Jó dolog régi dokumentumokat nézegetni, az ember néha olyan nevekre bukkan, amik eddig nem szerepeltek, nem találkoztunk velük. Teljesen véletlenül botlottam bele az alábbi családokba, igazából a saktereket kerestem, találtam is… és még másokat.
Sakter volt Cserépfaluban Czukker Márton, 1882-ben biztos, hogy Cserépfaluban élt.
És az új nevek, talán családok is:
Blumberger Sámuel 1854-ben született Cserépfaluban.
Schulmeister Dávid Tiszadorogmán született, de 1890-ben Cserépfaluban élt.
Roth Fáni. 1874-ben született Cserépfaluban.
Braun Mari. 1866-ban született Cserépfaluban.
És egy ismerős családnév, de még nem bizonyított a rokoni kapcsolat:
Schwartz Fábián. 1874-ben született, 1889-ben Cserépfaluban élt.
Már azt hittem, majdnem minden családot megtaláltam, akik Cserépfaluban ideig-óráig éltek, de valahogy állandóan jönnek elő újabb nevek 🙂
1901-1902 környékén érkezett Cserépfaluba a bilkei születésű Smajovits Mihály Yechiel második feleségével, Friedeberg Berta Tobeval és Zseni és Gizella/Gitel nevű lányával Barlafaluból, a mai Románia területéről.
Szülőhelye, Bilke 1945 után vált világhírűvé, amikor a The Auschwitz Album fotóin Lili Jacob felfedezte testvéreit és Bilke rabbiját.
De térjünk vissza Yechielhez. Bilke a Szaplonca/Szpinka haszid dinasztia befolyási körzete volt, nyugodtan kijelenthetjük, hogy Yechiel is, mint a többi Cserépben élt és dolgozott sakter, haszid volt.
A Szpinka-dinasztia (Szaplonca) számított egyedül magyarországi gyökerűnek. Alapítója, Joszef Meir Weisz (1838–1909) Munkácson született, majd Szaploncára nősült. Cadikká válását elősegítette az a legenda, hogy a faluba költözése után az itt élők nem ismerték a nélkülözést és a nyomort. A Szigettől alig 18 kilométerre fekvő településen megerősödő haszid udvar érzékenyen érintette a Teitelbaum család befolyási területét. A közöttük kialakuló viszálynak emellett a máramarosi Kolel vezetése körül kialakuló harc adta meg az alapját: a vizsnici és a szigeti rebe egyaránt saját fennhatósága alá kívánta vonni a Szentföldre utalandó pénzek kezelését. A szpinkai rebe a magyar rabbik felé fordulva kérte, hogy a vizsnici rebét támogassák. A kérdést bet din zárta le, a szigeti rabbi javára ítélve. A szaploncai rabbiszék székhelye az idők folyamán változott, a rebe Munkácson, majd Nagyszőlősön telepedett le. OLVASS tovább: A haszidizmus megjelenése és terjedése’ in: Bányai Viktória – Fedinec Csilla – Komoróczy Szonja Ráhel szerk., Zsidók Kárpátalján Történelem és örökség A dualizmus korától napjainkig (Budapest, 2013)
1902-ben Yechiel és a családja már biztos, hogy Cserépfaluban élt. Ezt támasztja alá az is, hogy itt temette el Gitel nevű lányát, aki 1902. május 8-án halt meg. A fentmaradt dokumentumok szerint Cserépfalu 191.számú házában hunyt el. Hogy ez volt-e a lakhelyük is, azt csak valószínűsíthetjük, erre nem térnek ki a dokumentumok. Egy biztos, 1905-ben már nincsenek a faluban, és egy 1910-es dokumentum szerint újabb lánya születik Szinérváralján. Mit tudhatunk még erről a családról? Yechiel egy másik dokumentum szerint metsző és Levita, tehát papi családból származott. Egy rabbit találtam, Smajovits Mechl-t, szinte bizonyos, hogy rokoni szálak fűzték őket egymáshoz. Tobe 1923-ban, Yechiel 1929-ben halt meg, és a Szatmárnémeti Ortodox temetőben nyugszanak.
