Markovics Laura

Amikor a kutatók elkezdenek kutatni szétnéznek itt meg ott, hogy a kutatásuk tárgyában keletkezett-e már valamilyen publikáció. Nehogy véletlenül ugyanazt elkezdje kutatni a kutató, amibe egyszer már beletett pár évet egy kollega.

Most egy 2014-es szakdolgozatot olvastunk el. Akkor jelenhetett meg, amikor a kutatásunk első eseményeit rögzítettem a blogba.

Borsod megyében vagyunk, Cserépfalu tágabb környezetében történt eseményeket is vizsgálunk, ezért is nagyon örültem amikor István megtalálta az anyagot. Sokat segít nekünk a dolgozat.

Mutatok egy releváns részt:

A zsidók összeírása a 9236/ai. 1944. sz. alispáni rendelet alapján, járásonként történt. Ez a nyilvántartás már a gettósítás előkészítését szolgálta. A feljegyzésekből a következő adatok derülnek ki: a mezőkeresztesi járásban 511 fő, az ózdiban 1008 fő, a sajószentpéteriben 1116 fő, a mezőkövesdiben 931 fő, a mezőcsátiban 892 fő, az edelényiben 821 fő, illetve a miskolciban 1083 fő került nyilvántartásba az izraelita felekezet tagjaként.

Markovics Laura a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszékén a Zsidótörvények végrehajtása Borsod megyében tárgyban írta meg dolgozatát. Letölthető innen, és a dolgozat első oldalára kattintva.

Négy részre bontható a dolgozat:

  1. Az egykori vármegyerendszer bemutatása, történelmi háttere röviden, a jelenlegi megye-rendszerrel való összehasonlítás, járások az egykori királyi vármegyékben, amelyek ma Borsod-Abaúj-Zemplén megyét alkotják.
  2. A zsidótörvények bemutatása, elemzése, az antiszemitizmus első jelei, a zsidótörvényekről általában és jelentősebb zsidótörvények
    Csoportosításuk:
    a. Gazdasági tárgyú törvények és rendeletek,
    b. Állampolgári jogokat korlátozó törvények és rendeletek, .
    c. Fajvédelmi törvény.
  3. Zsidótörvények és rendeletek végrehajtása a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén

ezen belül:

  • Borsod vármegye
  • Abaúj – Torna vármegye
  • Zemplén vármegye
  • Összefoglalás a veszteségekről

Majd a negyedik résszel zárul a munka, a kazincbarcikai történet a  legizgalmasabb:

  1. A helyi zsidóság
  2. A helyi zsidótemető
  3. Az egykori zsinagóga

Végén irodalomjegyzék és források, ahogy a nagy könyvben meg van írva.

Az utolsó, negyedik részt élveztem a legjobban ez hasonlít a mi kutatásunkhoz. Kik éltek, mikortól, hogyan, hová temetkeztek, hol éltek vallási életet és mi lett a barcikai zsidókkal. Akik ugyanonnan indultak Auschwitzba mint a cserépiek.

Kiváncsi voltam Laurára, miért írta a dolgozatot, hogyan kutatott, merre járt kutatni. Megtaláltam a Facebookon. Feltettem neki pár kérdést. Válaszolt.

Groszmann Lili BLOG: Miért?
Markovics Laura: Az Igazgatásszervező képzés első félévének során volt egy szabadon választható tárgyam (Jogegyenlőség-jogkorlátozás-jogfosztás 1938-’44-ig), ami ezzel a témával is foglalkozott. Mivel engem mindig érdekelt a történelem, már akkor tudtam, hogy ezen a vonalon szeretnék majd kutatni a szakdolgozatom írása során. Így esett a választásom a zsidótörvények végrehajtására, ezen belül a borsodi területeken történtek elemzésére. Egy külön fejezetet szenteltem a kazincbarcikai vonatkozásokra, mivel ez a szülővárosom, így fontosnak tartottam az ezzel kapcsolatos információk feltárását.

GR BLOG: Mennyi ideig írtad a szakdolgozatot?
ML: A kutató munka kisebb megszakításokkal majdnem egy éves intervallumot ölelt fel. Először a kazincbarcikai könyvtárban jártam, ahol megismerkedtem egy helyi középiskolai történelem tanárral, akinek javaslatára felkerestem a Hermann Ottó Múzeum egyik dolgozóját, aki segítségemre volt számos forrás megtalálásában. Emellett az egyetemi könyvtárban, valamint a II. Rákóczi Ferenc könyvtárban is kutattam. A B-A-Z Megyei Levéltárban is eltöltöttem néhány napot a korabeli lapok tanulmányozásával. Néhány film is segítségemül szolgálat, melyekből idézeteket illetszettem be a kapcsolódó fejezetekben.

