Szomszédunk volt Abonyi doktor? Vagy Abonyi ügyvéd úr?

Egy egyszerű, “találtam egy dokumentumot a neten és megmutatom” típusú posztból most valami egészen más lett. Egy zsidó dokit megpróbálnak kimenteni a biztos halálból 1944-ben, mert különben veszélybe kerülhet az egészségügyi ellátás a városban. Banális? És mi van ha a doki amúgy ügyvéd? És akkor mi van, ha mégis doktor a doktor? A poszt írása közben eszméltem rá mi is történt. Átírhattam volna az egészet. De nem. Maradjon így realtime-ban.

Itt kezdődik.

A tavalyelőtti kerek évforduló egyik projektje volt a Magyar Nemzeti Levéltár Szomszédaink voltak című online kiállítása. Volt Facebook is hozzá, de a lényeg:

Látogatóink a Magyar Nemzeti Levéltárban és tagintézményeiben fellelhető, a holokausztra, illetve az egész vészkorszakra vonatkozó dokumentumokból láthatnak hét témakörbe rendezett online kiállítást. Olvass Tovább MNL.HU

A Magyar Elektronikus Könyvtárban frissen felkerült Szomszédaink-kötet kapcsán került elő az MNL oldala.

Rákerestem a közzétett dokumentumra, és találtam is egy mezőkövesdi levelet. Vagyis kettőt.

A Kifosztás, gettósítás, élet a gettóban rovatba került be dr. Abonyi István tüdőbeteg szakorvosról szóló két dokumentum 1944-ből. Ezt írják:

A kiemelkedően közérdekű munkakört betöltő zsidó vallású szakemberek sem mentesültek a munkaszolgálat alól, többnyire eredménytelenül próbált a foglalkoztatójuk nélkülözhetetlenségükkel érvelve segíteni az érintetteken.

Az első dokumentumot 1944. június 6-án írta meg az alispán a Honvéd Kerületi Parancsnokságnak. Dr. Abonyi Istvánt a munkahelyére kérik vissza a jolsvai munkatáborból, mert veszélyben van a betegellátás Mezőkövesden.

1944. június 5-én számolták fel a mezőkövesdi gettót, és vitték az ottaniakat Miskolcra, majd Auschwitzba. Bár dr. Abonyi István a jolsvai táborban volt ekkor, mindenképpen furcsa, hogy Mezőkövesd “zsidótlanításának” másnapján írták a levelet.

A választ majdnem két hónap múlva, 1944. július 22-én a Belügyminisztérium küldte. Ebben azt írják, hogy a Honvédelmi miniszter arról értesítette Dr. Kolozsváry miniszteri osztályfőnököt, hogy a

a kérelmet nem találta teljesíthetőnek

V/3. 7 tema IV. 810-b. 11966-1944. -b

Ennek oka nagyon triviális: a mezőkövesdi doktort időközben megölték.

Dr. Abonyi István 1885-ben született Füzesabonyban, neve szerepel a Mezőkövesdi zsidó hitközség áldozatai elnevezésű kiadványban, a Yad Vashemben is több emléklapon ott a neve, 1944 júniusában ölték meg Auschwitzban. Még az is lehet, hogy Abonyi doktor nem is doki volt, hanem jogász. Mert a Yad Vashem adataiban többször kerül elő a lawyer szó. A Yewishgen-oldal két Istvánt is említ, egy dokit és egy ügyvédet.

A Yad Vashem adatbázisát amúgy irtó nagy forráskritikával kell kezelni.

Abonyi István eredetileg Róth István volt, édesapját Róth Dezsőnek vagy Sámulnek említik a Yad Vashem adatbázisában. dr. Róth Dezső ügyvéd szerepel egy egri újságcikkben.

Mivel Füzesabonyban született Róth István, ezért változtatta a születési helynévre utaló Abonyira a nevét. A névváltoztatásokról pont most készül egy nagyobb poszt.

Na de mit találtam az Arcanum digitális tárban? Abonyi István ügyvédet!

Ez egy öszeollózott kép, a Budapesti Közlöny 1920-as és 1944-es kiadványaiból.

