Újra Széchényi Könyvtár 🙂 A Plakát- és Kisnyomtatványtárban található a Mezőkövesdi Chewra Kadischa Egylet alapszabályai. 1909-ban alapították az egyletet.
Az egylet céljai:
- szegénysorsú betegek ápolása és támogatása,
- orvosi segély és gyógyszer nyújtása,
- a halottaknak ősi rituális zsidó szokás szerinti eltemetése,
- az elhaltak által lelki üdvösségükre vonatkozó hagyományozott és átadott jámbor alapítványok lelkiösmeretes kezelése és gyümölcsöztetése,
- vallásosság és erkölcsösség terjesztése.
István szerint a Chevra könyvét is meg kell keresnünk, mert abban benne vannak a temetések, és talán a cserépi zsidótemető parcellavázlata is.
A Chevra Kadisáról itt olvasgatok éppen.
A temetés napjainkban is egyszerűen a hitközségi szervezet egyik szolgáltatása. Rituális rendje változatlanul sokkal szilárdabb, mint nagyvárosokban az egyéb egyházi temetkezéseknél általában. A zsidó temetkezés rendjét szigorú vallási hagyományok határozzák meg, már a halál pillanatától kezdve, minden mozzanatát. A hitközség temetkezési osztálya a Chevra Kadisa feladatait látja el. A hevra szó jelentése : ’társulat’, ’egyesület’; hevrat kevárim: ’temetőtársulat’, a halottak eltemetésére szerveződő egylet. Az újkorban, a 16. században német (askenázi) közegben alakultak meg az első zsidó temetkezési egyletek (fraternitas); nevük Havura vagy Hevra kaddisa de-kevárim, németül Totenbruderschaft, Beerdigungsbruderschaft volt. A prágai egylet alapszabályát maga Löw rabbi írta (1564), s minden későbbi Chevra alapszabályának ez szolgált mintául. A 18. században, egy morvaországi rabbi döntvénye nyomán, mely kimondta, hogy illő és rendjén való, hogy minden községben legyen Szent Egylet, a temetkezési társulatok valóban megalakultak mindenütt, s a biztosak lehetünk abban, hogy ott is volt Chevra, ahol forrásaink netán nem említik külön.
Készítettem még pár felvételt a telefonnal, az egész alapszabályt bescanneljük majd és megosztjuk.