A neves könyvkiadó, Cserépfalvi Imre testvérének, Miklósnak történetét már megírtuk, de most találtuk meg az Ujság 1932 novemberi számát, melyben az akkori debreceni kardozós esetet részletesen megírta: Az Ujság.
Annyit tudtunk eddig, hogy Cserépfalvi a rektor fiának odavert egyet a kardjával párbajban egy antiszemita megjegyzésért cserébe.
Az Ujság 1932. november 27-i számából kiderült a vágás oka.
Zsidóterror!!!
Az Ujság 1932. november 27.
Három esetről írnak a cikkben.
Volt olyan zsidó hallgató, aki nem volt hajlnadó beülni az utolsó padra, ahová csak zsidók ülhettek. Skandallum!
Egy másik eset arról szól, hogy képes volt egy zsidó, nemzsidó lánnyal sétálni! Őrület!
Jó hosszú a cikk, olvashatunk még a nyolcnapos zavargás után helyreálló rendről, még Szily Kámlán kultuszminisztériumi államtitkár is Debrecenbe érkezett, hogy megvizsgálja az esetet.
Na de a releváns rész, a cikk középső része szól a Cserépfaluban született Cserépfalvi “Deutsch” Miklós kardpárbajáról.
Az eset hónapok előtt történt. Egy villamoskocsin helyet foglalt Cserépfalvi Miklós orvosszigorló, aki a hóna alatt egy aktatáskát szorongatott. Ezt a táskát tulajdonosa párisi utján vásárolta. A táskát akkoriban nemesi címer és ötágú aranyozott fémből készült korona díszítette. A zsidó diák a koronát és a címert levétette ugyan a táskájáról, de annak a bőrben maradt nyomait nem tudta eltüntetni.
A villamoskocsiban egy nagyobb társasággal utazott ifj. Rugonfalvi Kiss István is, aki a táskát szorongató zsidó hallgatót megpillantva, igen hangosan megjegyzéseket tett, s többek között a következőket mondotta:
– Határtalan merészség, hogy mi, akik joggal viselhetnénk nemesi címert és ötágú koronát, ezt a jogunkat nem fitogtatjuk, ez a zsidó pedig még az aktatáskájára is ötágú koronát nyomat.
Perceken keresztül tartott ez az előadás anélkül, hogy az aposztrofált diák egyetlen szót szólt volna. Amikor azután ifj. Rugonfalvi Kiss István leszállt a villamosról Cserépfalvi követte, átadta a névjegyét és elkérte a rektor fiáét. Az ügy lovagias útra terelődött, a megbízottak kardpárbajban állapodtak meg, s ebben Cserépfalvi Miklós olyan vágást mért Rugonfalvi Kiss István arcára, hogy azóta is látszik a hatcentiméteres vágásnak a helye, állítólag annak nyomán a rektor fia még ma is beszédhibában szenved.
1918-ban Deutsch Imre felvette a Cserépfalvi nevet, mely aktust mindhárom testvére követte. Elza fogorvos lett a háború előtt, megjárta a koncentrációs tábort, majd Budapesten praktizált, László mérnöknek tanult, francia autókat árult Pesten, amikor jöttek szép sorban a zsidótörvények, ekkor úgy döntött, hogy ennyi elég volt. Nevét Falveyra változtatta és Amerikában csinált nagy autós üzeletet. Miklós, a harmadik testvér is fogorvos lett, elsőként foglalkozott fogátültetéssel majd 1956-ban disszidált Washingtonba. Cserépfalvi Imrét pedig ugye jól ismerjük, mint a magyar könyvkiadás egyik haladó szellemiségű képviselőjét.
Négy cserépi élet Deutsch Imre, Deutsch Elza, Deutsch László és Deutsch Miklós.
Ez egy irtó hosszú poszt lesz. Érdemes a dátumot is megjegyezni, mert még nagyon sok mindent meg fogunk tudni. Ma ennyi van.
Na de menjünk vissza Deutsch Sámuelhez, Ároktőre a a 19. századba. Sőt Deutsch Fábiánhoz Cserépfaluba. Na de még visszább Tiszadadára.
Ott született ugyanis 1806-ben Deutsch Leopold, a dédapa, talán az első zsidók között lehetett akik Cserépfaluba érkeztek az 1820-as években. Leopold 1871-ben halt meg Cserépfaluban. Felesége Braun Betti gyöngyösi volt Tiszaörsön halt meg 1893-ban. Leopoldéknak hat gyermekük született, az első még Vattán, a többi Cserépben Fábián volt a harmadik gyermek, Cserépfalvi nagyapja.
Deutsch Fábián 1838 körül született Cserépfaluban 3 felesége is volt, Schweiger Regina, Deutsch Betti és Gross Sára. Hat gyermeke született Ferdinánd, Irma, Adolf, Aladár, József és Sámuel a cserépfalvik apja.
Aladár, Adolf és Sámuel Ároktőn születtek. Édesanyjuk Starck Betti azaz Deutsch Betti, az édesapjuk középső felesége.
Deutsch Aladár prágai főrabbi volt, róla majd készítünk egy részletesebb posztot.
Deutsch Sámuel 1869-ben született, Selinger Cecília pedig Abaújszántón. Mégis valahogyan Cserépfaluba visszahozta őket a sors, itt születtek a cserépfalvi testvérek.
Jöjjön a Selinger vonal. Cecília édesanyja Róth Rozália kassai születésű, édesapja Selinger Martin pedig bózsvai. Neki is három felesége volt. Cecília nagyapja Selinger Mózes szintén felvidék, mégpedig Trebisov, nagymamája pedig borsodi.
MIért jöttek Cserépbe? Nyilván azért, mert itt volt munka. Deutsch Sámuel szénégető és kereskedő volt, de a cserépbe elsőként érkező Leopold is talán kereskedéssel foglalkozott. Ismert a cserépi monográfiából, hogy Jókor gyüttnek csúfoltak egy zsidót, mert akkoriban nem volt bolt, és aztán lett.
Akkor összefoglalom. Cserépfalvi Imre dédapja Leopold 1820 körül érkezett Cserépbe. Már itt született 1838-ban Fábián nevű nagyapja. A nagypapa ellköltözött Ároktőre, ahol megszületett fia Sámuel, Cserépfalvi imre apja, aki pedig visszaköltözött Cserépbe.
Miért vette fel Deutsch Imre a Cserépfalvi nevet? Azt is tudjuk, hogy mindössze két osztályt járt Cserépfalvi Imre a cserépi iskolába. Az édesanyja Cecília nem volt megelégedve az oktatás színvonalával, ezért Abaújszántóra vitte a gyermekeket. Innen továbbmentek Egerbe és végül itt végezték el az iskolákat. Imre csak nyolc évet töltött Cserépben mégis ragaszkodott a kis faluhoz.
Nézzük csak a már egyszer megosztott videót:
Itt beszél az Ő kis falucskájáról Cserépfaluról.
A dédapjától kezdve a nagyapja és az apa is cserépi volt, talán ez lehet az oka. Többgenerációs cserépiek, ezért is ragaszkodott annyira szeretett falujához. Egy időben arról is szó volt hogy újratemetik Cserépben, de aztán ez nem történt meg.
Itt az anyakönyvi bejegyzés a névváltoztatásról. Először Cserépfalvai 1918 februárjában, majd Cserépfalvi 1918 szeptemberében.
Na menjünk tovább.
Nézzük a négy testvért születési sorrendben. Mindannyian Cserépfaluban születtek.
Deutsch Elza 1898.02.28
Deutsch Imre 1900.07.28.
Deutsch László Ferenc 1903
Deutsch Miklós 1905
Tehát az édesanya 1908-ban négy kis lurkóval hagyta el Cserépfalut, Miklós csak három éves volt. És itt a cserépi történetük véget is ért. Imérvel már sokat foglalkoztunk, a három testvérről jelenleg ezt tudjuk.
Deutsch Elza
Elza 1898. február 28-án született 1917-ben érettségizett, majd orvosi diplomát szerzett és Egerben kezdett el dolgozni.
Majd deportálták, túlélte a lichtenuai tábort, ahol Groszmann Erzsivel, Groszmannn Miklós 1911-ben született lányával volt együtt. Elza a táborban is egészségügyi szolgálatot látott el.
Az USHMM adatbázisában találtam egy 1903-as születésű bejegyzést, ami nyilván hibás.
Egy 1949-es jegyzőkönyvben is megtaláltuk Cserépfalvi Elzát. Bal oldalon középtájon. Az irat arról tanúskodik, hogy Elza praktizálhat.
Budapest főváros törvényhatósági bizottsága 1949-es jegyzőkönyv – Hungaricana
Tehát Elza miután a táborból megmenekült Budapestre költözött és itthon folytatta praxisát.
