Hónap: 2014 május

Borsod vármegye 1944-ben

Nem sikerült vasárnap Cserépben az anyakönyves kutatás. Majd jövő hétvégén. Viszont az elektronikusan is elérhető Braham, Randolph L.: A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon című könyvben ezt olvasom:

Mezőkövesd gettóját Péterffy Béla szolgabíró május 19-i, 3380/1944. sz. utasítása alapján hozták létre az Arany János, a Diófa, a Hársfa, a Kőrisfa és a Szegfű utcák kijelölt házaiban. A járás 931 zsidóját május 21-22-én gyűjtötték össze. Közülük 818 volt helyi illetőségű, 14 érkezett Andornaktályáról, 17 Borsodszemeréről, 13 Gömbösfalvárói, a többi pedig kisebb falvakból. A Péterffy által május 17-én kinevezett (3282/1944.) Zsidó Tanács Abonyi Lászlóból, Braun Andorból, Forgács Ignác-ból, Jungreisz Andor rabbiból, Neumann Sándorból és Schwarcz Gyulából állott. Péterffy június 5-én oszlatta fel a Zsidó Tanácsot (3641/3.-1944.), miután a zsidókat deportálásra Miskolcra szállították át.

A kisebb falvakban vannak a cserépiek, talán ezen a vonalon járva kiderül pontosan, hogy hány főt deportáltak Cserépfaluból. Kilencről tudok ma.

Közben felvettem a kapcsolatot a mezőkövesdi könyvtárral is, ott megvannak, (ráadásul be is vannak scannelve!) a 44-es helyi újságok.

Ez a térkép a Borsod Vármegye térképe
Innen: Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiájából, I. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 616-634

Iratok, plusz Cserépfalvi

Írt a fantasztikus BAZ-megyei levéltár!

Kifejezetten Cserépfalu és Mezőkövesd izraelita közösségeire vonatkozó irategyüttesek (például hitközségi, iskolai vagy egyesületi iratok) nem kerültek az intézményünk kezelésébe, de a korabeli közigazgatási szervek iratai között érdemes a témára vonatkozó források után kutatni. Az alábbi dokumentumokat ajánljuk a figyelmébe: V. 126. Cserépfalu nagyközség iratai. 1-3. kötet: képviselőtestületi jegyzőkönyvek 1911-1950. 7. kötet: mutatókönyv 1900-1944. (Ennek segítségével kutathatók a 4-5. dobozban tárolt dokumentumok: általános iratok 1900-1944).

Így lesz kedves BAZ-megyei levéltár.

Más: Találtam egy interjút, ami Cserépfalvi Imrével készült 1981-ben. Elkértem egy részt, felnyomtam a Youtube-ra.

Eddig azt hittem, hogy Cserépfalvi Imre Cserépfaluba menekült egy kis ideig, de ez nem igaz, mert Egerbe. Megkavart a riporter úr.

Írtam belőle bejegyzést a flau 1-re.

Cserépfalvi Kati 2014

Megjelent a FLAUN 2014. május 8-án.

Tegnap rengeteget beszélgettem Cserépfalvi Katival, falunk extrahíres könyves producerének a lányával. Tisztáztunk egykéthárom dolgot.

De mi is ez a videó? Még tavaly megtaláltam az Országos Széchényi Könyvtárban egy Cserépfalvi-interjú szöveges leiratát. Azonnal megnéztem, mit mesélt 1981-ben Imre bácsi Cserépfaluról.

Nem sokat.

Cserépfalu csak egyszer lett megemlítve az interjúban, amikor a riporter megkérdezi Cserépfalvi Imrétől, hogy a faluba menekült? Erre Imre bácsi azt mondja, hogy cserépfalusi vagyok, a falu mellé mentünk Egerbe.

Ez az infó csak most állt össze bennem, eddig azt hittem, hogy 1944-ben Cserépfaluba jött, ahol Kati lánya kapott egy hamis papírt és utána menekültek tovább. Nem hallottam meg a falu mellé szót mert rossz a fülem. És persze annyira klasszul hangzott, hogy Cserépfalvi Cserépbe menekült.

De nem.

Az az igazság, hogy Cserépfalvi Imre nem Cserépbe menekült Pestről, hanem Egerbe, majd onnan Szarvaskőre vitte Cserépfalvi Katit. Már Pesten megkapta a hamis doksit, az interjúban is hallható Czartoryski Jenő fiának a papírját írták át vegytintával.

Erről a sztoriról is írt Cserépfalvi Katalin a Mimikoko illegális élete címmel. Kötelező olvasmány.

Na és akkor vissza a videóra. Írtam egy levelet a Történeti Interjúk Tárának, kértem engedélyt a közlésre. Megkaptam, kivágtam a fenti részt és feltöltöttem a Youtube-ra.

Tessenek megnézni. 1.56-tól, a hiba nem az Ön Youtube-jában van.

Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tára,
riporter: Bokor Péter
1981.01.24

Még rengeteget lehet erről beszélni, és még rengeteget fogunk erről beszélni. Ahogy Cserépfalvi Katival rádiótelefonon megbeszéltük:
Keep In Touch.

A 2001-es cserépi Cserépfalvi megemlékezésről itt vannak videók a régi blogban.

Klára néni

Megvolt az első döbbenet.

Marha egyszerű írkálni olyanokat, hogy deportálás, megölték, holokauszt, gettó, náci. De amikor már a történetet kezdem felfogni, onnantól nehéz írni.

Tegnap csapott belém először ez az egész sztori.

És akkor írom is tovább.

A 88 éves cserépi Klára néni Groszmann Lili barátnője volt. 17-18 évesek lehettek 1944-ben. Klára néni látta ahogy Lilli családja két – a falutól kapott – lovaskocsival távozik Mezőkövesdre, a gettóba. Sokan kint álltak az utcán és döbbenten nézték, hogy mi történik ’44 májusának végén. Szerették a családot. Groszmann Lilinek rossz volt a lába ezért járássegítőt használt. Klára néni azt is elmondta, hogy miután Groszmannékat elvitték, üresen állt a ház, nem költözött oda senki, nem költöztettek oda senkit.

Új infó az is, hogy Groszmann György visszajött a háborúból. Egyedüliként a családból. Túlélte. Később eladta a házat és külföldre ment. Így tudja Klára néni. Lesz vele interjú is. Majd.

Nehéz.