A Magyar Nemzeti Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár között van egy egyezség, mely szerint az ott kutató kutatók egymást segítik. Kulturális intézmények win-win szituációja.
Mivel az OSZK csapatában rúgom a labdát, futom a köröket, diktálom a tempót, ezért engedélyt kértem arra, hogy az 1851 és 1895 közötti ábrányi hitközséghez tartozó anyakönyveket kényelmesebben tudjam kutatni.
Az engedélyt megkaptam, ezért mostantól saját tempóban, teljeskörűen fel tudjuk dolgozni azt a 242 digitalizált anyakönyvi oldalt, amit eddig még nem dolgoztunk fel.
Róluk van szó:
394. Bükkábrány-Felsőábrány anyakönyvi kerület (=Alsóábrány+Felsőábrány) (Ábrány)Izr.: lépüiv.1800.k.,megújít 1925/ Jelzet: X 5387, 242 felv. A 3422
Szül.: 1851-1895 Ház.: 1851-1895 Hal.: 1851-1895
//193.224.149.8/adatbazisokol/adatbazis/mikrofilm-anyakonyvek/adatlap/27866 52 felvétel
//193.224.149.8/adatbazisokol/adatbazis/mikrofilm-anyakonyvek/adatlap/27865 135 felvétel
//193.224.149.8/adatbazisokol/adatbazis/mikrofilm-anyakonyvek/adatlap/27867 65 fevétel
Mik fognak kiderülni? Persze csak az 1851 utáni adatok alapján.
- Mikor és kit temettek először Cserépfaluban?
- Mikor volt az első cserépi házasságkötés?
- Mikor volt az első cserépi születés?
És persze a második, majd a harmadik, aztán majd Bogács, Váralja, Zsérc, Tard és így tovább.
Mindenki.
Első körben azon döbbentem meg, hogy 1871-ig nem találtam felnőtt temetést. Csak gyerekeket. Pár hónapostól pár éves korig.
Az anyakönyveket nem publikálhatjuk, mely szabályt betartjuk, de ha lesz olyan dokumentum, melyet mindenképpen meg szeretnénk mutatni, arra majd engedélyt kérünk.
Az eredményről majd az OSZK-ban is beszámolok. Hamár.
Kösz OSZK!
Kösz MNL!