GR BLOG: Ki volt a konzulensed és miért?
ML: A konzulensem Dr. Lehotay Veronika volt, akit az említett szabadon választható tárgy által ismertem meg. Nagyon sokat segített nekem a téma körüljárásában, illetve megemlíteném, hogy rendkívül széles látókörrel rendelkezik a téma kapcsán.

GR BLOG: Miért ilyen szerkezetű a dolgozat?
ML: A dolgozatomat négy különálló fejezetre osztottam. Első körben az egykori vármegyerendszert térképeztem fel. Fontos átlátni ezt a rendszert, mivel a végrehajtó intézkedéseknél az egyes járások, járásközpontok fontos szerepet játszottak. A második fejezetben a zsidótörvények bemutatásával illetve elemzésével foglalkoztam. Három csoportjukat (gazdasági tárgyú, állampolgári jogokat korlátozó illetve fajvédelmi törvény) egyenként tárgyaltam. A harmadik fejezetben a borsodi vonatkozásokra tértem ki, így a jelenlegi megyét alkotó egykori Borsod, Abaúj-Torna valamint Zemplén vármegyékben történtekre. Végül a történet kazincbarcikai fejezetét nyitottam meg, ahol a helyi zsidóságról fellelhető minden információt igyekeztem feltárni. Így egykori életükről, a helyi zsidó temetőről, valamint az egykori zsinagógáról írtam.

GR BLOG: Mikor ért az első döbbenet a szakdolgozat írása közben?
ML: Nem tudnám már kiemelni az első alkalmat, hiszen volt néhány ilyen pillanat. A kapcsolódó filmekben elmesélt személyes tapasztalatok megrázóak, illetve az egyes forrásokban olvasott brutális bánásmódról szóló történetek is rendkívül megdöbbentőek. Például : „a munkaszolgálatosokat aknamezőre hajtották, így kívánták aknamentesíteni az adott területet (…) Voltak olyan szadista parancsnokok, akik csak azért vontatták velük a súlyosan megrakott kocsikat, hogy az állatok erejét megkíméljék.” – Randolph L. Braham, 1997.

A kazincbarcikai zsidótemető alaprajza. Forrás: Markovics Laura

GR BLOG: Milyen hasonló helytörténeti munkákat nézegettél?
ML: A Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez (Szerk. Dobrossy István) című forrás B-A-Z Megyéről írott része volt az egyik legfontosabb forrásom, számos adattal, pontos leírásokkal. Ezt a könyvet mindnekinek ajánlom, aki szeretne utána nézni a témában fellelhető adatoknak. Emellett Randolph L. Braham: A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája – Borod vármegye (ford. Csíki Tamás) is nagyon érdekes összefoglalás, amely nagy részletességgel fejti ki a történetet. Ezek a források a helytörténet tekintetében egy tágabb egységet, a vármegyét ölelik fel. Mivel kutatásom ezt az egységet fedi le, szűkebb helytörténeti forrásokat nem kutattam. A kazincbarcikai adatok az említett művekből (is) származnak, de ezekben csak foszlányok formájában kerülnek említésre. A források hiánya miatt is volt nehéz összefoglaló képet bemutatni erről a településről.

GR BLOG: Kazincbarcikai vagy.
ML: Így van, ezért kapott a kazincbarcikai vonatkozás ez külön fejezetet. Sajnos csekély információt találtam a témával kapcsolatban, ami annak tudható be, hogy a jelenlegi várost alkotó egykori falvak kevés lakossal rendelkeztek. A Sajókazincon kialakult izraelita hitközség az egykori vármegye legkisebb zsidó hitközségeként volt számon tartva. A törvény keze azonban ide is elért.

GR BLOG: Milyen állapotban van most az elhanyagolt barcikai temető?
ML: Kutatásom során egy 2006-os cikkre lettem figyelmes, melyben a temető felújításának tervét említettek. Arról, hogy a terv a dolgozatom írása óta megvalósult-e, nincsenek információim.

GR BLOG: Lesz folytatása a kutatómunkának?
ML: Egyenlőre nem tervezem a folytatást, mivel a tanulmányaim már nem érintik a jogtörténetet.

Sajókazinci zsinagóga, melyről a legutolsó képek 1977-ben készültek, a lebontás előtt. Forrás: Markovics Laura

Lehotay Veronika Szabadságmegvonó intézkedések a Horthy-korszakban, különös tekintettel a zsidótörvényekre című PhD értekezés elemzésével folytatjuk a hasonló kutatásokból is tanulunk vonalat.
Majd.