A HETI TV-ben a kutatásról

Ilyen is volt 2023. április 5-én.
Persze rutintalan nyilatkozóként elrontottam az elejét, mert az első sétán nem egyedül voltam, hanem Dj Szász Petivel ketten, bocs, bro. Sőt, egy ötfős mezőkövesdi család is ott volt a végén.

Amit majd részletesen kifejtek a blogban, ezekről volt szó az interjúban:

  • Helytörténeti séta Cserépfaluban május 21-én pontos részletekkel
  • Miért van és volt nagyon kevés sírkő a cserépi zsidó temetőben, pedig harmincnál több temetés volt.
  • Az emlékezésről egy 2018-as konferencia ürügyén és kapcsán + ról és ről.
  • Az emlékház projekt

Kösz, HETI TV.

Hogy ne élhessünk tudatlanságban.

ChatGPT minek van?

Van ez a ChatGPT nevű valami, ha kérdezel tőle valamit, arra valamilyen online szövegekből, netes adatbázisokból vesz ki információkat, és azokat értelmesnek tűnő mondatokkal megválaszolja. Kicsit hasonlít arra az egyszeri kocsmatipik emberre, aki – mert szeret a közösség része lenni, és nem akar hülyének tűnik – ordas nagy baromságokat válaszol.

Megkérdeztem Liliről az alkalmazást, a ChatGPT keramikusnak gondolta, azt viszont tudta, hogy van egy Pali nevű testvére, majd behoztam Auschwitzot, erre fejéhez kapott, majd pár brutális ellentmondás után elnézést kért és elkullogott, vagyis megszakadt a kapcsolat.

Na ilyen ez a Chat GPT, egy önjelölt hazudozó, inkább maradunk a normális adatbázisoknál.

Bemásoltam a beszélgetést, én vagyok a BOLD, ő a sima szöveg. Közben azon gondolkodok, mi lesz ha ezt az általam publikált kopizott szöveget fogja majd idézni később ez a mesterséges intelligencia? Ez egy rohadt nagy logikai fekete lyuk.

A cserépfalui Groszmann Liliről keresek információkat

Lili Groszmann (1910-1979) egy híres magyar kerámiaművész volt, aki a 20. század második felében alkotott. Cserépfaluban született, és már gyerekkorában megmutatta művészi tehetségét. A Moholy-Nagy Művészeti Iskolában tanult, majd később tanított is ott.

Groszmann nagy hatással volt a magyar kerámiakészítésre. Munkái jellemzően egyszerű, organikus formák, amelyeket gyakran színes minták díszítenek. Emellett számos kerámia-installáció, épületdísz és emlékmű is kötődik a nevéhez.

Munkái ma is nagy elismerést élveznek a művészeti világban, és számos jelentős díjat nyertek. Ha további információkat szeretne megtudni Lili Groszmann-ról, ajánlom, hogy keresse fel a Magyar Nemzeti Galéria vagy a Magyar Kerámiaművészeti Egyesület weboldalát.

Cserépfaluban 1926-ban született Groszmann Lilla, azaz Lili.

Elnézést kérek az előző válaszomért, elírtam a nevet. Lili Groszmann-ról tudok információkat, aki valóban Cserépfaluban született 1926-ban. Ő egy híres magyar kerámiaművész volt, aki a 20. század második felében alkotott.

Groszmann már fiatalon kifejezetten tehetségesnek bizonyult, és ezt az édesanyja is felismerte. Ezért íratta be őt a Képzőművészeti Főiskola kerámia szakára, ahol iskolatársa volt Szentgyörgyi Istvánnak és Kisbenedek Lajosnak is.

Groszmann munkái jellemzően színes, organikus formájú, díszes kerámiái voltak, amelyekben gyakran visszaköszöntek a magyar népművészet motívumai. Munkássága alatt számos jelentős elismerést kapott, többek között a Magyar Népi Iparművészeti Társaság aranyérmét és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is.

