Zsidó temető Nemesvámos

Székelyudvarhelyről kb. 13 órás buszút után megérkezhetünk Nemesvámosra, ami mindössze pár benzinkútnyi távolság. Na jó, nem egyből itt folytattam a nyaralást, de a Balaton-felvidéken választottam ki a következő temetőt.

Nemesvámos Veszprémtől pár kilométerre délebbre helyezkedik el, régebbi neve csak simán Vámos, a többségében nemesi származású lakosság miatt történt a névadás: Nemes meg Vámos: Nemesvámos.

18. században települt be hat-hét zsidó család, volt zsinagóga, és persze temető is. A Weiszekre még emlékeznek a helyiek, egy dolgozatban két releváns vámosi helyet is említenek:

Zsidó imaház : Vég András háza É. 75–80 évvel ezelőtt a helybeli zsidóság imaháza volt. Végh András egyik őse vásárolta meg.

Kultur : Kulturotthon : Vejszék háza É. Weisz zsidó kereskedő tulajdona volt. A család pusztulása után bolt, kocsma, iskola, orvosi rendelő lett. Ma kultúrház.

Nemesvámos történetéről letölthető a netről egy monográfia, benne olvashatunk a 44-es események előzményéről is:

A Nemesvámoson birtokos Kertész (Khón) Ferenc budapesti lakostól a magyar állam javára elkobozták a 428. sz. telekkönyvi betétben A-l-7. sor: 1454. és 2876. helyrajzi szám alatt szereplő két katasztrális hold 612 □-öles birtokot. A Nemesvámoson élő Weisz Vilmos tulajdonában lévő üzletet és vendéglőt kezdetben működésében zavarták: üzemeltetését egyre jobban szigorították, majd előbb a vendéglőt, utána pedig a vegyeskereskedést bezárták

…..

A megpróbáltatások 1944. április 9-től felgyorsultak: ekkor rendelték el, hogy a zsidó vallású magyar állampolgárok a nyilvánosság előtt kötelesek felsőruhájukon, feltűnő helyen 10×10 cm-es nagyságú, sárga textilanyagból készített hatágú, ún. Dávid-csillagot viselni. Másfél hónappal később -újabb és újabb megalázó intézkedés után – 1944. június 1-jén elrendelték a zsidó vallású polgári lakosság ún. „gettókba” zárását. A nemesvámosi zsidó vallású személyeket ezen a napon a veszprémi gettóba, a későbbi Bajcsy-Zsilinszky u. 9. és 11. sz. házaiba, illetve a közeli zsinagóga épületébe zárták.

A temetőt nagyon könnyű megtalálni a gyüri dombon, a Petőfi utca végiben kell egy jobbost fordulni, és egy elhanyagolt erdőcsík a zsidó temető. A temető mellett lévő nagyfeszültségű vezeték miatt rendesen ki van takarítva a vezeték alja, de a temető egy gondozatlan erdőcske.

Az út melletti kis résen, csalánok és bozót között lehet bemenni a temetőbe, itt egy leborított sírkő mutatja meg a temetőt. Bizonyíték. Tovább csak machetével lehetett volna menni, ezért csak egy képet tudok mutatni, a lenti videó is szinte egy helyből készült.

Nemesvámos

A Mazsihisz adatbázisa szerint 10 sírkő van a temetőben, hat szóval jellemzik:

Elhanyagolt, használaton kívüli, romos. nem működő

Egy 2012-es cikkben még nem volt ledöntve a sírkő, gyanús, hogy a cikk mellett is csak ezt a követ mutatják. Nem láttam én sem többet, bármennyire is koncentráltam rá az erdő belsejére.

A tárgyiasult emlékek közül csak a temető maradt ránk a gyüri domboldalon. Mustos István alpolgármester kezdeményezésére idősebb Mustos István önkéntes munkával kitisztította a gazzal, cserjével benőtt területet. Bár az elhurcolt, vagy földbe süllyedt köveket már nem lehet pótolni, az ott nyugvók helye gondozottabbá vált.

Gyanítom, hogy az elmúlt 5 évben nem történt ott semmi. Esetleg annyi, hogy valaki ledöntötte a követ. Vagy a természet intézte el.

Felhívtam a polgármesteri hivatalt, nem nagyon tudtak segíteni temetőügyben, majd írok nekik mailt. Az önkormányzaté a temető.

Itt a videó az erdőben fekvő sírkőről:

Felkészül: Tótvázsony.

Székelyudvarhely zsidó temető

Cserépfalu testvérfaluja Homoródújfalu, mely klassz falu a Székelyudvarhely melletti völgyben található, és ha már arrafelé vitt az élet, akkor temetőkeresés a win-win.

Az udvarhelyi református temető mellett van egy dokumentált elkerített temető, de van egy másik is, a katolikus temető mögött jóval, valahol a Csereháton. Az Udvarhelyi hírportálon egy régi cikkben olvastam a temetőről, bozótok mellett megbúvó kökénybokrok között emlegettek az írásban pár sírkövet. Igyekezzem én a 30 fokos melegben a Csereháton, sajnos nem sikerült megtalálni a kettes számú temetőt.

A keresés kezdetén egy korsó Ciuc sör elfogyasztása után a helyi könyvtárban érdeklődtem, ott is csak a református mellett temetőről tudtak. A másikról semmit.

Tehát akkor ez első temető.

