Schwartz bácsi Mezőkövesdről

Tóth Balázs egri újságíró küldte át az alábbi csatolmányt.

doc.קדרי

A blog jobb hasábjában lévő e-mail címünkre küldte, ez az első igazi levél, ami csak úgy érkezett „magától”.

Gustav Blau leveléről azt gondolta Tóth Balázs, hogy talán érdekel minket. Persze, hogy érdekel. Írtam is Gustav Blaunak,

Kedves Groszmann Lili és Tóht Péter
Sajnos pillanatnyilag nincs több információm  a kövesdi Schwartz családról
A Schwartz bácsit személyesen ismertem
Ugyszintén a professor fiát
Sajnos nem tudok kit kérdezni
Örültem,hogy ismerik földim Zahava Stessl Szász Kati könyvét
Szives figyelmükben ajánlom Bor és tövisek Tokaj-Hegyalján
Születési helyem Abaújszántó zsidóságának töténete, könyvét
Norman Libro kiadó Budapest 2o13
Üdvözlettel
Blau Guszti

Mi is van a levélben?

  • Schwartz bácsi a háború előtt elment kövesdről
  • Felesége Rózsi néni és a lánya Edit a háború után költözött el kövesdről.
  • Ernő fia Romániába szökött a háború alatt, ahonnan visszaküldték Magyarországra de a csendőreink vissza-visszazavarták Romániába. „nincs szükségünk zsidókra”.
  • Schwartz Ernő Budapesten a háború után még tanult, majd kis ciprusi kitérő után Izraelbe ment, a nevét Menachem Zwi Kaddarira változtatta. 1953-ban doktorált, elismert professzor lett, 2013-ban hunyt el.
  • Scwartz bácsi unokája azaz Ernő lánya Professor Ruth Halperin-Kaddari Izraelben él, szintén a Bar Ilan Egyetem professzora lett. Nagyon komoly tudós Ruth.

  • A levél alján lévő két név Ruth két testvére, az utóbbit talán megtaláltam a LInkedIn-en

Most közlöm szöveghűen a visszaemlékezést.

 A Schwartz család Mezőkövesről

Schwartz Bácsinak, sikerűlt még a háború elött Mezőkövesdet elhagyni De családjának, ez csak a háború után sikerűlt. Rövidesen a háború után A Rózsi néni és leányuk Edith, követték a Papát

Professor Menachem Zwi Kadari. 1925-2013

A fiuk Ernőnek azonban sok viszantogáson kellett keresztűlmennie, de mindezek után nagy kariert ért el.

A család a cionista eszméhez hiven Ernőt, középiskolai tanúlmányai végzésére, az ungvári héber gimnáziumba küldte. Közben a háborus események miatt ,Ernő Pestre kerűlt. Természetesen, itt is azonnal bekapcsolódott a cionista szervezetek munkájában, és rövidesen az egyik ifjúsági részlegnek, „Bné Akiba”-nak vezetője lett. Ismeretes, a cionista ifjak földalatti munkája. A hires Üvegház, védlevelek készitése, Romániába szöktetés, stb.,és a földalatti müködésben szintén részt vett

Ernő a romániai szökést választotta. Saját elbeszélése szerint, a szökés sikertelennek tünt. A románok elfogták és visszatoloncolták Magyarországra. A szerencse kereke itt jobbra fordult. A magyar csendőrök, vissza küldték Romániába,”nincs szükségünk zsidókra”. A háború végén visszatért Pestre, leérettségizett, és folytatta egyetemi tanúlmányait. A Pázmány Péter Tudományegyetemen a semita nyelv és filozófia szakot választotta. A budapesti Rabbi szemináriomban pedig, zsidó filozófiát és a Biblia szakot gyakorolta. Pesten az Éva utcában , az ifjúsági csoport kollektiv lakásában,. a barátok elbeszélése szerint, a könyvet kezéből még evés közben sem tette le. Azután Pestről Palesztina felé indult. Az angolok hajóját elfogták és a illegális utasokat Ciprus szigetére deportálták. Itt szintén, mint cion-aktivista működött. Jeruzsálembe érve, nevét hébrre változtata „Menachem Zwi Kadari”. Elöbb Izrel függetlenségi háborújában harcolt, majd visszatért a zsidó filozófia és Biblia szakhoz. 1953- ban doktorált, „Szakértője az arameus és héber nyelvnek” cimmel.

és a Bar Ilan egyetemen előadóként kezdett működni, majd Profeszori ranggá lépett elő. 1967-197O, „Biblia Tanulmányok” fakultásának dékán-ja 1971-1974, az egyetemnek rektotor- ja.1994-től a ” Héber Akadémia”- nek, alelnöke. Több amerikai egyetemen vendég professora. Elismert tudósa a biblia és héber tudományoknak

Schwartz Bácsi unokái

Professor Ruth Halperin-Kadari

A Bar Ilan egyetem, A Nök Joghelyzet Javitás, intézetének elnoke. Az Egyesűlt Nemzetek, CEDAW a ,Nökkel Szembeni Diszzkrimináció Javitás, bizottságának alelnöke Az egyetem jogi fakultásán a nemzetközi nöi jogban, hasonlatos feminista témákról ad elő. Az Izrael miniszterelnökség , hasonló bizottságának tanácsadója. Ugyszintén ezzel a témával foglalkozik angolnyelvű amerikai egyetemen kiadott könyve., Izraeli és amerikájú feminimista intezetektől kapott kitüntetési dijak tulajdonosa.

Dr, Michal Ferenc, Ma, Miriam Shapiro

A visszaemlékezés alapján sokfelé kereshetünk tovább, elsőként az Üvegháznak néztem utána.