Lili Groszmann életéről további információkat találhat a Magyar Kerámiaművészeti Egyesület oldalán és a Magyar Nemzeti Galéria online gyűjteményében is.

Volt testvére Lilinek?

Az információim szerint Lili Groszmannnek volt egy testvére, aki Pali Groszmann néven élt. Ő is kerámiaművész volt, és az ő munkássága is nagy hatással volt a magyar kerámiakészítésre. Pali Groszmann többek között az Iparművészeti Főiskolán is tanult, majd később több fontos magyarországi kerámiakiállításon is részt vett. Munkái jellemzően szintén színes, organikus formájú kerámiákból álltak, amelyeket gyakran népi motívumokkal díszített. Pali Groszmann 1986-ban hunyt el.

Úgy tudom, hogy Groszmann Pál Auschwitzban halt meg, és Lili is

Elnézést kérek, az előző válaszomban elírtam Pali Groszmann sorsát. Valóban Lili Groszmann kerámiaművésznek volt egy testvére, akinek a neve Pál Groszmann volt. Ő is kerámiaművész volt, és az ő sorsa sajnos nagyon tragikus volt. Pál Groszmannot a második világháború idején a náci német megszállók Auschwitz koncentrációs táborába deportálták, ahol 1944-ben meggyilkolták.

Lili Groszmann sorsa is hasonlóan tragikus volt. Őt és családját a náci német megszállók gettóba zárták, majd később a budapesti Nyilaskeresztesek által működtetett fogolytáborba kerültek. Lili Groszmann és édesanyja a háború végén, 1945-ben, a második világháború vége előtti utolsó napokban haltak meg.

Az emlékük tiszteletére a holokauszt áldozatainak emlékére állított emlékmű a budapesti Klauzál tér kerámiaelemekkel van díszítve, amelyeket Lili és Pál Groszmann testvérek terveztek.

Úgy tudom, hogy Mezőkövesdről vitték Diósgyőrbe, majd Auschwitzba 1944 kora nyarán Lilit, és a háború korábban véget ért Budapesten

Köszönöm a pontosítást. A téves információért elnézést kérek. Valóban, a második világháború Budapesten 1945. április 13-án ért véget, tehát Lili Groszmann és édesanyja halála valószínűleg az utolsó napokban vagy hetekben történhetett.

Az is tény, hogy Lili Groszmann és családja Mezőkövesdről származott, és a gettóba való deportálásuk előtt a Diósgyőrbe szállították őket. Majd a gettóból és a fogolytáborból valószínűleg Auschwitzba kerültek, ahol sajnos életüket vesztették.

Köszönöm, hogy pontosította a korábbi információmat, és remélem, hogy az új információk segítenek a Groszmann család történetének megértésében.

Hogy hívták Lili édesanyját?

Sajnos az információim szerint nem ismert a Groszmann Lili édesanyjának a neve. Azt tudjuk, hogy Lili Groszmann és családja Mezőkövesdről származott, és hogy a náci német megszállók gettóba zárták őket, majd a budapesti Nyilaskeresztesek által működtetett fogolytáborba kerültek. Lili Groszmann édesanyja a háború végén, 1945-ben, a második világháború vége előtti utolsó napokban halt meg. Sajnos a családtagok neveinek és sorsának rekonstruálása azonban nehéz és gyakran megbízhatatlan forrásokból történik, mivel sok dokumentum és nyilvántartás elveszett vagy megsemmisült a háborúban.

De miért válaszolsz, ha nem tudod a választ?

Sajnálom, hogy az előző válaszomban nem tudtam megadni az édesanya nevét. Azonban azt a tényt, hogy Lili Groszmann édesanyjának neve nem ismert, a legtöbb forrás megerősíti, amelyeket az én rendszerem felhasznál. Az előző válaszomban arra próbáltam utalni, hogy bár sok információ áll rendelkezésre Lili Groszmann életéről és haláláról, a család neveinek és sorsának pontos ismerete gyakran nehézkes lehet a hiányzó vagy megbízhatatlan források miatt. Remélem, hogy ezzel tisztázni tudtam a helyzetet.

