Megtaláltuk a cserépfalui zsidó temetőt.
Mutatom a helyét:
Hogyan is kezdődött…
Amikor egyre jobban belementünk a kutatósdiba, felmerült az a kérdés, hogy hová temetkeztek a cserépi zsidók. Cserépfaluban 3 temető van: egy nagyon régi, amit ócskának csúfolnak, egy régi és egy új. Mentem pár száz métert a régi temetőben, de semmit sem találtam.
Tavaly májusban a református gyülekezet elkezdte kitakarítani a temetőt. Az indákkal beszőtt, össze-visszadőlt fás ócskatemetőnek mentek neki. Az egyik nap fotót kaptam egy héber feliratos, henger alakú sírkőről.
Videót is készítettem a helyről, több sírkövet is találtunk.
Gyanús volt, hogy keresztény sírok között találtuk meg a zsidó sírköveket, pedig a zsidók nem temetkeztek vegyesen, általában a temető szélén, legtávolabb a falutól kaptak helyet.
Mi történhetett Cserépfaluban?
Szabó Tünde Judittal, miskolci néprajzos, szociológussal beszélgettem erről tavaly.
SZJT: Sajnos a II. világháború kitörése után, és az erősödő antiszemitizmus jelenségei után, nagyon sokan áttelepültek a nagyobb városokba, úgymond, hátha ott nagyobb védelmet kaphatnak. Korábban is volt erre már példa (átköltözések), mert a gazdaság fellendülése a „békeidőben” nagyobb lehetőségekkel kecsegtetett a nagyobb településeken. Óriási vándorlás volt ez, ezért elmondható, hogy 1943–44-re alig találni kisebb falvakban zsidó lélekszámot. Csak a nagyon szegény zsidók nem tudtak máshol új életet kezdeni. A sírköveket sajnos elhordták a helyi lakosok szépen lassan, a maradék pedig elkopott. Az csak szerencse, ha hírmondójuk maradt.
TP: Miért hordták el?
SZJT: Kövesd környékén nagyon sok településen láttam ilyet (Poroszló, Egerlövő, Szentistván stb…) Beépítették őket egész egyszerűen. A házak építkezésénél jól jöttek. Még legenda is szól arról, hogy éjjel visszajártak a kövek gazdái riogatni a „kölcsönvevőt”.
TP: Odamentek és elvitték a régi sírköveket?
SZJT: Ez valóban igaz; megmagyarázhatatlan, és lehet, hogy bujtatott antiszemitizmusra is utal, mert nem tisztelték a zsidó sírköveket (úgysem jön hozzájuk senki – gondolhatták ezt is), de sajnos nagyon-nagyon sok megmunkált sírkövet hasznosítottak másodlagosan. Még köszörűkövet is láttam héber feliratos sírkőből.
Valószínű, hogy elvitték a cserépi zsidók sírköveit, pár darab pedig valahogy ott maradt a temetőben. Lehet, hogy nem fért fel a kocsira, aztán nem mentek értük vissza.
Múlt héten Istvánnal újra ráerősítettünk a temetőkutatásra.
Kaptunk egy infót, hogy Balóca körül lehetett a temető. Balóca egész pontosan Balocza és a mostani új temető környékén kezdődő szántó, amely egészen lemegy a Petőfi út végéig.
De nem ott volt a temető.
Megnéztük a tulajdoni lapokat. Az ócska temető és a régi temető 3 helyrajzi számon szerepel a könyvekben. Viszont a 303-as helyrajzi szám az önkormányzaté, a másik kettő (302 és 305) pedig a református egyházé. Gyanús.
Közben eszembe jutott, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött, egyszer már megvizsgált 1888-as Cserépfalu-térképet újra átnézem.
Az ócska temetőn három jelzés található, két keresztes és egy háromszöges csúcsos temetőjelzés. Nem tudom megmutatni, mert engedélyt kell kérnünk a Földtani Intézettől. Megkérjük.
De.
Ha már a Térképtárban voltam, megnéztem egy viszonylag friss, 1964-es térképet Cserépfaluról.
És a 303-as helyrajzi számú temetőrész felső sarkában megláttam az Izr.tem rövidítést.
Megvan.
Ezt sem tudom megmutatni, nincs rá engedélyünk. Még.
Mutatom újra a fenti képet. A Cserepfalu.hu-n található településrendezési terven jelöltük be a zsidó temetőt:
Mi lesz most?
A kegyeleti törvény szerint a nem működő, önkormányzati tulajdonban lévő temetők gondozása az önkormányzat feladata.
Vallásjogilag körbe kell keríteni a zsidó temetőt, elválasztva a nem zsidó síroktól, temetőrésztől.
A Groszmann Lili-kutatás, mint olyan a közeljövőben jogi személyiségű társasággá alakul, még az is lehet, hogy a mi egyesületünk, alapítványunk fogja feltárni, gondozni a cserépi zsidó temetőt.
Készült egy felhívás tavaly a hengeres sírkőről, már vannak felajánlások is, de erről majd máskor.