Az Üvegház eredetileg az Ifj. Weiss Gyula és fiai táblaüveg-nagykereskedés székháza volt. A céget Ifj. Weiss Gyula 1897-ben alapította. 1933-ban megbízták Kozma Lajost, a modern Bauhaus stílus legismertebb magyarországi építészét: tervezze meg a cég új székházát, amiben helyet adnak a cég által eladott nagy építőüveg-választék bemutatásának és felhasználásának. Az épületet fehér márványüveggel borították, és sokféle építési üveget használtak fel készítésekor. Így például üvegtéglát, drótüveget, katedrál- és ornamentüveget és vastag szerkezeti öntöttüveget. Innen ered az épület neve: „Üvegház”, és ezen a néven lett Európa-szerte jó nevű épület. Később világhírnévre tett szert, mivel sok ezer általa megmenekült ember vándorolt szét a nagyvilágba.*

Folytatjuk, mert folytatni jó. Írtam Ruthnak, hátha van valami emléke Mezőkövesdről.

Malvinka néni

Szegedy Barnáné Malvinka néni hagyatékába nézhettem be hétvégén, az unokája Marianna segített.

Malvinka néni nemcsak kiváló pedagógusa volt Cserépfalunak, hanem ő volt az, aki a blogolás előtti időkben naplót vezetett arról, hogy mikor, kivel és mi történt Cserépfaluban. Őrületes mennyiségű anyagban lehet keresni. Természetesen célirányosan rögtön találtunk a 44-es eseményekről pár sort.

  • Elvitték Schwarczékat és Groszmannékat
  • Zsidó munkaszolgálatosok árkot ástak az erdőben
  • Életük kockáztatásával valakik ételt vittek a munkaszolgálatosoknak
  • Sokan hoztak Mezőkövesdről ingóságaikat cserépi pincékbe.

És íme a napló releváns részének fotózása.

A kék tollal írt dokumentum két részből áll. A Rettenet című részben olvasható a fenti részlet, ebben még az is van, hogy a férfiak 90 százaléka a fronton szolgál, az értékeket mentik a pincékbe a bombázások miatt és a katonák annyira éhesek, hogy megették a sebesült lovakat is. Ugyanezen az oldalon a Felszabadulás című részben olvasható az, hogy hogyan szabadult fel Cserépfalu. A váraljai dombok felé menekült a német, szóltak a katyusák, és jött tengernyi orosz. A papír hátoldalán 1945. április 3-i dátum szerepel. Akkor írta volna mindkét részt Malvinka néni?

Tehát a kutatás egyik fontos leágazása lesz az az iratanyag feldolgozása, talán még több mindent megtudunk, és Malvinka néni hagyatékát is megpróbáljuk megmutatni a jelennek, aztán az utókornak.

Természetesen az egész oldalt is megmutatjuk majd ha szépen beszkenneljük.

Hogy ne élhessünk tudatlanságban.

Dunyha

Amióta pörög a kutatás, nincs olyan rendezvény, ahol ne állítanának meg cserépiek és ne mesélnének a helyi zsidóságról.

Maga ugye a Péter? Mi is emlékszünk a zsidókra, nagyon szerették a szüleim őket.

Szombaton volt a Gazdaház megnyitója, két nénivel beszélgettem.

Ezek a beszélgetések ugye személyes közlésnek minősülnek. Nem vettem fel diktafonnal, csak emlékezetből írok. Nem is jegyzeteltem, megpróbálom összefoglalni, azt amire emlékszem. Azonnal kellene ilyenkor jegyzetelni, de pár perc múlva kezdődött a megnyitó.

A fiatalabb cserépi néni a szülei elbeszéléséből emlékezett, az idősebb néninek személyes emlékei voltak Groszmannékról, Schwartzékról.

  • Jó emberek voltak
  • Megsiratták, amikor elvitték őket
  • Adtak cukrot a gyerekeknek a kocsmában
  • Szép kézimunkákat árultak – Még most is megvan, majd jöjjön el Péter és megmutatom!
  • Jártak hozzájuk dobozokért, skatulyákért
  • Na és egy sztori. Dunyhát is vásároltak a zsidók. És el is adtak. A dunyha lúdtollal kitömött takaró. Ment a nagy egyezkedés, majd egyszercsak valaki megunta az alkudozást. Vagy a zsidó, vagy a vásárló beleszúrt egy kést a dunyyába, szálltak a lúdtollak a levegőben. Meghiúsult az üzlet. Ha nincs üzlet, akkor meg se vegyék a dunyhát. Hogy ki szúrt? Arra már nem emlékszünk. De az is lehet hogy nem is Cserépben volt.

De. Megkeresem a két nénit és rögzítetten is fogunk beszélgetni.

Ez történt 2015. július 11-én Cserépfaluban, a Gazdaház megnyitója előtt nyolc perccel.

Juliska néni

Szombaton megcsináltam az első olyan igazi részletes interjút. Dósa Károlyné Juliska nénivel beszélgettem negyven percet. Lesz egy klassz riport az egészről, addig is pár fontosság:

  • Groszmann Miklós visszatért a házába a holokauszt után
  • Schwarcz Gyurka osztálytársa volt Juliska néni
  • Tud arról, hogy a zsidók házait szétlopkodták, miután elvitték a kövesdi gettóba őket
  • Szembe lakott a Groszmann bolttal, sokat játszott a gyerekekkel
  • A parókia mellett is volt egy kereskedés, ami leégett

Ez a ház van most a leégett kereskedés helyén: