Hónap: 2016 január

Deutschok és Cserépfalvik Kassától Tiszadadáig, Ároktőn át Amerikáig és vissza Cserépfaluig

1918-ban Deutsch Imre felvette a Cserépfalvi nevet, mely aktust mindhárom testvére követte. Elza fogorvos lett a háború előtt, megjárta a koncentrációs tábort, majd Budapesten praktizált, László mérnöknek tanult, francia autókat árult Pesten, amikor jöttek szép sorban a zsidótörvények, ekkor úgy döntött, hogy ennyi elég volt. Nevét Falveyra változtatta és Amerikában csinált nagy autós üzeletet. Miklós, a harmadik testvér is fogorvos lett, elsőként foglalkozott fogátültetéssel majd 1956-ban disszidált Washingtonba. Cserépfalvi Imrét pedig ugye jól ismerjük, mint a magyar könyvkiadás egyik haladó szellemiségű képviselőjét.

Négy cserépi élet Deutsch Imre, Deutsch Elza, Deutsch László és Deutsch Miklós.

Ez egy irtó hosszú poszt lesz. Érdemes a dátumot is megjegyezni, mert még nagyon sok mindent meg fogunk tudni. Ma ennyi van.

Na de menjünk vissza Deutsch Sámuelhez, Ároktőre a a 19. századba. Sőt Deutsch Fábiánhoz Cserépfaluba. Na de még visszább Tiszadadára.

Ott született ugyanis 1806-ben Deutsch Leopold, a dédapa, talán az első zsidók között lehetett akik Cserépfaluba érkeztek az 1820-as években. Leopold 1871-ben halt meg Cserépfaluban. Felesége Braun Betti gyöngyösi volt Tiszaörsön halt meg 1893-ban. Leopoldéknak hat gyermekük született, az első még Vattán, a többi Cserépben Fábián volt a harmadik gyermek, Cserépfalvi nagyapja.

Deutsch Fábián 1838 körül született Cserépfaluban 3 felesége is volt, Schweiger Regina, Deutsch Betti és Gross Sára. Hat gyermeke született Ferdinánd, Irma, Adolf, Aladár, József és Sámuel a cserépfalvik apja.

Aladár, Adolf és Sámuel Ároktőn születtek. Édesanyjuk Starck Betti azaz Deutsch Betti, az édesapjuk középső felesége.

Aladárról egy 1947-es kép a Geni-com-ról:

Deutsch Aladár prágai főrabbi volt, róla majd készítünk egy részletesebb posztot.

Deutsch Sámuel 1869-ben született, Selinger Cecília pedig Abaújszántón. Mégis valahogyan Cserépfaluba visszahozta őket a sors, itt születtek a cserépfalvi testvérek.

Jöjjön a Selinger vonal. Cecília édesanyja Róth Rozália kassai születésű, édesapja Selinger Martin pedig bózsvai. Neki is három felesége volt. Cecília nagyapja Selinger Mózes szintén felvidék, mégpedig Trebisov, nagymamája pedig borsodi.

Ezek az adatok Déri Balázs családfakutatásából valók

MIért jöttek Cserépbe? Nyilván azért, mert itt volt munka. Deutsch Sámuel szénégető és kereskedő volt, de a cserépbe elsőként érkező Leopold is talán kereskedéssel foglalkozott. Ismert a cserépi monográfiából, hogy Jókor gyüttnek csúfoltak egy zsidót, mert akkoriban nem volt bolt, és aztán lett.

Akkor összefoglalom. Cserépfalvi Imre dédapja Leopold 1820 körül érkezett Cserépbe. Már itt született 1838-ban Fábián nevű nagyapja. A nagypapa ellköltözött Ároktőre, ahol megszületett fia Sámuel, Cserépfalvi imre apja, aki pedig visszaköltözött Cserépbe.

