéltem a lelkész asszonnyal is, azt mondta, hogy a temető takarítására nincsen pénzük. Hallott arról, hogy voltak zsidók, de hogy itt lennének sírkövek, arról nem tud.

Pedig:

Egy metszőlakás és egy zsinagóga alkotta a közösség ingatlanvagyonát. Az ortodox anyahitközséghez temetőrész is tartozott. Ez ma is megtalálható 80-100 sírral a régi református temető egyik sarkában.

Írta Vadász István 2009-ben a Tiszaszőlős monográfiája a kezdetektől napjainkig című művében.

A temető egyik sarkában próbálkoztam, de majd kaszálás után folytatom a másik három sarkával.

A Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtárból tölthető a hivatkozott monográfia, ott ilyeneket is lehet olvasni:

”
Vélhetően 1830 táján jelentek meg az első izraeliták. 1837-ben 6, 1850/51-ben pedig 91 fő volt ennek a közösségnek a létszáma. Az 1850-es, 1860-as években már itt él a Deutsch, a Schwarcz, a Brüll, a Léderer, a Glausius, a Weisz, a Rozenberg család néhány tagja. 1890-re a zsidó közösség létszáma 128 főre emelkedett. Ezt követően, a XX. század elejétől csökkenés következett be: 1941-ben 49 fő tartozott az izraelita hitközséghez. A hitközség a holocaust és a II. világháború pusztítása után teljesen megszűnt. A közösség szülöttje Szőllősi Zsigmond (1872-1953) hírlapíró, író, aki a Deutsch család egyik tagja volt. A hírlapírás mellett novellákat írt, és Budapesten nagy könyvkereskedést is működtetett. Zágon István (1893-1975) író, hírlapíró, dramaturg és műfordító a Fleischl család tehetséges gyermekeként, a Műegyetem elvégzését követően került a budapesti színházi életbe. 1925 és 1940 között több fővárosi színház is játszotta műveit. Hyppolit, a lakáj című színdarabjának filmfeldolgozása nagy siker lett.

Van még egy videóm is az elhagyott tiszaszőlősi temetőről, majd Tiszaszentimrével folytatom a sorozatot.

 

A hazugságból nem lehet tény

A TED egy nonprofit szervezet, különböző előadókat hívnak konferenciákra, ahol max. húsz percben izgalmas témákról beszéltetik az előadókat. A rendezvényeket fölveszik videóra, és megosztják az oldalukon. Pár napja került ki Deborah Lipstadt tizenhét perce.

Az amerikai holokausztkutató jópár éve írt egy könyvet a holokauszt tagadásáról, benne külön megemlítette David Irving megélhetési holokauszttagadót. Az angol történész jól beperelte Deborah Lipstadtot, hat évig tartó tárgyaláson végül csak bebizonyította Lipstadt a tényeket. A zsidókat igenis megölték a nácik. David Irving egy hazug, rasszista, antiszemita lett az ítélet szerint. A holokauszttagadás egy buta hazugság. A holokauszt tény.

Erről szól az előadás első része. Ami miatt blogügyileg is megosztom, az a vége.

Van a tény, van a vélemény, és van a hazugság.

A holokauszt az egyik legjobban dokumentált népirtás, rengeteg tényünk van, eredeti dokumentumunk a precíz nyilvántartásokról, ott vannak a túlélők, a nácik beismerő vallomásai, az Auschwitz mellett élők, a szemtanúk, a Cserépben élő idősek visszaemlékezései és a többi. A cserépiek látták, ahogy Groszmannékat elviszik a házukból, és azt is látták, hogy kevesebben jöttek vissza a faluba mint amennyien elmentek. Tények.

Ezekről a tényekről megvan mindenkinek a véleménye, majd mivel a kommunikáció az olyan, hogy elég zajos csatornákban terjed, sőt torzul, no meg változik, szépen elérkezünk a hazugságokhoz. És olvashatjuk a holokamuval viccelő hülyék hazugságait.

És akkor itt jön a csavar.

Mi van akkor, ha megfordul a folyamat?

A hazugságból lesznek az alternatív tények. pedig egy tény nem lehet alternatív. A hazugságokat tényként kezeljük.

Sajnos folyamatosan ebben élünk. A folyamat megfordult. Elég ha kinyitjuk az újságot, és megnézzük az állampárt Brüsszeles hirdetéseit. Különböző kommunikációs gépezetek iszonyatosan sokat hazudnak mindenről, az igazságokat, a tényeket támadják. Lipstadt Trumpozik egy kicsit az előadásban. A hazugságokat tényként kezdik sokan kezelni. Csakúgy, mint a hülye holokauszttagadók.

Ez most a nagy probléma.

Ezért van szükség erre a blogra is. Ahol igazat írunk, mert az igazsággal nem lehet vitatkozni.

A Föld nem lapos, A Föld klímája változik, Elvis Presley régen meghalt.

Itt a videó, többször is érdemes megnézni.