Hónap: 2014 október

Gimbarom

A Kossuth és Váralja utca közötti kis utcácskában volt Grünbaum, cserépiül Gümbarom boltja. Ezért az utcácskát zsidó köznek is nevezték.

Mizser Lajos Cserépfalu Földrajzi neveinek történeti-etimológiai szótárában olvastam az imént. Azt írja, hogy a huszas években működött a bolt kb. 1930-ig. A Radixindex-ben találtam Grünbaum E. néven egy említést.

Groszmann Miklós

Groszmann Miklós túlélte a holokausztot.

1903-ben született Bánatos Groszmann Jóska harmadik gyermekeként Cserépfaluban. Sokáig övé volt a Groszmann kocsma vagy szatócsbolt, aztán jött a második világháború. Innentől nem tudom, hogy mi történt vele, de azt tudom, hogy 1972-ben halt meg Budapesten.

A születési kivonatát az önkormányzatnál scanneltem, a halotti anyakönyvét, pedig a narancs-cikk után kaptam a jewishroots.hu szerkesztőjétől Koltai Évától. Köszönöm szépen.

Groszmann Miklósnak három gyermeke volt: Az 1944-ben 22 éves Györgyről nincs információm, a 18 éves Lilit és a 8 éves Pált megölték a nácik 1944-ben.

Ugyancsak megölték a feleségét Groszmann Miklósnét, akit Spernáth Kornélia néven anyakönyveztek.

Groszmann Miklósnak négy testvére volt. Gizella, Éliás, Zoltán és Erzsébet. Gizella Bogácson hozzáment Kovács Sándorhoz,

1947-ben nyilvánították a Magyar Közlönyben eltűntnek. 1944-ben tűnt el. Ő is a holokauszt áldozata.

Groszmann Éliásról csak egy születési anyakönyvem van, abban egy 1954-es bejegyzés, hogy meghalt, 49 éves volt 1944-ben. Túlélte?

Groszmann Erzsébet 33 éves volt 1944-ben, róla 1989-es haláleset bejegyzésem van. Ő is túlélte a második világháborút.

Groszmann Zoltán 1945 végén halt meg Csernovicban, a Yad Vashem a holokauszt áldozatai közé sorolja.

A cserépi szatócsboltos Groszmann Miklós 69 éves korában halt meg Budapesten. Feleségét Kornéliát (44), két gyermekét Lilt (18) és Pált (8) és két testvérét Gizellát (51) és Zoltánt (38) a második világháborúban gyilkolták meg a nácik.

Interjú a Magyar narancsban

Megjelent 2014. október 25-én a narancsban az interjú a kutatásról.

Sok visszajelzést kaptam, most ezeket dolgozom fel.

Most már szinte száz százalék, hogy a Cserépfalu hét és fél évszázada című könyv újabb kiadásában javítani kell pár dolgot.

Nem Mezőcsátra, hanem Mezőkövesdre gyűjtötték be a környékbeli izraelita vallásúakat. Ezt eddig is vélelmeztem, de most már tuti.

Már megint gondban vagyok. Egyszerűen nem megy a zsidók szó. Magyarok voltak ugyanolyanok mint bárki más. Ezzel még küzdenem kell.

Virág Laci dédnagymamája, ahogy írja Laci „együtt nőtt fel” Groszmann Lilivel. Sajnos a dédi már nem él, de a szomszédban Ilonka nénit is meg kell keresnem, Ő is emlékszik Lilire.

Dósa Laura írt, hogy az anyukája Groszmann Pál játszótársa volt. Pál nyolc éves volt 1944-ben. Újabb interjúkat fogok készíteni.

A szomszéd falunkból, Bükkzsércről vitték el Ungerleider Jenőt. A testvérének a dédunokája jelentkezett a cikk olvasása után. Tőle is kapok anyagokat és segítséget. Köszönet.

Kaptam egy linket a kiskunlacházi történetekhez. Itt egy nagyon alapos kutatás olvasható. Átnézem, hátha találok itt is segítséget.

Hegedűs Szabina

Hegedűs Szabina Szeged egyik első betelepült zsidó családját/ról kutat. Két linket kaptam tőle, az oroklet.hu-t és a Jewishroots.hu-t. Egyelőre nem találtam releváns nyomot, de érdemes lesz itt is frissítenem. Nem emlékszem, hogy a Groszmann Lili Twitterprofilról írtam-e már. Ez az oldal egy linkgyűjtemény lesz, hogy egyből megtaláljam a hivatkozásokat.