Az izraelita temető területe kerüljön vissza a Mazsihisz tulajdonába

Csütörtök este láttuk az októberi cserépi képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét, melyben azt olvastuk, hogy a református temetők között lévő 303-as helyrajzi számú területet szeretné a Református Egyházközség. Itt van a zsidó temető is.

Beszélgettünk, telefonáltunk, emaileztünk, szkájpoltunk az illetékesekkel, ami alapján az alábbi levelet küldtük el ma Cserépfalu polgármesterének, jegyzőjének, az egyházközség gondnokának, az Egervölgyi Református Egyházmegyének és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Vidéki Temetőrendezési csoportvezetőjének.

Tisztelt Polgármester Úr, Jegyző Úr, Képviselők!

A jelenleg 303-as Hrsz.-on szereplő, az izraelita temetőt is magába foglaló terület eladása, átadása a Cserépfalui Református Gyülekezet/Egyházközség számára, a temetőkről és temetkezésekről szóló törvény 40/I § (5) bekezdése alapján nem lenne lehetséges.

Esperes Úr tájékoztatott arról, hogy a helyi gyülekezet a két temetőt szeretné összekötni ezzel a területtel, és a régi temetőt, illetve a jelenlegi 303-as számmal jelzett részt mindenki örömére, az elhunytakra való méltó emlékezés helyévé szeretnék tenni. Mivel mindenki hozzátartozója, őse fontos és tisztelet érdemlő, az alábbi, mindenki számára békés megoldást javasoljuk.

Az izraelita temető területe – eredeti állapot visszaállítása címen – kerüljön vissza a Mazsihisz tulajdonába. A temető területe bizonyíthatóan 1888 óta külön telekszámon, izraelita temetőként szolgál. Még előbbi korban is izraelita temető volt, hiszen már az 1800-as évek elején is történtek itt temetkezések, kutatásaink alapján 20 és 40 közé tesszük az itt eltemetett hittestvéreink számát.

Történészek és levéltárosok egybehangzó véleménye, és az 1945 után történt államosítások alapján az izraelita temető a helyi izraelita hitközség tulajdona volt, 1947-48 környékén, amikor az utolsó zsidó, Grosszmann Miklós is elhagyta a falut, illetve 1972 között, amikor budapesten elhunyt, került ez a temető előbb talán MAOIH, később állami,még később jogfolytonosság útján önkormányzati kézbe. Ennek alapján is igényeljük vissza ezt a temetőt.

Ez a megoldás elősegítené, hogy a levél tárgyát képező terület forgalomképes lehessen, és a Gyülekezet így hamarosan nekifoghasson tervei megvalósításának.

Az izraelita temetőből a régi sírköveket elmozdították, azok egy része a régi temetőben fellelhető, gyanúnk és tapasztalatunk szerint nagy esély van arra, hogy a 303-as számmal jelzett területen találhatóak még ilyen sírkövek.

Utalva más falvakban, községekben lévő izraelita temető tulajdonosa/kezelője és helyi reformátusok közötti jó viszonyra, biztosak vagyunk abban, hogy ezek felkutatása, visszahelyezése az izraelita temetőbe megtörténhet.

Szeretnénk törekedni Esperes Úrral és a helyi gyülekezettel jó viszonyt kialakítani, ennek okán gondoltunk erre a törvényes, és mindenkét fél számára gyors és pozitív üzenetet hordozó megoldásra.

Kérdéseikre, észrevételeikre szívesen reagálunk:

Péter Tamás, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének Vidéki Temetőrendezési Csoportvezetője, (Tel.)

Balázs-Deutsch István, (Tel.)

Üdvözlettel Balázs-Deutsch István

2016. november 6.

Erről a területről van szó, ez lehet a sarka 303-as helyrajzi számú területnek:

Cserépfalu Zsidó temető, 2016 novembere

Zsidó temetkezési helyek

A cserépfalui képviselők október 11-én ültek össze, melyen a Református Egyházközség bejelentkezett a zsidó temetőért!

Pontosabban az egykori zsidó temető most az önkormányzat tulajdonában van, tehát a képviselőkön múlik a deal.

Mutatom a jegyzőkönyv releváns részét, melyet ma tettek ki a Cserepfalu.hu-ra.

Cserépfalu Testületi ülés 2016.10.11.

Írtunk emailt, és beszéltünk telefonon az illetékesekkel.

A Cserépfalu Református Gyülekezet gondnokát Karcaginé Arankát, az esperes urat: Szilágyi Zoltánt és Csendes Péter polgármester urat is tájékoztattuk.

Az 1999. évi XLIII. temetkezési törvény idevágó részéről a 2015. évi CLV. törvény 2. §.-a rendelkezik, ami 2015. X. 22-től hatályos:

Egyes lezárt temetőkre vonatkozó különös szabályok121
40/I. §122 (1) Ha a temető lezárásától vagy az utolsó temetkezéstől számítva több mint 50 év eltelt, ezen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A temetőben a 9. § (1) bekezdés e) és h) pontjában meghatározott temetői létesítményeket kell biztosítani.

(3) Nem áll fenn a 18. § (1)-(4) bekezdése szerinti nyilvántartási kötelezettség, ha a temető tulajdonosának, fenntartójának vagy üzemeltetőjének fel nem róható okból a temetkezésekről vezetett korábbi nyilvántartások megsemmisültek.

(4) A temetőszabályzatnak – a temetőhasználat általános szabályain, a kegyeletgyakorlás rendjének a temetőlátogatók tájékoztatásához szükséges mértékű ismertetésén és a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjén túlmenően – csak a temető jellege és a vallási előírások alapján szükséges előírásokat kell tartalmaznia.

(5) Amennyiben a temetési hely szerinti temető, temetőrész, sírhelytábla jelenlegi tulajdonosa, illetve 1920. június 4-én vagy azt követő időpontban a tulajdonos, fenntartó vagy üzemeltető olyan vallási közösség volt, amelynek belső szabálya tiltja a temető vagy a temetési hely megszüntetését, és a temető tulajdonosának rendelkezésére álló nyilvántartások alapján az eltemettető vagy az eltemettető közeli hozzátartozójának személye nem állapítható meg, tartózkodási helye ismeretlen vagy az eltemettető és az eltemettető közeli hozzátartozója elhunyt, a temetési hely felett a vallási közösség rendelkezik. A rendelkezési jog időtartama ebben az esetben nem korlátozható.

Mit állítunk:

Vannak élő hozzátartozók (Spernáth család Izraelben, a Cserépfalviak, és Balázs István.

A temető státusza nem rendezett, hiszen nagy valószínűséggel azt a helyi hitközség megvásárolta, így jelen pillanatban az önkormányzati tulajdon is kétséges.

Megyünk tovább az úton, mely út kövekkel van kikövezve.

A cserépi zsidó temetőről itt olvasható térképes posztunk, a hétvégén készítettem ezt a képet az egyik sírkőről.

Sírkő a cserépi temetőből

Tiszteljük a reformátusok segíteni akarását, de ragaszkodunk a temetőhöz, a halottainkhoz és a hagyományainkhoz. Bármi áron.

A cserépi képviselő-testületi ülés november 9-én lesz, azon nem hozhatnak döntést bármiféle elidegenítésről.