Groszmann Lili – a cserépi zsidóság története
Nem élhetünk tudatlanságban
Az egykori cserépi zsidó temetőtől pár méterre megtalált sírkövek közül kettő lefordításában Tamási Balázs, kiváló hebraista kollégám segített.
niftarah = נפטרה
Amit a második sorban talán ki lehet olvasni:
niftarah = נפטרה
nőnemben “meghalt”-at jelent
Ez egy rövidítés a sor szavainak kezdőbetűi:: תהיה נפשו/נפשה צרורה בצרור החיים
Legyen az ő lelke bekötve az öröklét kötelékébe!
Mi fog történni Cserépfaluban a zsidó temetővel?
Majd megírjuk ha elkezdődik a feltárás, sírkőfelújítás, temetőgondozás, kerítésépítés és még amit ilyenkor tenni kell. Klassz közös munka lesz a cserépi önkormányzat segítségével.
Tavaly nyáron Cserépfaluba jött Szőke András bortúrát vezetni. A falunap mézesmadzagolásához tartalmakat kerestem Szőke Andrásról a neten. Aztán nagyot néztem, amikor kiadta a Google a dörögdi zsidó temetőt. Jól le is blogoltam a FLAU-n.
Szőke András, a falunapi bortúránk vezetője Taljándörögdön csinálja azt, amit mi Cserépfaluban. Az ősök emlékét kutatja, gyűjti, rendszerezi, hozzáférhetővé teszi ésatöbbi. Sok-sok segítővel, ahogy kell.
Szőke projektje az Ősök Háza, ahol a taljándörögdi múltról nagyon klasszul rendszerezve érhetünk el majdnem mindent.
A 2005-ös zsidó temető felújítását választottam ki az Ősök háza albumai közül.
Remélem, hogy tudunk majd tudást cserélni augusztusban, hogy ők hogyan csinálták ott a völgyükben. Mert a cserépi zsidó temető felújítása még előttünk van.
Mutatom Szőke Andrást munka közben:
Szőke András. Fotó: Ősökháza.hu
2015 augusztusában megnéztem a taliándörögdi zsidó temetőt. A videó után következik az akkori FLAU-s poszt.
Amatőr színházi gyakornokként eljátszottam Szőke Andrást a Taliándörögdön készült fenti színes kisfilmben.
Ez az aktus egyfajta utánzási tesztnek is tekinthető, mert szeretném ha a cserépi zsidó tenető is hasonlóan klasszul nézne ki a jövőben.
Le szeretnénk utánozni Cserépben a dörögdi megújítást.
A filmhez Szőke András pontosítása:
Annyi megjegyzés csak, hogy nem a javaslatomra hozták helyre, hanem a saját kezemmel kezdtem el és később jöttek segíteni fiatalok. Tartozik ehhez egy digitális adatbázis, azok alapján vannak a fűzfán a nevek. A bácsit, akit megemlítettél, úgy hívják: Markus Imre.
Az eredeti poszt a FLAU blogban jelent meg 2015. augusztus 11-én.
Sakter volt Cserépfaluban Czukker Márton, 1882-ben biztos, hogy Cserépfaluban élt.
És az új nevek, talán családok is:
Blumberger Sámuel 1854-ben született Cserépfaluban.
Schulmeister Dávid Tiszadorogmán született, de 1890-ben Cserépfaluban élt.
Roth Fáni. 1874-ben született Cserépfaluban.
Braun Mari. 1866-ban született Cserépfaluban.
És egy ismerős családnév, de még nem bizonyított a rokoni kapcsolat:
Schwartz Fábián. 1874-ben született, 1889-ben Cserépfaluban élt.
Már azt hittem, majdnem minden családot megtaláltam, akik Cserépfaluban ideig-óráig éltek, de valahogy állandóan jönnek elő újabb nevek 🙂
1901-1902 környékén érkezett Cserépfaluba a bilkei születésű Smajovits Mihály Yechiel második feleségével, Friedeberg Berta Tobeval és Zseni és Gizella/Gitel nevű lányával Barlafaluból, a mai Románia területéről.
