március 2016 - Oldal 3 a 3-ből - Groszmann Lili – a cserépi zsidóság története

Magyarországi Zsidó Temetőkért Alapítvány

Két hete ott hagytuk abba a Cserépi zsidó temetőt, hogy nagyjából leírtuk mi lehet a temetővel.

Vallásjogilag körbe kell keríteni a zsidó temetőt, elválasztva a nem zsidó síroktól, temetőrésztől.

Persze ez nagyon egyszerűnek tűnik leírva. Mi történt azóta?

Értesítettük Cserépfalu polgármesterét, jegyzőjét és a képviselőket emailben. A temető jelenleg az önkormányzat nevén van, 1993-as dátummal kivett temetőként rögzítették a 303-as tulajdoni lapon.
Nem reagált senki.
Múlt vasárnap újra megnéztem a temetőt, ahol frissen leszúrt jelzőcölöpöket láttam.
Megkérdeztem egy földmérőt, azt mondta, hogy ezek telekhatároló cölöpök.
Megkérdeztem a cserépi polgármestert, hogy tud-e cölöpökről.
Azt válaszolta, hogy kérdezzem meg az esperes urat.
A zsidó temető mindkét oldalán a református egyház temetője van.
Felhívtam Szilágyi Zoltán lelkész urat. Megerősítette, hogy azok telekhatároló cölöpök, a református egyház kérte a területük kimérését.
Személyesen is találkozni fogunk vele.
István közben beszélt zsidó szervezetekkel
A Tett és Védelem Alapítványt kereste meg. Időpontot adtak.
Ma Szalai Kálmán fogadott minket, aki a Magyarországi Zsidó Temetőkért Alapítvány nevében fogadott minket.
A beszélgetés jól sikerült, megosztottunk vele minden információt.
Innen folytatjuk.

3. Groszmann Lili Emléknap

A május 22-i rendezvényünk Facebook-oldala már régóta él, ezt írtuk oda tájolásképpen az érdeklődőknek:

17 kilométeres séta Cserépfaluból Mezőkövesdre. Harmadik alkalommal beszélgetünk az életről, azokon a helyeken végigsétálva, ahol 1944-ben a mezőkövesdi gettóig vittek cserépi családokat parancsszóra.

Rövid faluséta során az 1944-ben deportáltak házait érintjük, majd a budapesti holokauszt emlékmű alkotójának, Pauer Gyulának bronzból készített könyvszobrát, a templomkertben található emlékoszlopot és a zsidó temetőt tekintjük meg. Ezután a Cserépfalutól 17 kilométerre lévő Mezőkövesdig, az akkori gettó területéig gyalogolunk. 15 óra körül érünk a mezőkövesdi Hársfa Diófa utca sarkára. Hetvenkét éve többek között a Groszmann és a Schwartz család is megtette ezt a távot. Ezután Miskolcra vitték, majd Auschwitzba deportálták őket.

A 18. század végén létrejött és hetven évvel ezelőtt még mintegy ezer fős Cserépfalu-környékbéli izraelita hitközség egykor fontos része volt a környék gazdasági, társadalmi és kulturális életének, mára azonban megszűnt.
A kutatás jelenlegi állása szerint 931 Mezőkövesd környékbeli embert hurcoltak el 1944-ben.

Az út során a helyi zsidóság két kutatója, Tóth Péter és Balázs István beszámol a 2014-ben kezdődött kutatás eredményeiről, melyet a Groszmann Lili blogon publikálnak

Eddig a napig 23 érdeklődő követi az eseményünkhöz feltöltött képeket, blogos linkeket.

Mutatom a rendezvény plakátját:

István munkája. Kicsit gondolkodtam a macskakövön, de ha megváltoztatnánk valamiféle cserépi háttérre, akkor egyrészt túl direkt lenne, másrészt a kutatásunk jóval túlnőtt már Cserépfalu határain. Tehát macskakő.