Groszmann Lili – a cserépi zsidóság története
Nem élhetünk tudatlanságban
Egybeszerkesztett és megphotosoppolt infografikát mutatok a Hungaricana adatbázisból. Mezőkövesd, Bogács, Bükkzsérc, Tard, Cserépváralja, Noszvaj, Szomolya és persze Cserépfalu vallási adatai jönnek 1880-tól 1949-ig. Így jobban átlátható, klikkre, vagy jobb gombra nagyul.
Magyarország településeinek vallási adatai 1880–1949 a KSH könyvtárból származó mű címe. Csak egy sima táblázat, az 1941-es és az 1949-es adatokat tessenek jól megszámolni.
Bújom a népszámlásási iratokat, 1880-ben pl. 52 izraelita vallású élt Cserépben, de ezt már mondtam.
Most az 1949-es népszámlálásról mutatok egy adatsort. Az izraelita vallásúak oszlop: jobbról az ötödik.
Bogácsot is kifényképeztem, oda is visszatértek valakik és még 49-ben is ott éltek. Cserépből ekkor már Miklós elköltözött, ahogy mondják is a szemtanúk. Zsérc kihúzva, Váralja kihúzva.
Még két adat: 1941-ben 2204-en, 1949-ben 2051-en éltek Cserépben.
Bogácson a nulla egész egy tized százalék az két főt jelent, mert 1949-ben 2206-an éltek ott.
A zsidó népesseg száma településenként 1840–1941 (1993) című KSH kiadványból jön most egy összevágott infografika: 1880-ban a mezőkövesdi járási zsidóság majdnem tíz százaléka Cserépfaluban élt.
Aztán nagyot csökkent a létszámuk a többi településhez viszonyítva is.
