Szomszédunk volt Abonyi doktor? Vagy Abonyi ügyvéd úr?

Egy egyszerű, “találtam egy dokumentumot a neten és megmutatom” típusú posztból most valami egészen más lett. Egy zsidó dokit megpróbálnak kimenteni a biztos halálból 1944-ben, mert különben veszélybe kerülhet az egészségügyi ellátás a városban. Banális? És mi van ha a doki amúgy ügyvéd? És akkor mi van, ha mégis doktor a doktor? A poszt írása közben eszméltem rá mi is történt. Átírhattam volna az egészet. De nem. Maradjon így realtime-ban.

Itt kezdődik.

A tavalyelőtti kerek évforduló egyik projektje volt a Magyar Nemzeti Levéltár Szomszédaink voltak című online kiállítása. Volt Facebook is hozzá, de a lényeg:

Látogatóink a Magyar Nemzeti Levéltárban és tagintézményeiben fellelhető, a holokausztra, illetve az egész vészkorszakra vonatkozó dokumentumokból láthatnak hét témakörbe rendezett online kiállítást. Olvass Tovább MNL.HU

A Magyar Elektronikus Könyvtárban frissen felkerült Szomszédaink-kötet kapcsán került elő az MNL oldala.

Rákerestem a közzétett dokumentumra, és találtam is egy mezőkövesdi levelet. Vagyis kettőt.

A Kifosztás, gettósítás, élet a gettóban rovatba került be dr. Abonyi István tüdőbeteg szakorvosról szóló két dokumentum 1944-ből. Ezt írják:

A kiemelkedően közérdekű munkakört betöltő zsidó vallású szakemberek sem mentesültek a munkaszolgálat alól, többnyire eredménytelenül próbált a foglalkoztatójuk nélkülözhetetlenségükkel érvelve segíteni az érintetteken.

Az első dokumentumot 1944. június 6-án írta meg az alispán a Honvéd Kerületi Parancsnokságnak. Dr. Abonyi Istvánt a munkahelyére kérik vissza a jolsvai munkatáborból, mert veszélyben van a betegellátás Mezőkövesden.

1944. június 5-én számolták fel a mezőkövesdi gettót, és vitték az ottaniakat Miskolcra, majd Auschwitzba. Bár dr. Abonyi István a jolsvai táborban volt ekkor, mindenképpen furcsa, hogy Mezőkövesd “zsidótlanításának” másnapján írták a levelet.

A választ majdnem két hónap múlva, 1944. július 22-én a Belügyminisztérium küldte. Ebben azt írják, hogy a Honvédelmi miniszter arról értesítette Dr. Kolozsváry miniszteri osztályfőnököt, hogy a

a kérelmet nem találta teljesíthetőnek

V/3. 7 tema IV. 810-b. 11966-1944. -b

Ennek oka nagyon triviális: a mezőkövesdi doktort időközben megölték.

Dr. Abonyi István 1885-ben született Füzesabonyban, neve szerepel a Mezőkövesdi zsidó hitközség áldozatai elnevezésű kiadványban, a Yad Vashemben is több emléklapon ott a neve, 1944 júniusában ölték meg Auschwitzban. Még az is lehet, hogy Abonyi doktor nem is doki volt, hanem jogász. Mert a Yad Vashem adataiban többször kerül elő a lawyer szó. A Yewishgen-oldal két Istvánt is említ, egy dokit és egy ügyvédet.

A Yad Vashem adatbázisát amúgy irtó nagy forráskritikával kell kezelni.

Abonyi István eredetileg Róth István volt, édesapját Róth Dezsőnek vagy Sámulnek említik a Yad Vashem adatbázisában. dr. Róth Dezső ügyvéd szerepel egy egri újságcikkben.

Mivel Füzesabonyban született Róth István, ezért változtatta a születési helynévre utaló Abonyira a nevét. A névváltoztatásokról pont most készül egy nagyobb poszt.

Na de mit találtam az Arcanum digitális tárban? Abonyi István ügyvédet!

Ez egy öszeollózott kép, a Budapesti Közlöny 1920-as és 1944-es kiadványaiból.

