Metszők Cserépfaluban

Eddig ez nem volt szem előtt. Metszők és mészárosok. Volt-e koser világ Cserépfaluban? Volt.

Több metsző követte egymást az 1800-as évek közepétől. Beregszászról, Jeruzsálemből, Taracújfaluból. Szépen, folyamatosan. Ez a tény felvet pár megválaszolásra váró kérdést:

– ki alkalmazta a metszőket

– ha hitközség alkalmazta (márpedig ez a legesélyesebb válasz), akkor mikortól volt hitközség Cserépfaluban?

– ha volt, ki vezette a hitközséget?

– volt-e vallási bírója a közösségnek?

– volt-e Tóra?

Megint egy rakás kérdés, amire választ kell találnunk.

Költözés ON

Megint költözünk. Vagyis itt vagy látogató már az új helyen.

Hogyan kezdődött?

2014 áprilisában a Kinja.hu-n egy rendszeresen frissített posztként indult a kutatási beszámoló.


A frissített poszttenger nagyon hosszú lett, nyitottam egy újabb posztot, majd amikor már tényleg nem találtam meg semmit, egyesével beimportáltam a Blog.hu rendszerébe a posztokat.


Elérkeztünk 2016 januárjába, ekkor egy 13. kerületi díványon fekve megvásároltam a groszmannlili.xyz domaint 300 forintért. Ez volt a nyitókép január 23-án:


István pár nap alatt felrakott egy WordPress motort majd a Blog.hu-ból kiexportált xml file-t beimportálta az új rendszerbe. 2016. január 30. óta már itt frissítünk.

Vannak még feladatok.

Kezdésként egy időbeli és egy földrajzi kategóriát kezdtünk el visszamenőleg beállítani. Eddig csak címke volt. Lesz egy harmadik kategória is, de a szisztémát még nem találtuk ki. A posztra leginkább jellemző kategória lesz a harmadik.

A posztokban lévő képeket a Blog.hu tárából hivatkozza be a wordpress, ezeket egyesével át kell állítanunk és a tárunkba fel kell töltenünk.

Ha már újra kell tölteni, akkor átnevezzük a képeket. Lesz benne dátum és leírás is pár karakterben.

A posztokban jócskán vannak felesleges összevisszakódok, ezeket szépen ki kell tisztítanunk.

A jobb hasábban lévő sidebar nem mindenhol látszódik, ezeket is be kell álíltanunk.

Analitika, Kutatási összefoglaló oldal elkészítése, támogatói oldal megírása, közösségi oldalazás ésatöbbi munka. Jó dolog.

Most így nézünk ki, 2016. február elsején:

Szép, jól olvasható tiszta felület ésatöbbi reszponzívság 🙂

frissítés 2023: a Kinja és az xyz sem érehtő már el

„én cserépfalusi vagyok”

2014 tavaszán még nem volt Groszmann Lili blog, akkoriban a cserépi blogomban jött néha Cserépfalvis poszt. Az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárában 2013-ban kutakodtam.

Bokor Imre 1981-es Cserépfalvi Imre-interjújának részletét ismétlem. Ha újra megnyílik a cserépi Cserépfalvi emlékszoba, akkor teljes egélszében meg lehet majd nézni a beszélgetést.
2014. május 6. FLAUBLOG.

Tegnap rengeteget beszélgettem Cserépfalvi Katival, falunk extrahíres könyves producerének a lányával. Tisztáztunk egykéthárom dolgot.

De mi is ez a fenti videó? Még tavaly megtaláltam az Országos Széchényi Könyvtárban egy Cserépfalvi-interjú szöveges leiratát.

Azonnal megnéztem mit mesélt 1981-ben Imre bácsi Cserépfaluról.

Nem sokat.

Cserépfalu csak egyszer lett megemlítve az interjúban, amikor a riporter megkérdezi Cserépfalvi Imrétől, hogy a faluba menekült? Erre Imre bácsi azt mondja, hogy cserépfalusi vagyok, a falu mellé mentünk Egerbe.

