Borsodi elfeledett temetők képriport

Már, ahogy többször is megírtuk, nem állunk meg a cserépi zsidó temető újranyitásánál. Hasonló érzés kerülget mostanában, mint amikor 2014 tavaszán megláttam a holokauszt áldozatainak cserépi listáját. Döbbenet. Azóta kutatunk, egyre magasabbra és mélyebbre jutunk, és most megint döbbenet van. Kiderült, hogy Borsodban rengeteg temetőt elfeledtünk az elmúlt majdnem nyolcvan évben.

Hétvégén Egerlővön, Bükkzsércen, Cserépváralján és Bogácson néztem meg azokat a helyeket, ahol a 19. századi térképünk zsidó temetőt mutat.

Ez egy ilyen fotós poszt lesz. És mozgókép.

Egerlövő.

Speciális a helyszín, mert két temető is volt Egerlövőn. Az egyikben vannak sírkövek, a másik pedig most a keresztény temető parkolója. Itt az történhetett, hogy az 1871-es szakadás után a neológok máshová temetkeztek. Egészen 1944-ig. Aztán lett a temetőből kavicsos parkoló.

Így néz ki messziről:

Egerlövő, egykori zsidó temető, most parkoló

A másik oldalról:

Egerlövő, egykori zsidó temető, most parkoló

A parkoló falu felőli végében van egy művirágokkal elcsúnyított emlékkő, mely a holokauszt áldozataira utal. Az egykori temető helyén.

A parkoló mellett van egy kőrakás, érdemes lenne végignézni, hátha található a rakásban héber feliratos kő.


Cserépváralja

A zsidó temető a mostani temető bejárata és a ravatalozó között volt régen. Talán a ravatalozóba is belenyúlt a temető területe. Nem találtam követ, bár úgy hallottuk valakitől, aki az ismerősének az ismerősétől hallotta, hogy volt itt valaha héber feliratos sírkő.

A ravatalozó alatt/mellett balra volt egykor egy temető:

Cserépváralja, az egykori zsidó temető környéke

A temető bejáratánál, kívülről kellett volna még egy képet készíteni. Majd legközelebb. Addig is itt van egy sorozat az egykori zsidó temető környékéről.


Videón mutatom a bejárat és a ravatalozó közötti területet. Ide temették Deutsch Józsefet 1879. február 28-án. Itt ma már semmi sem emlékeztet az egykori zsidó temetőre.

Bükkzsérc

A régi térképet rátettük a Google Mapsre, melyből az derült ki, hogy a református temető jobb szélén, nagyjából középtájon volt a zsidó temetkezési hely. Egy 11×32 méteres téglalap alakú terület. Most egy üres csík van nagyjából ezen a részen. Sőt, kicsit lentebb még egy majdnem üres csík a sírok között. Majdnem.

Az üres részek mindkét oldalára temettek a múlt század hatvanas éveitől, sőt az üres részekbe is. Nagyon valószínű, hogy a zsidó temető területébe temetkeztek a hatvanas évektől.

Bükkzsérc, az egykori zsidó temető a mai református temetőben

Az eddig feldolgozott adatok alapján 1865. december 20-án temették a zsérci temetőbe Weisz Sámuelt. Egyébként a legkorábban született zsérci zsidó, az 1803-ban született Róth Ábrahám volt, aki Sályon halt meg 1858-ban.

A bükkzsérci temetőről is készült videófelvétel:

Cserépfaluban az egykori temetőtől távolabb találtunk héber feliratos köveket, ezért Bükkzsércen is mentem egy kört. Nem találtam követ, pedig a zsérci lelkész szerint vannak. Majd megmutatja legközelebb.

Vannak hatágú csillagos kövek is, melyek mind református kövek. Klassz, hogy ezek is fennmaradtak, párat lefotóztam. Ha már.