Abonyik a Budapesti Közlönyökben

Dr. Abonyi László és dr. Abonyi István mezőkövesdi ügyvédeket törölte a névjegyékből a Miskolci Ügyvédi Kamara. Dátum: 1944. május 25. A gettósítások 1944. május 17-én kezdődtek meg a megyében! Tehát.

Azt gondolom, hogy Abonyi ügyvéd urat orvosdokinak hazudta be az alispán, hogy megmentse a haláltól.

Rosszul gondolod Péter!

István kutatótársam küldte azt a dokumentumot, mely szerint mégis volt Abonyi Istán nevű doki Mezőkövesden.

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára 1931.

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára 1931

Tehát

  • Abonyi István ügyvéd
  • Abonyi István orvos
  • Abonyi László ügyvéd

Az iraton említett István testvére is ügyvéd volt. Na de melyik Istváné?

A posztot folytatnunk kell a három mezőkövesdi Abonyi történetével.

Még Lászlóról annyit, hogy a Yad Vashem szerint Dr. Abonyi László 1902-ben született, a mezőkövesdi zsidó ingatlanokról szóló adatbázisunk szerint a mostani városi rendelőintézet helyén volt a lakásuk. Szintén a Yad Vashem szerint Lászlót 1945 május 22-én ölték meg egy ausztriai táborban.

Egy fotót is feltöltött valaki az adatbázisba Abonyi Lászlóról:

dr. Abonyi László 1902-1945

Nem élhetünk tudatlanságban.

Ezért is.

Egy újságcikk továbbgondolása

Az Egység 2016 augusztusi számában jelent meg egy cikk „Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak” címmel. A cikk lényege az elhagyott, feladott, nem használt zsidó temetők felújításával foglalkozik, pár gondolatot, vagy inkább kérdést fűznék a leírtakhoz.

Mi lesz azokkal a temetőkkel, amik hivatalosan nincsenek is. Nem tud róluk a Mazsihisz, nem tudott róla a helyi önkormányzat, nem lelhető fel sehol a temető előélete – nincs például kataszteri térképen, illetve nem szerepel semmilyen földnyilvántartásban.

Jelen esetben a cserépi zsidó temetőről szól a kérdés. Megtaláltuk véletlenül egy térképen jelölve a zsidó temetőt, tudjuk, hogy temettek is oda, hiszen cserépben az eddig fellelt anyakönyvek szerint 20 feletti temetés történt. A temető jelenleg hasznosítás alól kivont terület, felhagyott temető. Gazdája nincs.

Cserépfalu község belterületének és zártkertjének ideiglenes nyilvántartási térképe 1966

Főbb írásaink a cserépi zsidó temetőről:

2016. március 4. Térképeken a cserépi zsidó temető
2016. március 3. Magyarországi Zsidó Temetőkért Alapítvány
2016. február 29. Friss képek a temetőből
2016. február 19. Zsidó temető Cserépfaluban
2015. május 20. Cserépfalui zsidó temető

Következő bökkenő: Tard. A helyzet ugyanez. Mazsihisz nem tud semmit, helyrajzi száma nincs, helyiek nem tudnak róla, említése van, hogy a zsidóknak a temetőárokban jelöltek ki helyet. Anyakönyvek szerint 10 körüli temetés lehetett Tardon.

Noszvaj. Szintén nem tud senki semmit.

Cserépváralja. A temető végében 5-6 éve még állt egy zsidó sír.

Halkan jegyzem meg, ezeknek az adatoknak az összeszedése, kutatása nem pénz kérdése, a nagy KÖZÖSBŐL semmit nem fogyasztottunk, jóformán saját zsebből fedezzük a költségeket. Nem lehet, hogy ezt a nagy állami költést azzal kellene kezdeni, hogy végre lenne egy teljes adatbázis a temetőkről? Így csak azok a temetők kerülnek látókörbe, amik 1945 után az akkori zsidó szervezet tulajdonába kerültek az ingatlanokkal együtt. Szerencsére Cserépben nem volt zsinagóga, mert ma már nem lenne – jóformán csak erre van példa – és fájhatna a szívünk.

Még valami.

Márciusban voltunk a Magyarországi Zsidó Temetőkért Alapítvány képviselőjénél Szalai Kálmánnál, ott is fut egy cserépi szál. A szál persze nem tud futni, de nagyon várjuk a fejleményeket.