Ez az infó csak most állt össze bennem, eddig azt hittem, hogy 1944-ben Cserépfaluba jött, ahol Kati lánya kapott egy hamis papírt és utána menekültek tovább. Nem hallottam meg a falu mellé szót mert rossz a fülem. És persze annyira klasszul hangzott, hogy Cserépfalvi Cserépbe menekült.

De nem.

Az az igazság, hogy Cserépfalvi Imre nem Cserépbe menekült Pestről, hanem Egerbe, majd onnan Szarvaskőre vitte Cserépfalvi Katit. Már Pesten megkapta a hamis doksit, az interjúban is hallható Czartoryski Jenő fiának a papírját írták át vegytintával.

Erről a sztoriról is írt Cserépfalvi Katalin a Mimikoko illegális élete című könyvében. Kötelező olvasmány.

Na és akkor vissza a videóra. Írtam egy levelet a Történeti Interjúk Tárának, kértem engedélyt a közlésre. Megkaptam, kivágtam a fenti részt és feltöltöttem a Youtube-ra.

Tessenek megnézni. 1.56-tól a hiba nem az Ön Youtube-jában van.

Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tára,
riporter: Bokor Péter
1981.01.24

Még rengeteget lehet erről beszélni, és még rengeteget fogunk erről beszélni. Ahogy Cserépfalvi Katival rádiótelefonon megbeszéltük:
Keep In Touch.

A 2001-es cserépi Cserépfalvi megemlékezésről itt vannak videók a régi blogban.

Tóth Péter a Cserépfalvi-interjú szöveges leiratával. Szőnyeges feldolgozás. 

Az eredeti írás 2014. május 6-án jelent meg a FLAU blogban.

Termelési riport

Pár nap múlva már a harmadik naptári évet kezdi a kutatásunk. Egész pontosan: 2014 áprilisában kezdődött a kutatás a Yad Vashem archívumának feltúrásával, és nemsoká 2016 van.

Rengeteget haladtunk, lett azóta 108 poszt, negyvenvalahány intézményi, levéltári, könyvtári, múzeumi kapcsolat az egész világból, sok helybéli segítő és még egy csomó minden más. Idén is volt emlékséta, majdnem Hanukakatalizátorok lettünk és már támogathatók is vagyunk 🙂

Sokan kérdezik. Mi is ez az egész.

A blog a Cserépfalu környéki zsidóság történetéről szól. Balázs István és Tóth Péter naplójában digitalizált iratokat mutat be, interjúkat készít és keresi, kutatja a még élő primer forrásokat.
A 18. század végén létrejött és 1940-ben még mintegy ezerfős Mezőkövesd-környékbéli izraelita hitközség egykor fontos része volt a környék gazdasági, társadalmi és kulturális életének, mára azonban megszűnt. A kutatók évente egyszer legyalogolják azt a távot, amit 1944 májusában a cserépiek is megtettek a mezőkövesdi gettóig.
Mert.
Nem élhetünk tudatlanságban, ha egyszer tudunk

Továbbra sincsenek céljaink, csak megyünk tovább, amerre éppen járunk.

Eszköznek továbbra is itt ez a blog, ahol szinte mindent azonnal kiposztolunk, amikor valami kiderül. Legyen az egy izgalmas digitalizált dokumentum, megvágott interjú, szóbeli információ, feltételezés és még sok minden más.
Twitterünket is érdemes követni, ahol az összes netes forrást is kitesszük, nagyon klassz gyűjtemény épül. Facebook-oldalt is készítettünk, itt is lehet kommunikálni és követni a friss posztjainkat.

Három további eszközt mutatok. A háttérben kizárólag Emailen kommunikálunk, nem is tudom István telefonszámát.

A Google közösen szerkeszthető szolgáltatásait használjuk.