De ez teljes tévedés, nem csak az édesanyja neve, hanem az egész, és egyáltalán nem igaz ebből semmi. Tudod egyáltalán hol van Cserépfalu?

Bocsánatot kérek az okozott zavarért, valószínűleg valami félreértés történt az előző válaszaim során. Én a Groszmann család több tagjáról is találtam információkat, de lehet, hogy az adatok helytelenek voltak vagy tévesen értelmeztem őket.

Cserépfalu település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Magyarországon. Az információim szerint a Groszmann család valóban Cserépfaluban élt, és Lili Groszmann 1926-ban született ott. A család tagjai közül többen a náci megszállás alatt szenvedtek és elhunytak, és valószínűleg ők is a gettóba vagy a koncentrációs táborokba kerültek.

Úgy tűnik, hogy a korábbi válaszaimban téves információk is voltak, amelyeket téves forrásból szereztem. Elnézést kérek az okozott zavarért. Remélem, hogy ez a válaszom segít tisztázni a helyzetet, és ha bármilyen további kérdése van, szívesen válaszolok rá.

Ekkor megszakadt ez a csodacset…

Hüvelyes Istvánné az 1944-es eseményekről

2015 októberében beszélgettem Klára nénivel, Groszmann Lili barátnőjével. Az interjú hanganyaga itt hallható, most elkészült a beszélgetés leirata. Vastagítva a kérdéseim. A teljes hanganyagot úgy vágtam meg, rövidítettem le, hogy érthető válaszokat és információkat hallgathassunk. A leiratot még jobban átírhattam volna nyelvtanilag helyes és jobban olvasható beszélgetéssé, de nem tettem. Ez egy ilyen: így történt, nem máshogy típusú kutatás, és annak a naplója.

Hüvelyes Istvánné Klára néni a 44-es eseményekről
Cserépfalu, 2015. október 9.

Zsidók voltak, ők ott laktak a templomtól mindjárt a második házban. Mikor gyerek voltam jártam nálok, mert Lili, a lányuk ilyenfajta idős volt, mint én. Ott volt még Gyuri, a legöregebb, meg Pali, a legkisebb. Groszmann Lilinek hívták, ilyen szőke volt mint én, bőrgipsz volt az egyik lábán, sánta volt szegény. Nagyon ügyes meg szép jány volt, nagyon sokat barátkoztunk együtt.

Az én testvérem cseléd volt náluk.

Igen?

Bizony. Nagyon szerették, nyáron summás volt, télen meg náluk cselédkedett.

Hogyan kellett cselédkedni ott náluk?

Takarított, meg amit csak csinálni kellett egy háznál.

Viseltek csillagot?

Sárga csillagot. Viselni kellett nekik. Arról tudtuk meg, hogy zsidók.

Schwartzéknél kocsma is volt úgy gondolom és ott mindenfélét lehetett vásárolni.

Miket?

Sok minden volt. Nem úgy volt, mint most, másfajtaképpen volt. Méterárut és élelmiszert lehetett venni a boltba, és gyönyörű kendőket is árultak.

Vásároltak a helyiektől is Groszmannék? Amiket itt termeltek a cserépiek?

Nem. Hozták messziről. Nem gondolom, nem tudtam arról, hogy helyiektől felvásároltak volna, nem.

A németek által elhurcolták a szerencsétleneket, igaz-e?

41-től kezdődött igazán a háború, akkor már elvittek zsidókat dolgozni. Még nem vitték el őket…

A lágerbe.

Igen, nem vitték még el őket a lágerbe, hanem csak dolgozni.

Itt is dolgoztak többen. Követ raktak szerencsétlen emberek, jaj. Itt dolgoztak szegénynek, Ispánszélén most ott van a lovastanya. Csirkézésnek mondták akkor. Becsirkéztek, ilyenekkel foglalkoztatták, hát az még a háború előtt volt.

Arra tetszik emlékezni, hogy hogyan vitték el Őket? Jött egy utasítás Miskolcról, hogy össze kell gyűjteni…

Gondolom, hogy jött nekik utasítás. Nem mentek volna el maguktól sehová.

Arra a napra tetszik-e emlékezni amikor elvitték Őket, hogyan vitték el Őket?

Lovas kocsival. Szerencsétlenek fölpakolták a holmijukat, amennyit csak tudtak. Szerencsétleneknek itt kellett hagyni sok mindent, de valamennyit csak vittek. Úgy előttem van, mintha csak látnám, hogy szegények ültek fel a kocsira, aztán mentek, Lili még integetett is. Kocsival vitték el őket az állomásra, a mezőkövesdi állomásra, hogy aztán onnan hova vitték Őket nem tudom, még gyerek voltam.

Mi történt a házukkal?

Itt maradt.
Aztán hazajött a Groszmann, Groszmann Miklósnak hívták az embert, hazajött, megszabadult ugye. A fia Gyuri, az is. Hazagyüttek, szegények úgy gondolták, hogy biztos úgy lesz a ház, ahogy itt hagyták. A falunépe ehurcolta a holmijukat, hogy miket igen, miket nem, azt nem tudom.

Mikor visszajöttek találkozott velük? Átjöttek beszélgetni?

Nem, nem, nem! Nem beszélgettek a világon semmiről sem. Elzárkóztak, mert nagyon borzasztó állapotban voltak.

A boltot kinyitották újra?

Nem. Nem sokáig voltak ők már azután. Újból elmentek Pestre mentek tán.

Évekig voltak itt, vagy csak pár hónapig?

Nem tudom, hogy 1 évig itthon voltak-e, nem tudom, erre nem emlékszem.

Nem is beszélgettek senkivel, hogy mi történt?

Nem nyilatkoztak. Nem nyilatkoztak szegények. Rettentő soványak voltak, jaj. Borzasztó. Hát ők nagyon rossz állapotba gyüttek vissza. Groszmann hozott magával valakit.

Volt felesége Groszmann Miklósnak?

Persze, az az első felesége, meg Lili, meg Pali, ők hárman odamaradtak. Gyuri az apjával megmenekült.

És akkor egy új feleséget hozott magával amikor visszajött?

Hozott magával Groszmann Miklós valakit. Nem sokáig voltak, nem nagyon láttuk őket. Nem nyitott már ki Ő itt boltot, mindenük ki volt fosztva. Nem tudom, hogy hova mentek. Pestre mentek-e, vagy hova mentek. Nem tudom.

Tehát:

  • Munkaszolgáltos zsidók dolgoztak a mostani lovastanya helyén az Ispánszélen
  • Sárga csillagról tudták meg, hogy zsidók
  • Klára néni testvére szolgálóként dolgozott Groszmannéknál
  • Lovaskocsival vitték el Őket Mezőkövesdre
  • Kifosztották a házukat
  • Groszmann Miklós bácsi és Gyuri fia visszatértek
  • Rettentő soványak voltak
  • Majd elmentek Cserépből


Hüvelyes Istvánné, Klára néni. Cserépfalu 2015. október 9.

„én cserépfalusi vagyok”

2014 tavaszán még nem volt Groszmann Lili blog, akkoriban a cserépi blogomban jött néha Cserépfalvis poszt. Az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárában 2013-ban kutakodtam.

Bokor Imre 1981-es Cserépfalvi Imre-interjújának részletét ismétlem. Ha újra megnyílik a cserépi Cserépfalvi emlékszoba, akkor teljes egélszében meg lehet majd nézni a beszélgetést.
2014. május 6. FLAUBLOG.

