Visszajött a temető

2015 májusában, az „ócska temető”, azaz a régi református temető tisztításakor előkerült a bokrok közül két héber feliratos sírkő.

2016. november 29-én Cserépfalu képviselőtestülete határozatot hozott arról, hogy egyetért a cserépi zsidó temető tulajdonjogának visszaállításával.

A cserépfalui zsidó temető sorsa rém egyszerű. A 19. század közepén a Cserépfaluban élő zsidók a református temető mellett kaptak helyet, és a következő évtizedekben ide is temetkeztek. 1944-ben elvitték a zsidókat a faluból, s a sírköveket is elvitték a temetőből, majd 1950 után államosították a területet.

Mi történt a sírkövek megtalálása óta?

Kutattunk persze.

Ahol héber feliratos sírkő van, ott temetőnek is kell lennie. Tanácsokat kértünk zsidó szervezetektől, és párhuzamosan elsődleges források után kutattunk. Megtaláltuk 19. századi térképen, majd 20. századi térképen is a temető helyét, megbizonyosodtunk arról, hogy temetkeztek Cserépfaluban zsidók, majd a levéltárból kaptunk végső megerősítést. Egy 1950-es iraton pontosan jelezték a zsidó temetőt.

Két református temető között helyezkedik el a zsidó temető. Az áttörést az jelentette, amikor a reformátusok októberben össze szerették volna vonni a két temetőt, beleértve a zsidó temetőt is.

Ekkor kértünk több szervezettől is segítséget, végül a MAZSIHISZ adott megbízást részünkre, készítettünk egy beadványt dokumentumokkal, melyben kértük, hogy a temető kerüljön a felekezet tulajdonába.

Így néz ki a határozat kivonata:


Cserépfalu Képviselő-testülete 2016. november 29.

Mi fog most történni?

Legfontosabb célunk, hogy a temetőt körbekerítsük, az ide eltemetettek neveit megörökítsük, illetve állítsunk egy emlékművet a holokauszt áldozataira emlékezve. Ebben tudtok segíteni:

A Mazsihisz bankszámlaszáma:
11707024-20262095-00000000
Megjegyzés rovatba írjátok oda: Cserépfalu temető

Ha ezzel kész vagyunk, újraavatjuk a temetőt. Kell szereznünk egy rabbit és és szeretnénk annyi embert összehívni, hogy lehessen kaddist mondani.

Ha ezzel is kész vagyunk, akkor már csak az van hátra, hogy karbantartsuk a temetőt, és elinduljunk a következő temető, a következő sírok felkutatására.

A korábbi kutatási jelentések itt olvashatók.

2016. november 9. A Magyar Nemzeti Levéltár levele a temető tulajdonjogáról
2016. november 6. A temető kerüljön vissza a Mazsihisz tulajdonába
2016. szeptember 13. Mi lesz veled zsidó temető?
2016. március 7. Stern Farkast Cserépfaluban temették el 1864-ben
2016. március 4. Térképeken a zsidó temető
2016. március 3. Magyarországi Zsidó Temetőkért Alapítvány
2016. február 29. Friss képek a cserépi temetőről
2016. február 24. A cserépi sírkövek magyar fordítása
2016. február 19. Megtaláltuk a zsidó temetőt
2015. május 20. Héber feliratú sírkövek a keresztény sírok között

Zsidó temető Cserépfaluban

Megtaláltuk a cserépfalui zsidó temetőt.

Mutatom a helyét:Zsidó temető
Hogyan is kezdődött…

Amikor egyre jobban belementünk a kutatósdiba, felmerült az a kérdés, hogy hová temetkeztek a cserépi zsidók. Cserépfaluban 3 temető van: egy nagyon régi, amit ócskának csúfolnak, egy régi és egy új. Mentem pár száz métert a régi temetőben, de semmit sem találtam.

Tavaly májusban a református gyülekezet elkezdte kitakarítani a temetőt. Az indákkal beszőtt, össze-visszadőlt fás ócskatemetőnek mentek neki. Az egyik nap fotót kaptam egy héber feliratos, henger alakú sírkőről.

Videót is készítettem a helyről, több sírkövet is találtunk.

