Gondolkodtam azon, hogy ezt így, ebben a formában leírjam, de bevállalom.
Kaptam ma egy telefonhívást, sajnos a hívó elfelejtett bemutatkozni, és valami fura oknál fogva a hívószámának a kijelzése is tiltva volt.
A mondandója összefoglalva röviden:
– Mi az, hogy kitesszük a kutatás alatt fellelt neveket, ezzel nekik bevételkiesést okozunk (húsz forintért szopok, baszok, gombot varrok?).
– Hogy gondoljunk, hogy beleszarunk az ő(k) kutatási területébe (így gondoljuk).
– Kis geci hülyegyerekek vagyunk, akik nem értenek semmihez (nekünk így jó, így szeretjük magunkat).
A továbbiakban sem érdekel, hogy kis és mit tart a saját kis játszóterének, minden adatot, ismeretet ahogy eddig, úgy továbbra is közlünk. Mi titok lehet ezekben? Semmi.
Itt szeretnénk újra rögzíteni:
Egyetlen szervezettől sem kapunk anyagi támogatást, főleg a saját kis zsebünk az, ami megnyílik. Tisztelet annak a pár magánszemélynek, aki eddig támogatott minket. Senkitől nem fogadunk el fizetséget, ellentételezést akkor, ha a kérdéseire adatokat, válaszokat adunk. Ha támogat minket, köszönjük, ha nem, örülünk, hogy segíthettünk neki megtalálni valamelyik őse nyugvóhelyét, vagy pontos adatait. Ennyi lenne a történet lényege.