Deutsch László Ferenc
Deutsch László 1903-ban született, 1923-ban érettségizett Egerben. Egy 1939-es dokumentumot fotóztam ki, ezen látszódik a három fiútestvér. Elza még Deutschként érettségizett (1917), a fiúk már Cserépfalviként.
Dobó István Gimnázium évkönyve az 1939-40-es iskolai évről. 1940. – Hungaricana
Majd László mérnöki diplomát szerzett. Franciaautó képviselete volt Pesten. A Graham-Paige és Peugeot kocsikat árulta a Zápolya utca 26-ban a harmincas évek végén.
Itt egy érdekes cikk 1930-ból. A Budapesti Hírlapban azt olvashatjuk, hogy Cserépfalvi László karosszéria-szépségversenyen vett részt egy Douglas típusú motorral.
Amikor újabb zsidótörvény jött a háború kitörése előtt, Cserépfalvi László kivándorolt. Újra megváltoztatta a nevet Falveyra es milliomos lett az európai autóimport képviselete által.
A Falvey Motors profilja mostanára kissé megváltozott. Eredetileg nem képviselt amerikai autókat. De továbbra is működik a cserépfalui Falveys.
Miklós a legfiatalabb, 1905-ben született és 1925-ben érettségizett Egerben. Először orvosi diplomát szerzett, majd fogorvosit. Tehetséges vívó volt, volt több balhéja is, Cserépfalvi Katalin úgy tudja, hogy egy antiszemita megjegyzést torolt meg annak idején Miklós.
Az egyetemi diákság körében egyre erősödött az antiszemitizmus. A debreceni egyetem zsidó diákjai például éppen az erősödő zsidóellenességre válaszul létrehozták Makabea név alatt egyesületüket. Tevékenységük kétirányú volt. Egyrészt kulturális tevékenységet folytattak, másrészt, tagjaik rendszeresen kardpárbajra hívták ki az őket sértegető antiszemita egyetemi hallgatókat. A városban nagy megdöbbenést váltott ki, mikor az egyesület legügyesebb vívója, Cserépfalvi Miklós párbajban végigvágta Rugonfalvi Kiss István rektor orvostanhallgató fiának arcát.
Miklós a 30-eas években odatette magát a debreceni kulturális életbe is.
Egyre nagyobb számban tértek haza Európa különböző egyetemeiről azok a hallgatók, akik honosítani akarták diplomájukat. A Bécsből érkezettek „Makabea” név alatt tömörülve folytatták a zsidó ifjúsági diákhagyományokat. Tevékenységük, melynek központja a Piac utcai diák menza helyisége volt, előadások és színvonalas, a modern zsidó irodalom, képzőművészet eredményeinek terjesztésére irányult. Vezetője Cserépfalvi Miklós, a bécsi Kadima elveinek megfelelően folytatta a szervezést.
Miklóst felkapott divatos doktornak mondja Cserépfalvi Imre lánya, Katalin. Cserépfalvi Miklós foglalkozott itthon először fogátültetéssel. Túlélte a holokausztot, 1956-ban emigrált, Washingtonban telepedett le, ahol rendkívül sikeres praxisa volt.
A szegedi ekönyvtárban találtam róla egy 1963-as cikket:
Dr. Cserépfalvi Miklós magyar orvos nagy sikere. – Ekönyvtár Szeged
Miklósnak szoros zsidó kapcsolatai voltak. Baráti köre gazdag zsidókból állt, ebből a szempontból teljesen más volt a környezete mint Cserépfalvi Imréé.
A poszt elkészültéhez nagyon köszönöm Cserépfalvi-Galligan Katalin segítségét.
Hát így történt meg az élet ezzel a klassz cserépi családdal. És még mennyi mindent nem tudunk. Amit majd jól kiderítünk és megírunk 🙂
A végére még, de nem utolsósorban jöjjön pár gondolat Imre bácsi lányától.
Papa sohase tagadta, de nem is kultiválta a zsidó kapcsolatokat. Az újraszületett Cserépfalvi kiadó vonala igen megtévesztő. Amikor beindult, Papa azért fogadta örömmel es lelkesedéssel, mert azt hitte, hogy egy jó darabig csak régi kiadványainak reprintje fog megjelenni. Csalódottan halt meg, mert ez más vagányra került… Ezen sokat szomorkodtak.
Párizsban Gábor Pál grafikus, végen azzal vigasztalta, hogy tulajdonképpen Cserépfalvi nem lehet Cserépfalvi Cserépfalvi nélkül…
Az Ujság 1932. november 27.