Szülőhelye, Bilke 1945 után vált világhírűvé, amikor a The Auschwitz Album fotóin Lili Jacob felfedezte testvéreit és Bilke rabbiját.
De térjünk vissza Yechielhez. Bilke a Szaplonca/Szpinka haszid dinasztia befolyási körzete volt, nyugodtan kijelenthetjük, hogy Yechiel is, mint a többi Cserépben élt és dolgozott sakter, haszid volt.
A Szpinka-dinasztia (Szaplonca) számított egyedül magyarországi gyökerűnek. Alapítója, Joszef Meir Weisz (1838–1909) Munkácson született, majd Szaploncára nősült. Cadikká válását elősegítette az a legenda, hogy a faluba költözése után az itt élők nem ismerték a nélkülözést és a nyomort. A Szigettől alig 18 kilométerre fekvő településen megerősödő haszid udvar érzékenyen érintette a Teitelbaum család befolyási területét. A közöttük kialakuló viszálynak emellett a máramarosi Kolel vezetése körül kialakuló harc adta meg az alapját: a vizsnici és a szigeti rebe egyaránt saját fennhatósága alá kívánta vonni a Szentföldre utalandó pénzek kezelését. A szpinkai rebe a magyar rabbik felé fordulva kérte, hogy a vizsnici rebét támogassák. A kérdést bet din zárta le, a szigeti rabbi javára ítélve. A szaploncai rabbiszék székhelye az idők folyamán változott, a rebe Munkácson, majd Nagyszőlősön telepedett le.
OLVASS tovább: A haszidizmus megjelenése és terjedése’ in: Bányai Viktória – Fedinec Csilla – Komoróczy Szonja Ráhel szerk., Zsidók Kárpátalján Történelem és örökség A dualizmus korától napjainkig (Budapest, 2013)
1902-ben Yechiel és a családja már biztos, hogy Cserépfaluban élt. Ezt támasztja alá az is, hogy itt temette el Gitel nevű lányát, aki 1902. május 8-án halt meg. A fentmaradt dokumentumok szerint Cserépfalu 191.számú házában hunyt el. Hogy ez volt-e a lakhelyük is, azt csak valószínűsíthetjük, erre nem térnek ki a dokumentumok. Egy biztos, 1905-ben már nincsenek a faluban, és egy 1910-es dokumentum szerint újabb lánya születik Szinérváralján.
Mit tudhatunk még erről a családról? Yechiel egy másik dokumentum szerint metsző és Levita, tehát papi családból származott. Egy rabbit találtam, Smajovits Mechl-t, szinte bizonyos, hogy rokoni szálak fűzték őket egymáshoz.
Tobe 1923-ban, Yechiel 1929-ben halt meg, és a Szatmárnémeti Ortodox temetőben nyugszanak.
Megtaláltuk a cserépfalui zsidó temetőt.
Mutatom a helyét:
Hogyan is kezdődött…
Amikor egyre jobban belementünk a kutatósdiba, felmerült az a kérdés, hogy hová temetkeztek a cserépi zsidók. Cserépfaluban 3 temető van: egy nagyon régi, amit ócskának csúfolnak, egy régi és egy új. Mentem pár száz métert a régi temetőben, de semmit sem találtam.
Tavaly májusban a református gyülekezet elkezdte kitakarítani a temetőt. Az indákkal beszőtt, össze-visszadőlt fás ócskatemetőnek mentek neki. Az egyik nap fotót kaptam egy héber feliratos, henger alakú sírkőről.
Videót is készítettem a helyről, több sírkövet is találtunk.
Gyanús volt, hogy keresztény sírok között találtuk meg a zsidó sírköveket, pedig a zsidók nem temetkeztek vegyesen, általában a temető szélén, legtávolabb a falutól kaptak helyet.
Mi történhetett Cserépfaluban?