Abonyik a Budapesti Közlönyökben

Dr. Abonyi László és dr. Abonyi István mezőkövesdi ügyvédeket törölte a névjegyékből a Miskolci Ügyvédi Kamara. Dátum: 1944. május 25. A gettósítások 1944. május 17-én kezdődtek meg a megyében! Tehát.

Azt gondolom, hogy Abonyi ügyvéd urat orvosdokinak hazudta be az alispán, hogy megmentse a haláltól.

Rosszul gondolod Péter!

István kutatótársam küldte azt a dokumentumot, mely szerint mégis volt Abonyi Istán nevű doki Mezőkövesden.

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára 1931.

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára 1931

Tehát

  • Abonyi István ügyvéd
  • Abonyi István orvos
  • Abonyi László ügyvéd

Az iraton említett István testvére is ügyvéd volt. Na de melyik Istváné?

A posztot folytatnunk kell a három mezőkövesdi Abonyi történetével.

Még Lászlóról annyit, hogy a Yad Vashem szerint Dr. Abonyi László 1902-ben született, a mezőkövesdi zsidó ingatlanokról szóló adatbázisunk szerint a mostani városi rendelőintézet helyén volt a lakásuk. Szintén a Yad Vashem szerint Lászlót 1945 május 22-én ölték meg egy ausztriai táborban.

Egy fotót is feltöltött valaki az adatbázisba Abonyi Lászlóról:

dr. Abonyi László 1902-1945

Nem élhetünk tudatlanságban.

Ezért is.

Nincs már kint a hejhitler Mezőkövesden

Erről értesített az Ügyfélszolgálati és minőségbiztosítási Iroda Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.

Múlt héten panaszkodtam, hogy még mindig kint van a náci jelkép a mezőkövesdi buszvégen. Szinte azonnal válaszolt újabb levelemre a jegyző, hogy a buszváró tulajdonosáé a feladat. Írtam az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt-nek, onnan pedig ma ezt kaptam.

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 2016.09.12.

Nagyon szépen köszönöm, természetesen leellenőriztem:

Letisztított oszlop a mezőkövesdi buszvégen 2016. szeptember 8.

Megint szebb lett a világ.

20 hónapja kint van egy „hejhitler” a mezőkövesdi buszmegállóban

2014. december 30-án utaztam Mezőkövesdről tova, a buszmegállóban ezt láttam:

Hej! Hitler Graffiti Mezőkövesden 2014

Az akkori kutatási naplónk egy folyamatosan frissített bejegyzés volt. Egy cserépi oldalra vitt, bár a szövegben és a képen is ott van és volt, hogy Mezőkövesd.

2014. december 30. Egy képpel búcsúzunk az évtől. Mezőkövesd. Ma lőttem kb. 500 méterre az egykori gettótól.

Írtam másnap a mezőkövesdi jegyzőnek, a polgármesternek, a hivatalnak, rendőrségnek, a sajtónak de nem kaptam semmilyen visszajelzést. A levél elküldése után pár hónappal azt mesélték, hogy állítólag Cserépfaluba kijöttek a rendőrök, de nem találták a feliratot. Persze, hogy nem, mivel a mezőkövesdi buszvégállomáson volt kint. Az lehetett a probléma, hogy nem írtam bele a levélbe, hogy pontosan hol található a firkálás.

Itt a levél:

Mezőkövesdi hivataloknak szóló levélmásolat 2014.12.31.

2016. szeptember 4-én, tegnap újra a mezőkövesdi buszmegálló felé vitt az út.

Na mit fotóztam megint?

Hej! Hitler graffiti Mezőkövesden 2016

Ezen a fotón már jobban lehet látni, hogy Mezőkövesden készült. Talán. Nem tudom.

Megint írtam egy levelet.

Most azt kérdeztem meg a mezőkövesdi hivataloktól, hogy eltüntethetem-e a feliratot és a horogkeresztet. A hivatalt akkor, a buszutazókat azóta sem zavarja a graffiti, engem viszont igen.

Amúgy a horogkereszt, a szvasztika nem az ördögtől jött, csak egyszerűen megtetszett valakinek a történelemben.

Az első nem lefordított, hanem magyar nyelven íródott Pallas Lexikon ennyit közölt a szvasztikáról 1897-ben:

(szanszkrit) a. m. horgony v. kampós kereszt, l. Kereszt és Japáni művészet.

