Székelyudvarhelyről kb. 13 órás buszút után megérkezhetünk Nemesvámosra, ami mindössze pár benzinkútnyi távolság. Na jó, nem egyből itt folytattam a nyaralást, de a Balaton-felvidéken választottam ki a következő temetőt.
Nemesvámos Veszprémtől pár kilométerre délebbre helyezkedik el, régebbi neve csak simán Vámos, a többségében nemesi származású lakosság miatt történt a névadás: Nemes meg Vámos: Nemesvámos.
18. században települt be hat-hét zsidó család, volt zsinagóga, és persze temető is. A Weiszekre még emlékeznek a helyiek, egy dolgozatban két releváns vámosi helyet is említenek:
Zsidó imaház : Vég András háza É. 75–80 évvel ezelőtt a helybeli zsidóság imaháza volt. Végh András egyik őse vásárolta meg.
Kultur : Kulturotthon : Vejszék háza É. Weisz zsidó kereskedő tulajdona volt. A család pusztulása után bolt, kocsma, iskola, orvosi rendelő lett. Ma kultúrház.
Nemesvámos történetéről letölthető a netről egy monográfia, benne olvashatunk a 44-es események előzményéről is:
A Nemesvámoson birtokos Kertész (Khón) Ferenc budapesti lakostól a magyar állam javára elkobozták a 428. sz. telekkönyvi betétben A-l-7. sor: 1454. és 2876. helyrajzi szám alatt szereplő két katasztrális hold 612 □-öles birtokot. A Nemesvámoson élő Weisz Vilmos tulajdonában lévő üzletet és vendéglőt kezdetben működésében zavarták: üzemeltetését egyre jobban szigorították, majd előbb a vendéglőt, utána pedig a vegyeskereskedést bezárták
…..
A megpróbáltatások 1944. április 9-től felgyorsultak: ekkor rendelték el, hogy a zsidó vallású magyar állampolgárok a nyilvánosság előtt kötelesek felsőruhájukon, feltűnő helyen 10×10 cm-es nagyságú, sárga textilanyagból készített hatágú, ún. Dávid-csillagot viselni. Másfél hónappal később -újabb és újabb megalázó intézkedés után – 1944. június 1-jén elrendelték a zsidó vallású polgári lakosság ún. „gettókba” zárását. A nemesvámosi zsidó vallású személyeket ezen a napon a veszprémi gettóba, a későbbi Bajcsy-Zsilinszky u. 9. és 11. sz. házaiba, illetve a közeli zsinagóga épületébe zárták.
A temetőt nagyon könnyű megtalálni a gyüri dombon, a Petőfi utca végiben kell egy jobbost fordulni, és egy elhanyagolt erdőcsík a zsidó temető. A temető mellett lévő nagyfeszültségű vezeték miatt rendesen ki van takarítva a vezeték alja, de a temető egy gondozatlan erdőcske.
Az út melletti kis résen, csalánok és bozót között lehet bemenni a temetőbe, itt egy leborított sírkő mutatja meg a temetőt. Bizonyíték. Tovább csak machetével lehetett volna menni, ezért csak egy képet tudok mutatni, a lenti videó is szinte egy helyből készült.
A Mazsihisz adatbázisa szerint 10 sírkő van a temetőben, hat szóval jellemzik:
Elhanyagolt, használaton kívüli, romos. nem működő
Egy 2012-es cikkben még nem volt ledöntve a sírkő, gyanús, hogy a cikk mellett is csak ezt a követ mutatják. Nem láttam én sem többet, bármennyire is koncentráltam rá az erdő belsejére.
A tárgyiasult emlékek közül csak a temető maradt ránk a gyüri domboldalon. Mustos István alpolgármester kezdeményezésére idősebb Mustos István önkéntes munkával kitisztította a gazzal, cserjével benőtt területet. Bár az elhurcolt, vagy földbe süllyedt köveket már nem lehet pótolni, az ott nyugvók helye gondozottabbá vált.
Gyanítom, hogy az elmúlt 5 évben nem történt ott semmi. Esetleg annyi, hogy valaki ledöntötte a követ. Vagy a természet intézte el.
Felhívtam a polgármesteri hivatalt, nem nagyon tudtak segíteni temetőügyben, majd írok nekik mailt. Az önkormányzaté a temető.
Itt a videó az erdőben fekvő sírkőről:
Felkészül: Tótvázsony.