Gyanús volt, hogy keresztény sírok között találtuk meg a zsidó sírköveket, pedig a zsidók nem temetkeztek vegyesen, általában a temető szélén, legtávolabb a falutól kaptak helyet.

Mi történhetett Cserépfaluban?

Szabó Tünde Judittal, miskolci néprajzos, szociológussal beszélgettem erről tavaly.

SZJT: Sajnos a II. világháború kitörése után, és az erősödő antiszemitizmus jelenségei után, nagyon sokan áttelepültek a nagyobb városokba, úgymond, hátha ott nagyobb védelmet kaphatnak. Korábban is volt erre már példa (átköltözések), mert a gazdaság fellendülése a „békeidőben” nagyobb lehetőségekkel kecsegtetett a nagyobb településeken. Óriási vándorlás volt ez, ezért elmondható, hogy 1943–44-re alig találni kisebb falvakban zsidó lélekszámot. Csak a nagyon szegény zsidók nem tudtak máshol új életet kezdeni. A sírköveket sajnos elhordták a helyi lakosok szépen lassan, a maradék pedig elkopott. Az csak szerencse, ha hírmondójuk maradt.

TP: Miért hordták el?
SZJT: Kövesd környékén nagyon sok településen láttam ilyet (Poroszló, Egerlövő, Szentistván stb…) Beépítették őket egész egyszerűen. A házak építkezésénél jól jöttek. Még legenda is szól arról, hogy éjjel visszajártak a kövek gazdái riogatni a „kölcsönvevőt”.

TP: Odamentek és elvitték a régi sírköveket?
SZJT: Ez valóban igaz; megmagyarázhatatlan, és lehet, hogy bujtatott antiszemitizmusra is utal, mert nem tisztelték a zsidó sírköveket (úgysem jön hozzájuk senki – gondolhatták ezt is), de sajnos nagyon-nagyon sok megmunkált sírkövet hasznosítottak másodlagosan. Még köszörűkövet is láttam héber feliratos sírkőből.

Valószínű, hogy elvitték a cserépi zsidók sírköveit, pár darab pedig valahogy ott maradt a temetőben. Lehet, hogy nem fért fel a kocsira, aztán nem mentek értük vissza.

Múlt héten Istvánnal újra ráerősítettünk a temetőkutatásra.

Kaptunk egy infót, hogy Balóca körül lehetett a temető. Balóca egész pontosan Balocza és a mostani új temető környékén kezdődő szántó, amely egészen lemegy a Petőfi út végéig.

De nem ott volt a temető.

Megnéztük a tulajdoni lapokat. Az ócska temető és a régi temető 3 helyrajzi számon szerepel a könyvekben. Viszont a 303-as helyrajzi szám az önkormányzaté, a másik kettő (302 és 305) pedig a református egyházé. Gyanús.

Közben eszembe jutott, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött, egyszer már megvizsgált 1888-as Cserépfalu-térképet újra átnézem.

Az ócska temetőn három jelzés található, két keresztes és egy háromszöges csúcsos temetőjelzés. Nem tudom megmutatni, mert engedélyt kell kérnünk a Földtani Intézettől. Megkérjük.

De.

Ha már a Térképtárban voltam, megnéztem egy viszonylag friss, 1964-es térképet Cserépfaluról.

És a 303-as helyrajzi számú temetőrész felső sarkában megláttam az Izr.tem rövidítést.

Megvan.

Ezt sem tudom megmutatni, nincs rá engedélyünk. Még.

Mutatom újra a fenti képet. A Cserepfalu.hu-n található településrendezési terven jelöltük be a zsidó temetőt:Zsidó temető
Mi lesz most?

A kegyeleti törvény szerint a nem működő, önkormányzati tulajdonban lévő temetők gondozása az önkormányzat feladata.

Vallásjogilag körbe kell keríteni a zsidó temetőt, elválasztva a nem zsidó síroktól, temetőrésztől.

A Groszmann Lili-kutatás, mint olyan a közeljövőben jogi személyiségű társasággá alakul, még az is lehet, hogy a mi egyesületünk, alapítványunk fogja feltárni, gondozni a cserépi zsidó temetőt.

Készült egy felhívás tavaly a hengeres sírkőről, már vannak felajánlások is, de erről majd máskor.