Elsőként itt egy képernyőkép az adatbázisról.

Az adatbázis építése 2014-ben kezdődött a Yad Vashem archívumára épülve, majd anyakönyvi megerősítéssel bővült és bővül más infókkal a mai napig. És holnap és holnapután. Cserépfalu neveivel kezdtük, de szeretnénk mindenkit beazonosítani Mezőkövesd környékéről a 18. és a 19 század fordulójáig visszamenve. Irtó nagy meló, de nagyon szeretjük.
Név, szülők neve, gyermekek neve, születés, halál, halál körülményei, leírás és források. Ezek az oszlopok. Fent a Groszmann-család.

Istvánnal közösen szerkesztjük, és kommenteket is fűzünk egy-egy rubrikához. Majd megtárgyaljuk és megyünk tovább.

A második képernyőfelvétel a digitális tárunkat mutatja.

A blogban közölt digitális dokumentumokat a Google drive felhőjébe is tükrözzük. Hogy meglegyen. Ez azt jelenti, hogy három helyen tároljuk a doksikat. Gépen, felhőben és itt a blogban.
Ide gyűjtjük a még nem publikált scanneléseket is, levelezéseket, és mindent, amit fel lehet egyáltalán tölteni.

Harmadikként pedig egy közösen szerkesztett dokumentumról készített képernyőfotót mutatok.

Itt is megy, zajlik, pörög a kutatási háttérmunka. Piros színnel vannak a beszélgetések, feketével az információk. A hivatkozásokat is itt gyűjtjük. Ha jön egy új infó, akkor adunk az információnak egy sorszámot. Most 45-nél tart a számláló. Ez azt jelenti, hogy 45 posztot írhatnánk ha nem lenne családi életünk, nem aludnánk, nem dolgoznánk és csak ezzel foglalkoznánk.

Szerencsére van életünk és rengeteg időnk is van.

2016-ban folytatjuk 🙂

Könyörögtek

Klára nénis posztunkra a Facebokoon érkezett egy fontos komment:

Hegedűs Lászlóné a nagymamájától hallotta a cserépi történeteket. A nagymama 1944-ben már felnőtt volt. Az eddigi interjúink alanyai még fiatalok voltak 44-ben, ezért sem emlékezhettek bújtatásra. A legújabb információ, hogy megpróbálták Groszmannék és Schwartzék elbújtatni ismerősök segítségével a gyerekeket. Groszmann Pali hatéves volt, Schwarcz Évi hét, Schwarcz Imre 9, Schwarcz Gyurka tízéves volt 1944-ben.

További kérdések:

  • Két lány nem volt egyik családnál sem. Vagy mégis?
  • Kik voltak a közeli ismerősök?
  • Tudjuk, hogy voltak beárulós emberek. Kik voltak Ők?
  • És?

Itt a kommenet textben: 2015. október 22. Facebook.

Az én nagymamám is sokat mesélt róluk és az akkori otthoni eseményekről. Én a nevükre már nem emlékszem, de két családról beszélt és nagyon rendesek voltak, a szegényeken mindig segítettek, mert az egyiknek szatócs boltja volt, a másik meg azt hiszem szódás de ebben nem vagyok biztos. Az egyik családnál két lány volt és nagyon szépek voltak. Amikor már tudták. hogy elviszik őket sok közeli ismerősnek könyörögtek, hogy legalább a lányokat, gyerekeket bujtassák el, de mindenki félt, mert voltak a faluban olyan emberek akik beárultak minden gyanús dolgot. Nagyon sajnálták amikor elvitték Őket. Sokan megsiratták, de segíteni nem segített senki. Pedig Ők sok emberen segítettek, mert adtak hitelt a szegény rászoruló családoknak. Igaz volt aki vissza is élt ezzel a jósággal, de azokon nem segítettek többet. Megkérdezem majd anyut, hogy ő mire emlékszik, még.