Tegnap rengeteget beszélgettem Cserépfalvi Katival, falunk extrahíres könyves producerének a lányával. Tisztáztunk egykéthárom dolgot.

De mi is ez a fenti videó? Még tavaly megtaláltam az Országos Széchényi Könyvtárban egy Cserépfalvi-interjú szöveges leiratát.

Azonnal megnéztem mit mesélt 1981-ben Imre bácsi Cserépfaluról.

Nem sokat.

Cserépfalu csak egyszer lett megemlítve az interjúban, amikor a riporter megkérdezi Cserépfalvi Imrétől, hogy a faluba menekült? Erre Imre bácsi azt mondja, hogy cserépfalusi vagyok, a falu mellé mentünk Egerbe.

Ez az infó csak most állt össze bennem, eddig azt hittem, hogy 1944-ben Cserépfaluba jött, ahol Kati lánya kapott egy hamis papírt és utána menekültek tovább. Nem hallottam meg a falu mellé szót mert rossz a fülem. És persze annyira klasszul hangzott, hogy Cserépfalvi Cserépbe menekült.

De nem.

Az az igazság, hogy Cserépfalvi Imre nem Cserépbe menekült Pestről, hanem Egerbe, majd onnan Szarvaskőre vitte Cserépfalvi Katit. Már Pesten megkapta a hamis doksit, az interjúban is hallható Czartoryski Jenő fiának a papírját írták át vegytintával.

Erről a sztoriról is írt Cserépfalvi Katalin a Mimikoko illegális élete című könyvében. Kötelező olvasmány.

Na és akkor vissza a videóra. Írtam egy levelet a Történeti Interjúk Tárának, kértem engedélyt a közlésre. Megkaptam, kivágtam a fenti részt és feltöltöttem a Youtube-ra.

Tessenek megnézni. 1.56-tól a hiba nem az Ön Youtube-jában van.

Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tára,
riporter: Bokor Péter
1981.01.24

Még rengeteget lehet erről beszélni, és még rengeteget fogunk erről beszélni. Ahogy Cserépfalvi Katival rádiótelefonon megbeszéltük:
Keep In Touch.

A 2001-es cserépi Cserépfalvi megemlékezésről itt vannak videók a régi blogban.

Tóth Péter a Cserépfalvi-interjú szöveges leiratával. Szőnyeges feldolgozás. 

Az eredeti írás 2014. május 6-án jelent meg a FLAU blogban.

Markovics Laura

Amikor a kutatók elkezdenek kutatni szétnéznek itt meg ott, hogy a kutatásuk tárgyában keletkezett-e már valamilyen publikáció. Nehogy véletlenül ugyanazt elkezdje kutatni a kutató, amibe egyszer már beletett pár évet egy kollega.

Most egy 2014-es szakdolgozatot olvastunk el. Akkor jelenhetett meg, amikor a kutatásunk első eseményeit rögzítettem a blogba.

Borsod megyében vagyunk, Cserépfalu tágabb környezetében történt eseményeket is vizsgálunk, ezért is nagyon örültem amikor István megtalálta az anyagot. Sokat segít nekünk a dolgozat.

Mutatok egy releváns részt:

A zsidók összeírása a 9236/ai. 1944. sz. alispáni rendelet alapján, járásonként történt. Ez a nyilvántartás már a gettósítás előkészítését szolgálta. A feljegyzésekből a következő adatok derülnek ki: a mezőkeresztesi járásban 511 fő, az ózdiban 1008 fő, a sajószentpéteriben 1116 fő, a mezőkövesdiben 931 fő, a mezőcsátiban 892 fő, az edelényiben 821 fő, illetve a miskolciban 1083 fő került nyilvántartásba az izraelita felekezet tagjaként.

Markovics Laura a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszékén a Zsidótörvények végrehajtása Borsod megyében tárgyban írta meg dolgozatát. Letölthető innen, és a dolgozat első oldalára kattintva.

