Megvolt az első döbbenet.
Marha egyszerű írkálni olyanokat, hogy deportálás, megölték, holokauszt, gettó, náci. De amikor már a történetet kezdem felfogni, onnantól nehéz írni.
Tegnap csapott belém először ez az egész sztori.
És akkor írom is tovább.
A 88 éves cserépi Klára néni Groszmann Lili barátnője volt. 17-18 évesek lehettek 1944-ben. Klára néni látta ahogy Lilli családja két – a falutól kapott – lovaskocsival távozik Mezőkövesdre, a gettóba. Sokan kint álltak az utcán és döbbenten nézték, hogy mi történik ’44 májusának végén. Szerették a családot. Groszmann Lilinek rossz volt a lába ezért járássegítőt használt. Klára néni azt is elmondta, hogy miután Groszmannékat elvitték, üresen állt a ház, nem költözött oda senki, nem költöztettek oda senkit.
Új infó az is, hogy Groszmann György visszajött a háborúból. Egyedüliként a családból. Túlélte. Később eladta a házat és külföldre ment. Így tudja Klára néni. Lesz vele interjú is. Majd.
Nehéz.