Szabó Tünde Judittal, miskolci néprajzos, szociológussal beszélgettem erről tavaly.
SZJT: Sajnos a II. világháború kitörése után, és az erősödő antiszemitizmus jelenségei után, nagyon sokan áttelepültek a nagyobb városokba, úgymond, hátha ott nagyobb védelmet kaphatnak. Korábban is volt erre már példa (átköltözések), mert a gazdaság fellendülése a „békeidőben” nagyobb lehetőségekkel kecsegtetett a nagyobb településeken. Óriási vándorlás volt ez, ezért elmondható, hogy 1943–44-re alig találni kisebb falvakban zsidó lélekszámot. Csak a nagyon szegény zsidók nem tudtak máshol új életet kezdeni. A sírköveket sajnos elhordták a helyi lakosok szépen lassan, a maradék pedig elkopott. Az csak szerencse, ha hírmondójuk maradt.
TP: Miért hordták el?
SZJT: Kövesd környékén nagyon sok településen láttam ilyet (Poroszló, Egerlövő, Szentistván stb…) Beépítették őket egész egyszerűen. A házak építkezésénél jól jöttek. Még legenda is szól arról, hogy éjjel visszajártak a kövek gazdái riogatni a „kölcsönvevőt”.TP: Odamentek és elvitték a régi sírköveket?
SZJT: Ez valóban igaz; megmagyarázhatatlan, és lehet, hogy bujtatott antiszemitizmusra is utal, mert nem tisztelték a zsidó sírköveket (úgysem jön hozzájuk senki – gondolhatták ezt is), de sajnos nagyon-nagyon sok megmunkált sírkövet hasznosítottak másodlagosan. Még köszörűkövet is láttam héber feliratos sírkőből.
Valószínű, hogy elvitték a cserépi zsidók sírköveit, pár darab pedig valahogy ott maradt a temetőben. Lehet, hogy nem fért fel a kocsira, aztán nem mentek értük vissza.
Múlt héten Istvánnal újra ráerősítettünk a temetőkutatásra.
Kaptunk egy infót, hogy Balóca körül lehetett a temető. Balóca egész pontosan Balocza és a mostani új temető környékén kezdődő szántó, amely egészen lemegy a Petőfi út végéig.
De nem ott volt a temető.
Megnéztük a tulajdoni lapokat. Az ócska temető és a régi temető 3 helyrajzi számon szerepel a könyvekben. Viszont a 303-as helyrajzi szám az önkormányzaté, a másik kettő (302 és 305) pedig a református egyházé. Gyanús.
Közben eszembe jutott, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött, egyszer már megvizsgált 1888-as Cserépfalu-térképet újra átnézem.
Az ócska temetőn három jelzés található, két keresztes és egy háromszöges csúcsos temetőjelzés. Nem tudom megmutatni, mert engedélyt kell kérnünk a Földtani Intézettől. Megkérjük.
De.
Ha már a Térképtárban voltam, megnéztem egy viszonylag friss, 1964-es térképet Cserépfaluról.
És a 303-as helyrajzi számú temetőrész felső sarkában megláttam az Izr.tem rövidítést.
Megvan.
Ezt sem tudom megmutatni, nincs rá engedélyünk. Még.
Mutatom újra a fenti képet. A Cserepfalu.hu-n található településrendezési terven jelöltük be a zsidó temetőt:
Mi lesz most?
A kegyeleti törvény szerint a nem működő, önkormányzati tulajdonban lévő temetők gondozása az önkormányzat feladata.
Vallásjogilag körbe kell keríteni a zsidó temetőt, elválasztva a nem zsidó síroktól, temetőrésztől.
A Groszmann Lili-kutatás, mint olyan a közeljövőben jogi személyiségű társasággá alakul, még az is lehet, hogy a mi egyesületünk, alapítványunk fogja feltárni, gondozni a cserépi zsidó temetőt.
Készült egy felhívás tavaly a hengeres sírkőről, már vannak felajánlások is, de erről majd máskor.