Címke: módszertan

39.4 és törött láb

Na akkor most megint ilyen kulisszatitkos jelenléti igazolás jön. Azt terveztük Istvánnal még decemberben, hogy január második hetében, teszünk egy két napos Mezőkövesd, Mezőcsát, Alsózsolca, Miskolc, Cserépfalu, Noszvaj, Eger tripet. Beülünk a kocsiba, nyomjuk a gázt, szívjuk a füstöt és egy kis levéltár, temető, egykori gettó, még levéltár, polgihivatal, szemtanúk stb. tripet lenyomunk. Kutatási anyaggyűjtés! Fotó, scan, videó. És persze átbeszélünk mindent. Sőt a májusi kettes számú Groszmann Lili nap kapcsán is találkoztunk volna pár érdekes emberrrel még Budapesten. Aztán 39.4 fokos lázam lett múlt héten, kezdtem a lemondást, majd rámkontrázott István, akinek a lába tört el egy balesetben. Most várja az újabb műtétet, aztán megy vissza Franciaországba. Nem egyszerű ez a kutatósdi. Folytatjuk tovább szépen lassan a menetet.

Még annyit a múltkori bejegyzésemhez, hogy a kövesdi polgármesteri hivatalnak és a jegyzőnek is küldtem levelet a horogkeresztről, de azóta nem kaptam rá semmilyen választ.

Balázs István

Újabb mérföldkő. Végre találkoztam kutatótársammal, Balázs Istvánnal. Már a múlt héten majdnem sikerült, de lekéstem.

Ma már több helyen beállítottam az értesítőm. A Narancs cikk után jöttünk össze a Facebookon, majd emailben folytattuk. Most találkoztunk személyesen először. Izgalmas kérdése a kutatási technológiának: hogyan tudnak haladni együtt a kutatók másfél ezer kilométer távolságból? Működik-e a Cserépfalu-Párizs-Budapest tengely. Egész jól megy nekünk. Közösen szerkeszthető doksiban dolgozunk, mellette töltjük a digitális tárunkat jpg-vel, pdf-fel, excellel, mikor mi jön. Kb. két órát beszélgettünk sokmindenről. Arról is, hogy van-e Isten. Megbeszéltük, hogy együtt megyünk januárban levéltárazni és cserepezni, ez egy nagy szintlépés lesz a kutatásban. Jól éreztem magam.