Négy részre bontható a dolgozat:

  1. Az egykori vármegyerendszer bemutatása, történelmi háttere röviden, a jelenlegi megye-rendszerrel való összehasonlítás, járások az egykori királyi vármegyékben, amelyek ma Borsod-Abaúj-Zemplén megyét alkotják.
  2. A zsidótörvények bemutatása, elemzése, az antiszemitizmus első jelei, a zsidótörvényekről általában és jelentősebb zsidótörvények
    Csoportosításuk:
    a. Gazdasági tárgyú törvények és rendeletek,
    b. Állampolgári jogokat korlátozó törvények és rendeletek, .
    c. Fajvédelmi törvény.
  3. Zsidótörvények és rendeletek végrehajtása a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén

ezen belül:

  • Borsod vármegye
  • Abaúj – Torna vármegye
  • Zemplén vármegye
  • Összefoglalás a veszteségekről

Majd a negyedik résszel zárul a munka, a kazincbarcikai történet a  legizgalmasabb:

  1. A helyi zsidóság
  2. A helyi zsidótemető
  3. Az egykori zsinagóga

Végén irodalomjegyzék és források, ahogy a nagy könyvben meg van írva.

Az utolsó, negyedik részt élveztem a legjobban ez hasonlít a mi kutatásunkhoz. Kik éltek, mikortól, hogyan, hová temetkeztek, hol éltek vallási életet és mi lett a barcikai zsidókkal. Akik ugyanonnan indultak Auschwitzba mint a cserépiek.

Kiváncsi voltam Laurára, miért írta a dolgozatot, hogyan kutatott, merre járt kutatni. Megtaláltam a Facebookon. Feltettem neki pár kérdést. Válaszolt.

Groszmann Lili BLOG: Miért?
Markovics Laura: Az Igazgatásszervező képzés első félévének során volt egy szabadon választható tárgyam (Jogegyenlőség-jogkorlátozás-jogfosztás 1938-’44-ig), ami ezzel a témával is foglalkozott. Mivel engem mindig érdekelt a történelem, már akkor tudtam, hogy ezen a vonalon szeretnék majd kutatni a szakdolgozatom írása során. Így esett a választásom a zsidótörvények végrehajtására, ezen belül a borsodi területeken történtek elemzésére. Egy külön fejezetet szenteltem a kazincbarcikai vonatkozásokra, mivel ez a szülővárosom, így fontosnak tartottam az ezzel kapcsolatos információk feltárását.

GR BLOG: Mennyi ideig írtad a szakdolgozatot?
ML: A kutató munka kisebb megszakításokkal majdnem egy éves intervallumot ölelt fel. Először a kazincbarcikai könyvtárban jártam, ahol megismerkedtem egy helyi középiskolai történelem tanárral, akinek javaslatára felkerestem a Hermann Ottó Múzeum egyik dolgozóját, aki segítségemre volt számos forrás megtalálásában. Emellett az egyetemi könyvtárban, valamint a II. Rákóczi Ferenc könyvtárban is kutattam. A B-A-Z Megyei Levéltárban is eltöltöttem néhány napot a korabeli lapok tanulmányozásával. Néhány film is segítségemül szolgálat, melyekből idézeteket illetszettem be a kapcsolódó fejezetekben.

GR BLOG: Ki volt a konzulensed és miért?
ML: A konzulensem Dr. Lehotay Veronika volt, akit az említett szabadon választható tárgy által ismertem meg. Nagyon sokat segített nekem a téma körüljárásában, illetve megemlíteném, hogy rendkívül széles látókörrel rendelkezik a téma kapcsán.

