Jungreiss Izidor

A Magyar Távirati Iroda százéves hírei is kereshetők az interneten. Kiválasztottam egy 1936-os hírt. Farkas István református püspök egyházi körútján Mezőkövesden is megállt. Majd Cserépfaluban is.

Ilyeneket mondott a püspök:

Szeretném lelketekbe átönte­ni azt a tüzet, amit idehoztam, belétek sugározni azt a gondolatot, hogy ki-ki szeresse a maga vallását, de szeresse egymásban a magyart, a testvért is, mert addig, amig nincs egyetértés, hiába sóhajtozunk boldogabb világ után. Egy nemzet, melyet megaláztak és levertek, még feltámadhat, de ha öngyilkosságot követ el, márpedig a gyűlölködés, visszavonás, az öngyilkossággal egyenlő, akkor nem támad föl soha.

Mezőkövesd előljárói mellett részt vett a megbeszélésen Jungreiss Izidor, a hitközség főrabbija is.

Az 1929-es Magyar Zsidó Lexikonban olvashatunk a mezőkövesdi hitközségről történetéről:

Magyar Zsidó Lexikon 1929

A hitközség mai vezetősége: Jungreiss Izidor főrabbi, Plattner József elnök, Spitz Salamon alelnök, Weiszenstein József jegyző, ifj. Schwarc Hermann ellenőr, Kohn Lajos gondnok, Adler Péter és Roth Károly számvizsgálók és Weisz Jakab tollnok.

A Magyar Országos Tudósító a püspök szavaira koncentrált, nem írta le, hogy a főrabbi mit mondott a püspöknek. Csak a választ közölte az 1936-os híradás:

válaszul Farkas püspök azt mondotta, hogy az Ószövetség népére ő mindig azzal a tudattal tekint, hogy előkészítői, úttörői voltak az ujtestamentumi kijelentésnek. Fáj­dalmasan látja, – úgymond – hogy Németországban vannak, akik az Ótesta­mentumot meg akarják tagadni, – mi nem gondolkozhatunk igy. Viszont azt kivánjuk a zsidóságtól, hogy önzetlenül és fenntartás nélkül imádkozzanak és dolgozzanak a boldogabb magyar holnapért, mert őszinte megbecsültetésre csak igy számithatnak.

Mire gondolhatott a püspök?

Talán arra, hogy a 19. század második felétől a zsidóság eltávolodott az ószövetségi hittől? A Mózes öt könyvére épülő Talmudra gondolhatott? Vagy egész egyszerűen a németek fasizálódása lényeg? Asszimilációra lesz szükségük a magyaroknak? 1936-ban vagyunk, az 1920-as numerus clausus után, Németországban már tombol a zsidóüldözés, a harmincas évektől kitiltják őket bizonyos munkahelyekről, 1935-ben a nürnbergi törvények már megfosztják a német zsidókat az állampolgárságuktól is. Arra célozhatott a püspök, hogy nem biztos, hogy meg tudják tartani a hitüket a zsidók? De azért dolgozzanak a boldogabb magyar holnapért?

Így nézett ki az Magyar Országos Tudósító írógéppel írt híre a mezőkövesdi látogatásról:

Magyar Országos Tudósító 1935. október 15.

Jungreiss Izidor 70 éves volt 1944-ben. A Braham-könyvben Jungreisz Andort nevezik meg a mezőkövesdi gettó rendjére felügyelő zsidó tanács egyik tagjának, a fia lehetett az említett rabbi?

Az emléklapja szerint 1944. június 16-án ölték meg a nácik Auschwitzban.


YAD VASHEM JUNGREISS IZIDOR