Miért vette fel Deutsch Imre a Cserépfalvi nevet? Azt is tudjuk, hogy mindössze két osztályt járt Cserépfalvi Imre a cserépi iskolába. Az édesanyja Cecília nem volt megelégedve az oktatás színvonalával, ezért Abaújszántóra vitte a gyermekeket. Innen továbbmentek Egerbe és végül itt végezték el az iskolákat. Imre csak nyolc évet töltött Cserépben mégis ragaszkodott a kis faluhoz.

Nézzük csak a már egyszer megosztott videót:

Itt beszél az Ő kis falucskájáról Cserépfaluról.

A dédapjától kezdve a nagyapja és az apa is cserépi volt, talán ez lehet az oka. Többgenerációs cserépiek, ezért is ragaszkodott annyira szeretett falujához. Egy időben arról is szó volt hogy újratemetik Cserépben, de aztán ez nem történt meg.

Itt az anyakönyvi bejegyzés a névváltoztatásról. Először Cserépfalvai 1918 februárjában, majd Cserépfalvi 1918 szeptemberében.

Na menjünk tovább.

Nézzük a négy testvért születési sorrendben. Mindannyian Cserépfaluban születtek.

  • Deutsch Elza 1898.02.28
  • Deutsch Imre 1900.07.28.
  • Deutsch László Ferenc 1903
  • Deutsch Miklós 1905

Tehát az édesanya 1908-ban négy kis lurkóval hagyta el Cserépfalut, Miklós csak három éves volt. És itt a cserépi történetük véget is ért. Imérvel már sokat foglalkoztunk, a három testvérről jelenleg ezt tudjuk.

Deutsch Elza

Elza 1898. február 28-án született 1917-ben érettségizett, majd orvosi diplomát szerzett és Egerben kezdett el dolgozni.

Állami gimnázium értesítő Eger 1917 – Hungaricana

Majd deportálták, túlélte a lichtenuai tábort, ahol Groszmann Erzsivel, Groszmannn Miklós 1911-ben született lányával volt együtt. Elza a táborban is egészségügyi szolgálatot látott el.

Az USHMM adatbázisában találtam egy 1903-as születésű bejegyzést, ami nyilván hibás.

Dr. Cserepfalvi Elza – United States Holocaust Memorial Musem

Egy 1949-es jegyzőkönyvben is megtaláltuk Cserépfalvi Elzát. Bal oldalon középtájon. Az irat arról tanúskodik, hogy Elza praktizálhat.

Budapest főváros törvényhatósági bizottsága 1949-es jegyzőkönyv – Hungaricana

Tehát Elza miután a táborból megmenekült Budapestre költözött és itthon folytatta praxisát.

  • Deutsch László Ferenc

Deutsch László 1903-ban született, 1923-ban érettségizett Egerben. Egy 1939-es dokumentumot fotóztam ki, ezen látszódik a három fiútestvér. Elza még Deutschként érettségizett (1917), a fiúk már Cserépfalviként.

Dobó István Gimnázium évkönyve az 1939-40-es iskolai évről. 1940. – Hungaricana

Mutatom a gimnázium épületét is:

Dobó István Gimnázium 1940. – Hungaricana

Majd László mérnöki diplomát szerzett. Franciaautó képviselete volt Pesten. A Graham-Paige és Peugeot kocsikat árulta a Zápolya utca 26-ban a harmincas évek végén.

Itt egy érdekes cikk 1930-ból. A Budapesti Hírlapban azt olvashatjuk, hogy Cserépfalvi László karosszéria-szépségversenyen vett részt egy Douglas típusú motorral.

Budapesti Hírlap, 1930.06.08 – Hungaricana

Amikor újabb zsidótörvény jött a háború kitörése előtt, Cserépfalvi László kivándorolt. Újra megváltoztatta a nevet Falveyra es milliomos lett az európai autóimport képviselete által.

A Falvey Motors profilja mostanára kissé megváltozott. Eredetileg nem képviselt amerikai autókat. De továbbra is működik a cserépfalui Falveys.

