Klára néni

Megvolt az első döbbenet.

Marha egyszerű írkálni olyanokat, hogy deportálás, megölték, holokauszt, gettó, náci. De amikor már a történetet kezdem felfogni, onnantól nehéz írni.

Tegnap csapott belém először ez az egész sztori.

És akkor írom is tovább.

A 88 éves cserépi Klára néni Groszmann Lili barátnője volt. 17-18 évesek lehettek 1944-ben. Klára néni látta ahogy Lilli családja két – a falutól kapott – lovaskocsival távozik Mezőkövesdre, a gettóba. Sokan kint álltak az utcán és döbbenten nézték, hogy mi történik ’44 májusának végén. Szerették a családot. Groszmann Lilinek rossz volt a lába ezért járássegítőt használt. Klára néni azt is elmondta, hogy miután Groszmannékat elvitték, üresen állt a ház, nem költözött oda senki, nem költöztettek oda senkit.

Új infó az is, hogy Groszmann György visszajött a háborúból. Egyedüliként a családból. Túlélte. Később eladta a házat és külföldre ment. Így tudja Klára néni. Lesz vele interjú is. Majd.

Nehéz.

Nagy nemigaz

A kutatásomban különböző forrásokból rakom össze a holokauszt cserépi áldozatainak történeteit.

A személyes beszélgetésekben az az izgalmas, hogy néha rosszul emlékszik az emlékező. Elsőként majdnem megbántottam egy fals infó miatt Dr. Tóth Károlyt, akinek az édesapja boltos volt. Azt mesélték, hogy a Groszmann-bolt volt az a bolt, ahol Tóthék laktak a háború után, de ez egy nagy nemigaz.

A Groszmann-bolt a katolikus templom mögött volt kettővel.
Levéltári források, születési anyakönyvek mellett persze a közösségi webet is használom. A Facebookon keresek és írkálok hasonló vezetéknevű felhasználóknak.

Eddig nem kaptam sok releváns infót. Felvidéki Groszmannok írtak, de kaptam választ egy olyan Groszmanntól akinek a dédapja – bár a másik ági – dolgozott Cserépfaluban a múlt században.

Plakát is készül az emléksétához. Mert plakát az kell. Ilyesmin gondolkodom. A Yad Vashem központtól kölcsönöztem a plakát hátterét.

chaim.png

Magyarország iparosai

Megnéztem a Magyarország iparosainak és kereskedőinek czim- és lakjegyzéke 1885. című kiadványt. Ebben a kötetben a legutóbbi ipartestületi fölvételek hivatalos adatai alapján van egy lista.

A 19. században vagyunk Cserépfaluban.

  • Korcsmáros: Schwarcz Adolf
  • Fűszerkereskedő: Schvarcz József, Schwarcz Adolf
  • Mészáros: Schwarz József, Spernáth Ignácz, Schwarcz Adolf
  • Szatócs: Schwarcz Adolf
  • Vegyeskereskedő: Flauk József, Deutsch József, Spernáth Ignácz

Spernáth Ignácz a lenti listában lévő Spernáth Dezső és Menyhért édesapja.
Flauk Jószef pedig valószínű, hogy Flauk Fanni édesapja. Vagy itt, vagy ott el lett írva a neve. A Spernáth-Sperváth is guzmis. Groszmannék sehol.

Forrás: Országos Széchényi Könyvtár

Kutatási napló alapinfók

  • Az 1941-es népszámláskor 9 izraelita vallású személyt írtak fel a cserépi listára
  • Az Oszlai tájházban zsidó deportáltak voltak a háború alatt.
  • A Groszmann-bolt a katolikus templom mögött volt kettővel. Most is lakják.
  • Schwartzék a mostani Coop-bolt utáni sarkon laktak. Nem lakik most ott senki, eladó a sarki ház.
  • 1944. május 19-én Péterffy Béla utasításba adta, hogy az 1941-es népszámlálási adatok szerinti 9 cserépi zsidó származású ember május 22-ig költözzön a kövesdi gettóba.
  • 1944. június 5-én a kövesdi gettóból a miskolci táglagyár területén kialakított gettóba vitták a cserépieket. Majd indultak a vonatok Auschwitzba.
  • A budapesti Holokauszt Emlékközpont 8 áldozatról tud. Ők Cserépben laktak mind.
  • A jeruzsálemi Yad Vashem központ további 16 Cserépben született áldozatot tart nyilván. Legalábbis ennyit raktam össze az információkból.
  • Itt van a mostani névsor:
  • Grosz Miskha (1877-1944, Auschwitz),
    Groszmann Kornélia (1893-1944, Auschwitz),
    Grosz Miklós (1899-eltűnt),
    Groszmann Lili (1944 Auschwitz),
    Groszmann Pál (1944 Auschwitz),
    Groszmann Zoltán (1907-1945, Csernovic),
    Gutmann Sámuel (1872-1944, Auschwitz),
    Kardos Ervin (1926-1944, Sopronbánfalva),
    Kohn Regina (1910- eltűnt),
    Groszmann Gizella (1893-1944, Auschwitz),
    Schwartz Leni (1880-1944, Auschwitz),
    Reich Desider (1907-1944, Leitmeritz),
    Schwarcz Imre Ottó (1933-1944, Auschwitz),
    Klein Irén (1907-1944, Auschwitz),
    Schwarcz Ernő (1906-1945, Mathausen),
    Schwarcz György (1944, Auschwitz),
    Schwarcz Évi, (1944, Auschwitz)
    Spernát Dezső dr., (1883-eltűnt)
    Spernat Menyhért, (1883-1944, Miskolc)
    Frank Fanni (1870-1944, Auschwitz),
    Klein Menyhért (1902-1944, Pozsonyliget),
    Klein Adolf (1894-eltűnt),
    Schwarcz Terézia (1888-eltűnt)
    Klein Károly Ármin (1899-1945, Sopronbánfalva)
  • Ők Cserépfaluban születtek és mindannyian a holokauszt áldozatai.
    Na jó.
    Schwarcz Ernő Tiszafüreden született, de Cserépben élt a II. világháborúban.

Nem élhetünk tudatlanságban, ha egyszer tudunk

Május 25-én 10 órakor gyalogosan vagy gyalogszerrel általmegyek Mezőkövesdre a Hársfa és a Diófa utca kereszteződéséig. Hetven éve a Groszmann és a Schwarcz család is megtette ezt a távot. Ezután Miskolcra vitték, majd Auschwitzba deportálták őket. Meghaltak.

Kérdezheted. Miért érdekel ez az egész. Egyrészt minden érdekel ami Cserépfalu, másrészt pedig vannak dolgok amiket nem magyarázunk.

Nem élhetünk tudatlanságban, ha egyszer tudunk.

Nézzük akkor mit tudok most.

A kutatásban az a szép, hogy bármikor bármiről bármi kiderülhet.

De nincsenek kérdőjelek.