Deportálva

Knopp Jánostól kaptunk egy levelet. Egész pontosan először támogatást kaptunk. A Paypal-on keresztül 5000 Ft-ot, melyből majd szeptembertől újra ki tudjuk fizetni a szerverünk féléves díját. Köszönjük szépen.

Majd készítünk egy támogatós aloldalt is, ahol ez az adomány is fel lesz tüntetve.

Természetesen megköszöntem az adományt emailben, majd folytattuk a beszélgetést.

Ezt a dokumentumot kaptuk a harmadik mailben:

Eisler Mihály levele 1965-ből.

Knopp János: Eisler Mihály mezőkövesdi órásmester volt, de úgy tudom ő csak a háború után
került oda. Ő volt élete végéig a Hitközség talán választott vezetője, vagy
valamilyen tisztségviselője, és ő vezette az anyakönyvet, amely most a Zsidó
Levéltárban található.
Én még a hetvenes években rokonaim sírhelyeinek gondozása ügyében
találkoztam vele. Az idősebb kövesdiek még emlékezhetnek rá.

Kinagyítottam a lényeget:

Eisler Mihály levele 1965-ből. (részlet)

A második világháború után Eisler Mihály volt a maradék hitközség gondnoka Mezőkövesden. A Magyar Izraeliták Országos Képviseletének információkérő levelére küldte meg 1965-ben az akkori gondnok ezt a levelet. Az irat szerint mintegy 2700 személyt deportáltak és kb 500-an tértek vissza a koncentrációs táborokból. Mi úgy tudjuk, hogy június 5-én ürítették a kövesdi gettót, a levél június 10-ét említi.

Eccer egy zsidó, min gondolkozik

Vikár Béla magához vett egy korabeli diktafont, fonográfot a 20. század fordulóján és rögzítette a nép dalait hangban és szövegben. Mezőkövesden is járt.

Idén népzenekutatásunk négy legfontosabb szereplője, Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla és Lajtha László gyűjtőhelyei közül Mezőkövesd, Mohács, Felsőireg és Bogyiszló kapta a megtisztelő címet, az azzal járó emléktáblát és egy-egy DVD-t, mely az MTA BTK Zenetudományi Intézet és a Néprajzi Múzeum népzenei gyűjteményében őrzött, az adott településről gyűjtött, tudományosan ellenőrzött és válogatott dallamok felvételeit valamint a hozzájuk tartozó dokumentációt tartalmazza. OLVASS Tovább: ZTI.HU

A szenzációs népzenei gyűjtést átnéztem, két releváns találatot kaptam. Két dal szólt a zsidókról.

Hogyan dolgozott a népzenei gyűjtő:

Vikár a hangfelvételek megkezdése előtt általában alaposan kikérdezte a szóbajöhető adatközlőket, egyúttal gyorsírással rögzítve a hallottakat. Anyagválogatáskor meglehetősen nyitott volt: minden olyan dallamot fölvett, amelyen a folklorisztikus variálódás jeleit fölfedezte. A dalok rögzítésén túl fontos háttérinformációk begyűjtésére is törekedett: az adatközlők adatai mellett az énekek, szokások funkciójára, eredetére is kiváncsi volt. OLVASS TOVÁBB: Sebő Ferenc: Vikár Béla népzenei gyűjtései

Most megmutatok két dalt és meg is lehet hallgatni azokat. 1899-ben vagyunk. Ekkoriban Mezőkövesden több mint 500 zsidó élt, a teljes lakosság kábé 15.000 fő volt.

Egyszer egy zsidó, min gondolkozik Néprajzi Múzeum 1899. Mezőkövesd.
Gyűjt: Vikár Bélla. Ének: Vámos Péterné Csirmaz Terézia

A Vett a zsidó két libát, két libát kezdetű népdalt szintén Vikár Béla gyűjtötte Mezőkövesden.

Vett a zsidó két libát, két libát – Néprajzi Múzeum 1899. Mezőkövesd. Gyűjt.: Vikár Béla.
Ének: Marton János

1899-ben egy laza “ugyan bazd meg te zsidó az anyád” Mezőkövesden.