Falveys.com

  • Cserépfalvi Miklós

Miklós a legfiatalabb, 1905-ben született és 1925-ben érettségizett Egerben.  Először orvosi diplomát szerzett, majd fogorvosit. Tehetséges vívó volt, volt több balhéja is, Cserépfalvi Katalin úgy tudja, hogy egy antiszemita megjegyzést torolt meg annak idején Miklós.

Az egyetemi diákság körében egyre erősödött az antiszemitizmus.  A debreceni egyetem zsidó diákjai például éppen az erősödő zsidóellenességre válaszul létrehozták Makabea név alatt egyesületüket. Tevékenységük kétirányú volt. Egyrészt kulturális tevékenységet folytattak, másrészt, tagjaik rendszeresen kardpárbajra hívták ki az őket sértegető antiszemita egyetemi hallgatókat. A városban nagy megdöbbenést váltott ki, mikor az egyesület legügyesebb vívója, Cserépfalvi Miklós párbajban végigvágta Rugonfalvi Kiss István rektor orvostanhallgató fiának arcát.

Olvass tovább: http://korok.webnode.hu/products/a-magyarorszagi-zsidosag-helyzete-a-ket-vilaghaboru-kozott/

Egy másik hivatkozás szerint kereste is az antiszemitákat és azok zsidózásait jól meg is büntette:

Minden zsidózó hallgatót provokált és kardjával gyors mozdulattal végighasította a sértegető arcát, maradandó jeléül a zsidó visszavágásnak.

Olvass tovább: https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/90265/ertekezes.pdf?sequence=5

Miklós a 30-eas években odatette magát a debreceni kulturális életbe is.

Egyre nagyobb számban tértek haza Európa különböző egyetemeiről azok a hallgatók, akik honosítani akarták diplomájukat. A Bécsből érkezettek „Makabea” név alatt tömörülve folytatták a zsidó ifjúsági diákhagyományokat. Tevékenységük, melynek központja a Piac utcai diák menza helyisége volt, előadások és színvonalas, a modern zsidó irodalom, képzőművészet eredményeinek terjesztésére irányult. Vezetője Cserépfalvi Miklós, a bécsi Kadima elveinek megfelelően folytatta a szervezést.

Olvass tovább: http://dzsh.hu/content/hu/debreceni_zsidosag_tortenete__2_oldal

Miklóst felkapott divatos doktornak mondja Cserépfalvi Imre lánya, Katalin. Cserépfalvi Miklós foglalkozott itthon először fogátültetéssel. Túlélte a holokausztot, 1956-ban emigrált, Washingtonban telepedett le, ahol rendkívül sikeres praxisa volt.

A szegedi ekönyvtárban találtam róla egy 1963-as cikket:

Dr. Cserépfalvi Miklós magyar orvos nagy sikere. – Ekönyvtár Szeged

Miklósnak szoros zsidó kapcsolatai voltak. Baráti köre gazdag zsidókból állt, ebből a szempontból teljesen más volt a környezete mint Cserépfalvi Imréé.

A poszt elkészültéhez nagyon köszönöm Cserépfalvi-Galligan Katalin segítségét.

Hát így történt meg az élet ezzel a klassz cserépi családdal. És még mennyi mindent nem tudunk. Amit majd jól kiderítünk és megírunk 🙂

A végére még, de nem utolsósorban jöjjön pár gondolat Imre bácsi lányától.

Papa sohase tagadta, de nem is kultiválta a zsidó kapcsolatokat. Az újraszületett Cserépfalvi kiadó vonala igen megtévesztő. Amikor beindult, Papa azért fogadta örömmel es lelkesedéssel, mert azt hitte, hogy egy jó darabig csak régi kiadványainak reprintje fog megjelenni. Csalódottan halt meg, mert ez más vagányra került… Ezen sokat szomorkodtak.
Párizsban Gábor Pál grafikus, végen azzal vigasztalta, hogy tulajdonképpen Cserépfalvi nem lehet Cserépfalvi Cserépfalvi nélkül…

A mezőkövesdi zsidók tragédiája számokban

Újra a Facebook a forrás. Roth László osztott meg egy könyvrészletet. Azt írja, hogy Steiner György, 1993, “Mezőkövesd és Környéke” c. könyvében olvasható ez az infografika:

„L’zécher olám likdosé k’hilát Mezőkövesd v’hágalil / neerách á j’Avni, Jákov. Részlet”

Az Országos Széchényi Könyvtárban L’zécher olám likdosé k’hilát Mezőkövesd v’hágalil / neerách á j’Avni, Jákov címmel megvan a könyv.

Megnézzük.

Köszönöm szépen.

Mezőkövesdre jön az emlékvonat

Az Utazó vagonkiállítás 2016. évi első vidéki állomása Mezőkövesd, ahol 2016. március 7-11. között lesz látogatható a mozgó tárlat.

Az Élet Menete Alapítvány szervezi a kiállítást.

A kiállítás meghívója:

Ezt írják:

Alapítványunk évek óta működtet egy az iskolák, tanárok körében is roppant népszerű mozgó vagonkiállítást. Egy korabeli marhavagont rendeztünk be kiállítási térnek, s mutatjuk be benne hazánk egyik nagy történelmi traumájának, az 1944-es holokausztnak a folyamatát. Az adott helyszíneken pedig a régióra vonatkozó legfontosabb tényeket és a történelemórákon ritkán hallott érdekességeket is felsorakoztatunk. E vagonkiállítás számos díjat nyert az elmúlt években, díjazták az ötletet, a kivitelezést és a kiállítást kísérő, könnyen hozzáférhető és népszerű oktatási programot. A kiállítás képeket, hanganyagot, korabeli tárgyakat valamint személyes előadást tartalmaz; Schwarcz Sándor debreceni származású holokauszt-túlélő emlékei alapján. Az utazó vagonkiállítás 2004. óta több mint 70 városban járt, több mint 100000 diák vett részt a programon. Néhány éve bizonyos fogyatékkal élők számára is elérhetővé tettük a vagont. 2016. március 7-11 között a mezőkövesdi pályaudvaron tekinthető meg a tárlat. A megnyitóra március 7-én 11:00-kor kerül sor. További info, bejelentkezés Gábor Veronikánál: +36 30 732 3145, roni@eletmenete.hu

További helyszínek 2016-ban:

2016. április 5-8: Tiszafüred
2016. április 11-16: Nyíregyháza
2016. április 19-22: Nagykálló
május-június: Budapest
2016. szeptember 12-16: Nyírbátor
2016. szeptember 19-23: Mátészalka
2016. szeptember 26-30: Fehérgyarmat

Magyar hadviselt zsidók aranyalbuma

Menjünk vissza pár évvel, majdnem pontosan száz évvel ezelőtti időkbe. Milyen könyv lehet, mely a poszt címét adja? Egy kolléga kért segítséget soproni kutatási területről, ha már megnéztem a kötetet, akkor még jobban megnéztem.

Az aranyalbum díszes oldalai az első világháború magyar zsidó hőseit örökítették meg. Azokat az embereket, akik a magyar egyenjogúsítás nyomán büszkén vették magukra a Hon védelmének egyenruháját, s „igaz magyar zsidó szívvel” mentek a harctérre megvédeni a hazát.

Mi lett később a háború zsidó hőseivel? Például Schwarcz Bernát hatszorosan kitüntetett tűzmestert behívták munkaszolgálatba, s 1944. december 27-én a saját kezével ásott sírba lőtték a magyar hadsereg keretlegényei.

Olvass tovább: http://www.mzsk.hu:81/?p=921

1940-ben adták ki először a könyvet.

Magyar hadviselt zsidók aranyalbuma. Borító – Országos Széchényi Könyvtár

A harmincas évek végén páran azt gondolták, hogy ha felsorolják egy albumba az első világháborúban katonáskodott zsidókat, az majd enyhíti vagy tompítja a gyűlöletet, az egyre fokozódó antiszemitizmust és az összes többi negatív felhangot, mellyel a zsidókat illették. És ami a holokauszthoz vezetett. 1940-ben már túl vagyunk a sokadik zsidótörvényen. 1940-ben megjelent az első kiadás, majd 41-ben 42-ben és még 43-ban is jöttek a bővített kiadások.

A zsidó magyar hadviseltek nevének összegyűjtése már 1921-ben megkezdődött, s  gyűjtemény akkori célja: „Hogy tudjuk, kik azok, akiknek a nevét meg kell örökíteni, márványtáblára vésni, aranykönyvbe írni”. Az album különböző vezető politikusok nyilatkozataival kezdődik a zsidó katonákról, melyek közül itt Károly király trónörökös szavait idézzük: „A zsidó lakosság igen hazafias. – Mi ezt neki sohasem fogjuk elfelejteni”

Olvass tovább: http://www.mzsk.hu:81/?p=921

Így néz ki ez a részlet a könyvben:

Magyar hadviselt zsidók aranyalbuma – Országos Széchényi Könyvtár

Persze, hogy megnéztük mi volt kutatásunk területén.

106 nevet találtunk a Mezőkövesd körzetének zsidó hadviseltjeit tartalmazó listán. 10 hősi halott köztük. Kifotóztam.

Sok ismerős nevet találtunk, ott van Groszmann Miklós is, de a cserépi Miklós ekkor még tizenéves volt. A kövesdi Miklós 1893-ban született és az első világháborús katonáskodás után 30 évvel megölték. A holokauszt áldozata.

A kötet életrajzi részeket is tartalmaz, benne nyolc mezőkövesdi kitüntetettel. A kitüntetések típusai: O2, Ob., Károly cs-k. seb. érem, M. H. e.é., Sign. L.

  • Berényi József terménykereskedő. 1916-ban vonult be a 13. h. gy.-e.-hez, 1918 decemberében szerelt le. Orosz és román harctéren volt, medencecsontlövést kapott. Rangja: e.e hadnagy.
  • Braun Andor cégvezető. 1916-ban kezdte a szolgálatot és 1920-ban szerelt le. 34. gyalogezred. Orosz, olasz és cseh harctéren harcolt. Két lába gránáttól megsérült, tüdőlövéssel került cseh fogságba. 50%-os hadirokkant lett. Rangja: e.e. főhadnagy.
  • Dégen Zsigmond cukrász. 1914 és 1918 között volt katona, 10. h., gy., ezred. Román és olasz harctéren harcolt, olasz fogságba esett. Őrvezető volt.
  • Friedmann Miklós 1915-től 1919-ig harcolt a 39. sz. gyalogezredben. Olasz harctéren lőtték meg. Őrvezető volt.
  • Glück Imre vendéglős. 1914-ben vonult be a 65. sz. gyalogezredbe és 1918-ig harcolt, az orosz harctéren gáránátlégnyomást kapott. Szakaszvezető
  • Jordán Géza molnár. 1915-1918.10. h., gy., ezred. Albán és román harctéren harcolt 33%-os rokkant lett. Őrvezető volt.
  • Dr. Kiss Samu ügyvéd. 1914-1918.12. h., gy., ezred.  Pályaudvarparancsnok volt, e.e főhadnagy.
  • Schwartz István terménykereskedő. 1916-ban vonult be a 27. tábori tarackezredhez, 1918 végén szerelt le, az olasz harctéren szolgált. E.e. zászlós volt.

Magyar hadviselt zsidók aranyalbuma – Országos Széchényi Könyvtár

Berényi Józsefet (1894) Auschwitzban ölték meg 1944-ben, Braun Andor (1898), Dégen Zsigmond (1894), Friedmann Miklós (1896) Kiss Samu (1877) szintén rajta van a holokauszt áldozatainak listáján, Schwartz István (1897) a miskolci gettóban hunyt el.

Nemrég újra kiadták reprintben az albumot:

Hogy ne felejtsünk soha.