GR BLOG: Miért ilyen szerkezetű a dolgozat?
ML: A dolgozatomat négy különálló fejezetre osztottam. Első körben az egykori vármegyerendszert térképeztem fel. Fontos átlátni ezt a rendszert, mivel a végrehajtó intézkedéseknél az egyes járások, járásközpontok fontos szerepet játszottak. A második fejezetben a zsidótörvények bemutatásával illetve elemzésével foglalkoztam. Három csoportjukat (gazdasági tárgyú, állampolgári jogokat korlátozó illetve fajvédelmi törvény) egyenként tárgyaltam. A harmadik fejezetben a borsodi vonatkozásokra tértem ki, így a jelenlegi megyét alkotó egykori Borsod, Abaúj-Torna valamint Zemplén vármegyékben történtekre. Végül a történet kazincbarcikai fejezetét nyitottam meg, ahol a helyi zsidóságról fellelhető minden információt igyekeztem feltárni. Így egykori életükről, a helyi zsidó temetőről, valamint az egykori zsinagógáról írtam.

GR BLOG: Mikor ért az első döbbenet a szakdolgozat írása közben?
ML: Nem tudnám már kiemelni az első alkalmat, hiszen volt néhány ilyen pillanat. A kapcsolódó filmekben elmesélt személyes tapasztalatok megrázóak, illetve az egyes forrásokban olvasott brutális bánásmódról szóló történetek is rendkívül megdöbbentőek. Például : „a munkaszolgálatosokat aknamezőre hajtották, így kívánták aknamentesíteni az adott területet (…) Voltak olyan szadista parancsnokok, akik csak azért vontatták velük a súlyosan megrakott kocsikat, hogy az állatok erejét megkíméljék.” – Randolph L. Braham, 1997.

A kazincbarcikai zsidótemető alaprajza. Forrás: Markovics Laura

GR BLOG: Milyen hasonló helytörténeti munkákat nézegettél?
ML: A Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez (Szerk. Dobrossy István) című forrás B-A-Z Megyéről írott része volt az egyik legfontosabb forrásom, számos adattal, pontos leírásokkal. Ezt a könyvet mindnekinek ajánlom, aki szeretne utána nézni a témában fellelhető adatoknak. Emellett Randolph L. Braham: A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája – Borod vármegye (ford. Csíki Tamás) is nagyon érdekes összefoglalás, amely nagy részletességgel fejti ki a történetet. Ezek a források a helytörténet tekintetében egy tágabb egységet, a vármegyét ölelik fel. Mivel kutatásom ezt az egységet fedi le, szűkebb helytörténeti forrásokat nem kutattam. A kazincbarcikai adatok az említett művekből (is) származnak, de ezekben csak foszlányok formájában kerülnek említésre. A források hiánya miatt is volt nehéz összefoglaló képet bemutatni erről a településről.

GR BLOG: Kazincbarcikai vagy.
ML: Így van, ezért kapott a kazincbarcikai vonatkozás ez külön fejezetet. Sajnos csekély információt találtam a témával kapcsolatban, ami annak tudható be, hogy a jelenlegi várost alkotó egykori falvak kevés lakossal rendelkeztek. A Sajókazincon kialakult izraelita hitközség az egykori vármegye legkisebb zsidó hitközségeként volt számon tartva. A törvény keze azonban ide is elért.

GR BLOG: Milyen állapotban van most az elhanyagolt barcikai temető?
ML: Kutatásom során egy 2006-os cikkre lettem figyelmes, melyben a temető felújításának tervét említettek. Arról, hogy a terv a dolgozatom írása óta megvalósult-e, nincsenek információim.

GR BLOG: Lesz folytatása a kutatómunkának?
ML: Egyenlőre nem tervezem a folytatást, mivel a tanulmányaim már nem érintik a jogtörténetet.

Sajókazinci zsinagóga, melyről a legutolsó képek 1977-ben készültek, a lebontás előtt. Forrás: Markovics Laura

Lehotay Veronika Szabadságmegvonó intézkedések a Horthy-korszakban, különös tekintettel a zsidótörvényekre című PhD értekezés elemzésével folytatjuk a hasonló kutatásokból is tanulunk vonalat.
Majd.