A református temető bejáratánál, az eligazító táblánál már jelölve is van a temető. Kis séta jobbra felfelé, és egy kőkerítéssel zárt részben helyezkedik el a zsidó temető. A kerítésszerű ajtó nyitva, rajta egy rozsdás tábla. Simán be lehet menni kalapban a temetőbe. Még a hetvenes években is temettek ide. A temető közepén az elhurcoltak emlékműve márványodik, melyet a holokauszt 50 éves évfordulójára magasítottak.

Schwächter Ernő Cháim Szenvedéseink a nácizmus alatt című könyvében lehet többet megtudni az udvarhelyi zsidóságról, és letölthető egy részletes dolgozat Tibori Szabó Zoltántól. Így kezdődik:

A „székely Athénban” már az 1800-as évek első felében telepedtek le zsidók. A székely társadalom hagyományos zártsága miatt az udvarhelyi zsidóság száma a 19. század végéig viszonylag alacsony maradt. Valamivel nagyobb a száma az ide telepedetteknek 1880 után, amikor a régióban fellendült a fakitermelés és a fafeldolgozás. A két világháború között néhány tucat máramarosi zsidó család érkezett a városba, akik szintén a faiparhoz értettek.

Először volt a Status quo, majd az ortodox hitközség is megalakult, 1941-ben még több mint 300-an laktak Udvarhelyen zsidók, a pusztítás után száz alá csökkent a számuk, majd fokozatosan tovább csökkent, és megszűnt a hitközség. A történet a megszokott, zsidók boltjaira kitett táblák, atrocitások, munkaszolgálat, marosvásárhelyi gettó, majd Auschwitz a végállomás. A túlélők visszatértek, elvándorlás, és a zsidó élet megszűnése Udvarhelyen. Pár emléktábla. A szokásos. Különösen izgalmas a Trianon utáni korszak, voltak itt is igaz emberek, aztán jött Horthy a fehér lovon, hogy utána innen is vihessék a zsidókat.

Képek a temetőből:

Videók a temetőről. Azért a többes szám, mert a szoftver csinált magától egy zenés verziót, és azt is megtartottam.

2.

A Csereháton, a katolikus temetőben is érdeklődtem az öregebb néniktől a másik zsidó temetőről. Volt, aki nem tudott róla semmit, volt, aki vissza akart terelni a református temetőbe, egy köztemetőt is emlegettek, ahová jehovákat temettek “Lehet hogy, ott lesz amit keres fiam!”, aztán végül megkérdeztem, hogy kábé mekkora ez a Cserehát.

A válasz kis mosolygás volt, na ekkor adtam fel a több hektárnyi terület bejárását. Itt is készítettem pár felvételt, gyanúsan sók új lakóparkot is láttam.

Pár kép a Cserehátról, lehet, hogy valahol ott van a zsidó temető is az egyik képen.

Visszatérünk 🙂

UPDATE. 2017. augusztus 1.
A kommentben ott a megoldás, de ki is fotóztam felülről a térképet. Sőt így már az 1941-es katonai térképen is látszódik. Megnézzük majd, köszönjük a segítséget.

Itt van!

Zsidó temető Abádszalók

Hétvégén folytattuk a nyaralás közben megnézem a temető c. projektet, ezúttal Tiszaderzs és Abádszalók volt a két megálló. Közben kaptunk képeket Sajónémetiből is, és Hernádnémetiből is érkezik a következő héten friss képsorozat. Tartalom tehát lesz, és van.

Abádszalók igazából Tiszaabádot jelent, mert anno Tiszaszalókkal vonták össze, így lett Abádszalók a község neve. Ember Mária dolgozatából tájékozódok éppen Abádszalók zsidóságát illetően, azt írja, hogy a magyarországi átlaghoz képest jóval többen élték túl a holokausztot a szalókiak és az abádiak.

Tiszaabád déli részén volt egy kisebb dombon a temető, vagyis most is az. Brutális kőkerítés védi az idegen szemek elől magát a temetőt, egy helyes zárt vaskapu fogadja az érdeklődőket.

Mutatom a kataszteri térkép részletét.

Tiszaabád kataszteri térképrészlete

A Mazsihisz honlapja szerint 100 sírkő található a temetőben, több, mint negyven éve nem temettek ide senkit. Borzasztó elhanyagolt, becslésem alapján tíz éve nem járt itt fűkasza. Van néhány pontja a kerítésnek, ahonnan egy 186 centis ember belát, de pár magasabb sírkőtetőn, és a természeten kívül nincs igazán látnivaló.

Értem én, hogy hagyni kell a temetőt, és a halottakat békén, nem olyan nagy gáz, ha a természet visszaveszi a természetet, de azért ez így kicsit túlzás.

Képek és videó 2017. július 16-án.

Felkészül Tiszaderzs!

Friss képek a temetőből

Vasárnap megnéztem újra a temetőt. Megint takarítottak, sőt rózsaszínű határjelölő léceket szúrtak le a református egyház megbízásából földmérők. Ami ugye a zsidó temető határa is.

Vannak fejlemények, majd folytatjuk.

Ez most ilyen blogos galériakipróbálós poszt.

Kijelölték a református temető határát

Szanaszét a kövek a református temetőben

Egy viszonylag épen maradt kő

A henger alakú kő

A henger alakú kő

Ez az önkormányzati temetőrész

Kő a temetőben

Az ócskatemető határa