Megint új helyen, ez a negyedik oldal, ahol már 2014 óta frissülnek az információk a cserépi zsidóságról. A 2016 és 2019 közötti időszak egyelőre hiányzik, de majd pótoljuk.
LILIGRO
Kategória: Groszmann Lili
Sírkő Cserépfaluból
„nem szerette senki” – Orosz Lajos
Hogy a francba történhetett meg 1944-ben, hogy két család egyszerűen eltűnjön egy kis falucskából? Erre normális válaszokat nehéz találni, most teszünk egy próbát.
Bemutatunk egy elképesztően szemét embert Cserépfaluból. Orosz Lajost.
István talált egy levelet, ami egy 1969-es perújrafelvételről szól. Ebben az olvasható, hogy Orosz Lajos és társai Oroszországban 100 embert, gyerekeket, nőket és férfiakat betereltek egy istállóba, majd rájuk gyújtották az egészet.
Itt a részlet:
Az iratot 1969. április 14-én küldték Dr. Szakács Ödön elvtársnak, a legfelsőbb bíróság elnökének. Biszku elvtárs április 21-i meghallgatására invitálták.
Orosz Lajos ellen 1946-ban és 1948-ban is indultak büntetőeljárások háborús bűnök miatt, de utóbbinál felmentették azzal az indokkal, hogy parancsra ölt civileket. Vagyis egészen pontosan nem volt róla meggyőződve, hogy ilyen parancsot nem kaphatott.
„felsőbb parancsok tövényességét illetően tévedésben volt”
Orosz Lajos régi ismerősünk, csendőrként szolgált, amíg volt csendőrség, még származási levele is volt 1940-ből. 1944-ben Horthy ki is tüntette a Szovjet elleni hadművelet alkalmából.
Orosz Lajos neve több bírósági iratban feltűnik, pl a kapuvári deportálásoknál is. A deportálásokat nem a helyi csendőrök oldották meg, hanem máshonnan vezényelték át őket direkt azért, hogy ne legyen ismeretségi kapcsolat a helyi zsidókkal.
Forrás: Flickr
Ismerünk egy 1956-os dokumentumot is, melyet állítólag Orosz Lajos írt a cserépfalui szervezkedésről, igen részletes jelentést készített, tehát a negatív erkölcsi tartása ekkor is működött.
Valószínű, hogy beszervezték, így menekülhetett meg a háború után a börtöntől.
Cserépfaluban egy gyermekes asszonyt vett el később, gyermeke nem született. A faluban egy rettentően elviselhetetlen nagydarab emberként írták le az egykori csendőrt, aki azt a pályát futotta be, mint sokan mások, nyilasból szépen okosan besúgók lettek. Akik pedig sokáig éltek, nemzeti konzervatív harcosok lettek. A körök körbeérnek mindig.
Orosz Lajos az erdészetnél volt kubikos, majd brigádvezető lett, míg meg nem halt.
Egy cserépi ismerős ennyit írt róla csak:
„nagyon rossz ember volt, nem szerette senki”
Orosz 69-es ügyével és a jelentéseivel még foglalkozunk.
92 éves lenne Groszmann Lili
Ez egy ilyen rövid poszt a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján.
Tiszaszentimrei zsidó temető
Az áprilisi temetős sorozat második része: Tiszaszentimre. A tiszaszőlősi állapotok után, itt annyi a pozitívum, hogy legalább a zsidó temető területe megtalálható. A falu déli végén, a temető sarkában van egy L alakú árok, emögött a tövises susnyásban ott a zsidó temető. Majdnem 2500 nm, nem kis terület.
A Google Mapsra rátettem a temetőt:
Google Maps
Pár méterre lehet szkafander nélkül bemenni a nagy dzsumbujba, két sírkövet tudtam megközelíteni.
Múlt héten a Facebookon beszélgettünk a temetőről, állítólag kilenc évvel ezelőtt kitisztították. Ezek szerint így néz ki egy tízéves elhanyagolt temető.
Írtam levelet a tiszaszentimrei hivatalnak, sajnos nem válaszoltak két hét alatt. Újra megismételtem tegnap, ha érkezik válasz frissítem a posztot.
Még 16 db felvétel:
Braham könyvében ezt írja a tiszaszentimrei zsidóságról:
”
A helyi zsidóságról első adatunk 1840-bő származik (13 fő), az ortodox hitközség feltehetőleg az 1850-es évek elején alakult meg, a zsinagóga is ekkoriban épült. 1880-ra arányszámát tekintve a vármegye egyik legjelentősebb hitközségévé vált (165 fő, 5,8 százalék), ettől kezdve azonban fokozatosan hanyatlott. A harmincas évek közepén itt 50 főnél kisebb, de intenzív karitatív tevékenységet folytató hitközség működött. A helyi zsidókat a karcagi gettóba vitték, orvosuk dr. Balogh Zsigmond volt. Az 1949-es összeírás szerint öt izraelita vallású lakos maradt a községben.
Egy videót is mutatok a 2017-es tiszaszentimrei temetőről: