Cserépfalu testvérfaluja Homoródújfalu, mely klassz falu a Székelyudvarhely melletti völgyben található, és ha már arrafelé vitt az élet, akkor temetőkeresés a win-win.
Az udvarhelyi református temető mellett van egy dokumentált elkerített temető, de van egy másik is, a katolikus temető mögött jóval, valahol a Csereháton. Az Udvarhelyi hírportálon egy régi cikkben olvastam a temetőről, bozótok mellett megbúvó kökénybokrok között emlegettek az írásban pár sírkövet. Igyekezzem én a 30 fokos melegben a Csereháton, sajnos nem sikerült megtalálni a kettes számú temetőt.
A keresés kezdetén egy korsó Ciuc sör elfogyasztása után a helyi könyvtárban érdeklődtem, ott is csak a református mellett temetőről tudtak. A másikról semmit.
Tehát akkor ez első temető.
A református temető bejáratánál, az eligazító táblánál már jelölve is van a temető. Kis séta jobbra felfelé, és egy kőkerítéssel zárt részben helyezkedik el a zsidó temető. A kerítésszerű ajtó nyitva, rajta egy rozsdás tábla. Simán be lehet menni kalapban a temetőbe. Még a hetvenes években is temettek ide. A temető közepén az elhurcoltak emlékműve márványodik, melyet a holokauszt 50 éves évfordulójára magasítottak.
Schwächter Ernő Cháim Szenvedéseink a nácizmus alatt című könyvében lehet többet megtudni az udvarhelyi zsidóságról, és letölthető egy részletes dolgozat Tibori Szabó Zoltántól. Így kezdődik:
A „székely Athénban” már az 1800-as évek első felében telepedtek le zsidók. A székely társadalom hagyományos zártsága miatt az udvarhelyi zsidóság száma a 19. század végéig viszonylag alacsony maradt. Valamivel nagyobb a száma az ide telepedetteknek 1880 után, amikor a régióban fellendült a fakitermelés és a fafeldolgozás. A két világháború között néhány tucat máramarosi zsidó család érkezett a városba, akik szintén a faiparhoz értettek.
Először volt a Status quo, majd az ortodox hitközség is megalakult, 1941-ben még több mint 300-an laktak Udvarhelyen zsidók, a pusztítás után száz alá csökkent a számuk, majd fokozatosan tovább csökkent, és megszűnt a hitközség. A történet a megszokott, zsidók boltjaira kitett táblák, atrocitások, munkaszolgálat, marosvásárhelyi gettó, majd Auschwitz a végállomás. A túlélők visszatértek, elvándorlás, és a zsidó élet megszűnése Udvarhelyen. Pár emléktábla. A szokásos. Különösen izgalmas a Trianon utáni korszak, voltak itt is igaz emberek, aztán jött Horthy a fehér lovon, hogy utána innen is vihessék a zsidókat.
Képek a temetőből:
Videók a temetőről. Azért a többes szám, mert a szoftver csinált magától egy zenés verziót, és azt is megtartottam.
2.
A Csereháton, a katolikus temetőben is érdeklődtem az öregebb néniktől a másik zsidó temetőről. Volt, aki nem tudott róla semmit, volt, aki vissza akart terelni a református temetőbe, egy köztemetőt is emlegettek, ahová jehovákat temettek “Lehet hogy, ott lesz amit keres fiam!”, aztán végül megkérdeztem, hogy kábé mekkora ez a Cserehát.
A válasz kis mosolygás volt, na ekkor adtam fel a több hektárnyi terület bejárását. Itt is készítettem pár felvételt, gyanúsan sók új lakóparkot is láttam.
Pár kép a Cserehátról, lehet, hogy valahol ott van a zsidó temető is az egyik képen.
Visszatérünk 🙂
UPDATE. 2017. augusztus 1.
A kommentben ott a megoldás, de ki is fotóztam felülről a térképet. Sőt így már az 1941-es katonai térképen is látszódik. Megnézzük majd, köszönjük a segítséget.
Itt van!