Nincs már kint a hejhitler Mezőkövesden

Erről értesített az Ügyfélszolgálati és minőségbiztosítási Iroda Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.

Múlt héten panaszkodtam, hogy még mindig kint van a náci jelkép a mezőkövesdi buszvégen. Szinte azonnal válaszolt újabb levelemre a jegyző, hogy a buszváró tulajdonosáé a feladat. Írtam az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt-nek, onnan pedig ma ezt kaptam.

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 2016.09.12.

Nagyon szépen köszönöm, természetesen leellenőriztem:

Letisztított oszlop a mezőkövesdi buszvégen 2016. szeptember 8.

Megint szebb lett a világ.

Szakértői kulturális blogverseny

Az Allianz blogversenye napjaink véleményformálóinak egy olyan színtere, ahol megmutathatják magukat a nagyvilág előtt.
Nem vagyunk véleményformálók, a sorversenyekből pedig már kinőttünk, mégis beneveztük a Groszmann Lili blogot az Allianz projektjébe.

Két kategóriára gondoltunk:

  • szakértői
  • művészet és kultúra.

Ötvenezer forint értékű utalványt lehet nyerni, amit nem tudunk, hogy hol lehet elkölteni, de talán egy ügyvéd is elfogadja az utalványt és végre valahára le tudjuk tenni a Groszmann Lili Alapítványt. Mert szükség van egy szervezetre is, hogy klasszabban menjen a kutatósdi.

Szétnéztem pár oldalon, volt ahol a nevezés mellett ajánlottak posztokat is a versenyre.

Hármat kiválasztottam:

Ezt a három posztot nézték meg a legkevesebbszer a statisztikánk szerint 2016-ban.

Mi lesz most?

Szavazni kell szeptember 26-ig, majd eredményhirdetés lesz 2016. október 6-án a Közös jövőnk eseményen.

Facebook vagy emil szükséges a vokshoz, a Művészet, kultúra kategóriában a blog!

Szavazz ránk!

20 hónapja kint van egy „hejhitler” a mezőkövesdi buszmegállóban

2014. december 30-án utaztam Mezőkövesdről tova, a buszmegállóban ezt láttam:

Hej! Hitler Graffiti Mezőkövesden 2014

Az akkori kutatási naplónk egy folyamatosan frissített bejegyzés volt. Egy cserépi oldalra vitt, bár a szövegben és a képen is ott van és volt, hogy Mezőkövesd.

2014. december 30. Egy képpel búcsúzunk az évtől. Mezőkövesd. Ma lőttem kb. 500 méterre az egykori gettótól.

Írtam másnap a mezőkövesdi jegyzőnek, a polgármesternek, a hivatalnak, rendőrségnek, a sajtónak de nem kaptam semmilyen visszajelzést. A levél elküldése után pár hónappal azt mesélték, hogy állítólag Cserépfaluba kijöttek a rendőrök, de nem találták a feliratot. Persze, hogy nem, mivel a mezőkövesdi buszvégállomáson volt kint. Az lehetett a probléma, hogy nem írtam bele a levélbe, hogy pontosan hol található a firkálás.

Itt a levél:

Mezőkövesdi hivataloknak szóló levélmásolat 2014.12.31.

2016. szeptember 4-én, tegnap újra a mezőkövesdi buszmegálló felé vitt az út.

Na mit fotóztam megint?

Hej! Hitler graffiti Mezőkövesden 2016

Ezen a fotón már jobban lehet látni, hogy Mezőkövesden készült. Talán. Nem tudom.

Megint írtam egy levelet.

Most azt kérdeztem meg a mezőkövesdi hivataloktól, hogy eltüntethetem-e a feliratot és a horogkeresztet. A hivatalt akkor, a buszutazókat azóta sem zavarja a graffiti, engem viszont igen.

Amúgy a horogkereszt, a szvasztika nem az ördögtől jött, csak egyszerűen megtetszett valakinek a történelemben.

Az első nem lefordított, hanem magyar nyelven íródott Pallas Lexikon ennyit közölt a szvasztikáról 1897-ben:

(szanszkrit) a. m. horgony v. kampós kereszt, l. Kereszt és Japáni művészet.