Bogács

A bogácsi temető nincs teljesen elfeledve. Az elhagyott zsidó temetők oldalán azt olvashatjuk, hogy a bogácsi sírkövek el lettek mozdítva, nincs gondozva a temető, és nincs elkerítve sem. Csak az az egy kő van most is, ami az izraelitatemeto.hu-n is láthatunk. Klein Bertalan köve árválkodik az egykori temető sarkában.

A poszt nem mutatta be teljeskörűen a temetőket, lesznek igen részletes dokumentációval alátámasztott újabb posztok községenként. Mint, ahogy Cserépfaluban. Lesznek temetői adatbázisok is.

Hogy ne éljünk tudatlanságban.

Szeretnénk újra hangsúlyozni, hogy a zsidó temető örökké zsidó temető. Nem egy lehetőség a temetők visszaállítása, hanem vissza kell állítani, és kész.

Nincs több szó erre.

”A zsidó temetőket ‘‘Élők Házának’‘nevezik, mivel halottaikra, mint élőkre tekintenek. Sírkőállítási szokásuknak szintén ősi hagyománya van. A sírra emlékkavicsokat helyeznek, melynek története az ókorba nyúlik vissza. A temetők gondozását szintén szabályok írják elő. Növényzetük nem vágható, köveik nem használhatók fel semminemű célra, tehát megbolygathatatlanok.
Forrás: Fodor Nóra szakdolgozata

Itt vagy még olvasó?

István kapott egy levelet a napokban:

Levél Istvánnak 2017 februárja

Lementettük, hogy megmaradjon.

Kiegészítés:
A zsérci temetőben 1852-1894 között 5 temetés volt, 1895-1905 között 3 temetés. Ha azt is vizsgáljuk, hogy 1803-ban már élt zsidó család zsércen, és 1944-ben is volt még zsidó zsércen, akkor az összes temetés száma 15-25 között lehetett. A szokásoknak megfelelően a temető egyik oldala női, másik oldala férfi parcella volt, a temető végében pedig a gyermek parcella, a kerítés mellett pedig az esetleges kohen sír(ok). A kérdés, hol volt a zsidó temető bejárata. Esélyes, hogy a kerítés, és nem a keresztény temető felől. Persze, fenntartjuk a tévedés lehetőségét, de a kataszteri térképek vetített gps adatai alapján nagy az esély arra, hogy rátemettek a zsidó temetőre, és/vagy esetleg sírokra is. (István)

Egerlövő zsidó temető

Egerlövő klassz kis község az Alföld és a Bükkalja találkozásánál, bár lehet, hogy kicsit fentebb kezdődik a Bükk hegységnek az alja. A törökök elpusztították a helyet, sokáig lakatlan volt, majd újra benépesült. Az itt élő zsidók a mezőkövesdi anyakönyvi kerülethez tartoztak. 11 km-re van Mezőkövesdtől.

A Yad Vashem adatbázisa négy egerlövői áldozatot mutat. Első, gyors kutatói keresésre nem sok mindent találtam az itteni közösségről. Szinte semmit.

A népszámlálási adatokból másoltam ki egy táblázatot. Mikor és hányan éltek Egerlövőn.

A zsidó népesseg száma településenként 1840–1941 – Hungaricana

Vasárnap, útban Cserépfaluba megálltam Egerlövőn. A temető elején egy emlékkő emlékezteti az erre járókat a zsidóságra.

Emlékkő Egerlövő

De nem itt van a zsidó temető.

A falu keleti végében kellett a szántások között kicsit autózni és egy kis dombon megtaláltam a temetőt.

A cserépi temetős posztunkban Szabó Tünde Judit említette, hogy Egerlövőn is használtak építkezésekre zsidó sírköveket. Meglepően sok, több mint tíz kő is megmaradt. Pedig Egerlövőn jóval kevesebben éltek mint Cserépben, ahol csak kettő kő maradt meg. Amiről tudunk persze.

Készítettem egy videót, alatta pedig 17 képet mutatok az egerlövői temetőről. Jön már a természet, a vizes fűben fotóztam.

17 felvétel:.

További temetős posztjaink:

Cserépfalu
Mezőkövesd
Taliándörögd
Tiszaigar